Metróállomásnév-kiejtési kiskáté

Aki járt már Londonban az tudhatja, h van pár vicces nevű metróállomásunk, amiknek a kiejtése nem evidens elsőre. Ezen próbálunk ma segíteni. Mivel fonetikusan nem tudok írni, ezért ez most picit vicces lesz de talán még így is hasznos.

Aldgate: oldgét, mint az ‘old’ szó elején.
Alperton, Brixton, stb -ton: elpötön – második ö nagyon rövid/nem igazán ejted – ez jellemző a legtöbb hasonló végű helyre.
Amersham, Clapham, stb -ham: emörshem – második e nagyon rövid/nem igazán ejted – ez jellemző a legtöbb hasonló végű helyre.
Balham: belöm – ö rövid.
Bermondsey: börmöndzi.
Bethnal Green: bethnöl grín (lol ez nagyon hülyén néz ki leírva.)
Borough: böra.
Bow: jellemezően báu de semmiképp nem bov.
Canary wharf: nem varf, inkább vórf ha már mindenképp.
Chiswick park: csizik.
Covent garden: kavnt.
Embankment: imbenkmönt.
Euston sq: júszton , o rövid, nem igazán ejted.
Gloucester sq/Leicester sq, stb: gloszter/leszter. Cs nincs benne.
Grosvenor sq (tudom ez nem metróállomás): grovnör.
Goodge str: gúdzs.
Greenford és minden egyéb -ford: a ford rész: föd
Holborn: holbön. ö rovid/nem igazán ejted. Nem “holborn, holnemborn” :) [hol volt hol nem volt].
Holloway rd: kb hallovéj.
Hounslow: hanszló.
King’s Cross St. Pancras: penkrösz.
Latimer rd: letimör.
Oxford Circus: kb oxföd szörküsz.
Southwark: szavök.

Reklámok

London ami nem is London

Mi van Londonban? Canary Wharf, a Shard, Hyde Park…vagy mégsem? Attól függ melyik Londonról van szó, ugyanis nekünk helyből kettő is van belőle. (Nem) Gondolná az ember, hogy amikor a City of London-t halljuk, akkor igazából nem is Londonról van szó. Vagyis nem egészen. Természetesen magyarban a “city of London” (kis c-vel), nem pont úgy értelmeződik mint angolban, de azért el lehet képzelni miből ered a konfúzió (sic)
A City of London-ban ugyanis összesen kb 11 ezer ember él, területe pedig kb 1.6km2. A CoL az a piros folt a térkép közepén. A térképen egyébként Greater London van, az is megér egy misét hogy pontosan micsoda is, de majd arról egy másik alkalommal. Visszatérve a CoL/GL különbségekre: Mindkettőnek van saját városházája, polgármestere, adóztatása, rendorsége, torvényei, stb. A CoL polgármesterének hivatalos titulusa “The Right Honourable, The Lord Mayor of the City of London”, ami nagyon nem ugyan az, mint a “Mayor of London”. A Lord Mayor például egy aranyozott hintóban közlekedik, és céh (nem cég)-központban (guildhall, nem tudom mi a magyar így hirtelen.) dolgozik, miközben a Mayor of London jellemzően a saját biciklijein teker és egy irodában dolgozik. A kettő közti különbséget alább láthatjátok. Mindkét kép kattintható.

Igen érdekes, és már-már szórakoztató módon a CoL tulajdonában vannak egyes olyan területek a városon kívül, amik még csak nem is esnek közel egyik Londonhoz sem, mint pl az Epping Forest, vagy belsőbb helyek, mint pl a Spitalfields Market, Paddington Station, és a Tower Bridge (ennél jóval tobb van igazából). Emelett a CoL-nek saját zászlaja is van, ami tok jól néz ki, sárkányos. Bizonyos jogokat tekintve a CoL picit állam az államban, ha nem is annyira mint Vatikán Rómában, de hasonló jogai vannak mint Skóciának, vagy Walesnek, és a “cég” (csoport, nem tudom, Corporation), amely CoL mögött áll, régebbi mint maga az Egyesült Királyság. Ez utóbbi úgy történhetett, hogy amikor a rómaiak megjelentek a mai Anglia területen, akkor megalapították a várost, ami a mostani CoL kvázi jogelődje. Mint Aquincum Óbudának. Persze falak is épültek, és hadseregük is volt, így amikor 1066 környékén Hódító Vilmos megpróbálta meghódítani a várost, akkor az nem sikerült neki. Vágul feladta, és megállapodott a helyiekkel, hogy ha a helyiek elismerik ot királynak, akkor o nem fogja a továbbiakban piszkálni a helyieket. Visszatérve a korai történelemre, Westminster, ami egy kb “London 2.0”-ként lett megalapítva, azzal a céllal, hogy kivegye a szelet (pénzt, hatalmat, befolyást) a London 1.0 vitorlájából. Vágul miután Westminster növekedett, és összeolvadt a többi helyi településsel, a nagyobbik London körbenőtte a kisebbiket.

Kicsit ugorván az időben, a parlament végül úgy határozott, hogy a két várost hivatalosan is összemossák. Félhivatalosan mármint. Ugyanis a Mayor of Londonnak nincs hivatalos beleszólása a CoL-ben zajló dolgokba.

Ennek az utóbbinak a tradicionális és félhivatalos rendszernek egyebek mellett az is lett a szórakoztató eredménye, hogy az aktuális uralkodónak azóta is el kell ismernie a CoL jogait amikor a trónra lép. Emellett elvileg engedélyt is kell kérnie amikor a CoL területére lép, aminek hivatalos formája van, nem pedig lefaxolja, hanem ceremoniális az egész. Igaz ha Erzsébet iOS 6-ot használ akkor valószínűleg a Déli Sarkon fogja Londont keresni. Vagy az Berlin? Anyway. Fent említettem hogy a CoL-nek néha olyan jogai vannak amik a többi államot illetik meg, mint pl. hogy saját képviselőjük van, és egyes torvények egyszerűen nem vonatkoznak a városra (pl egyes szavazatrendszer-reformok, mert a belvárosban céhek és vállalatok is részt vesznek a szavazati rendszerben, nem csak mint lobbi-erő, hanem picit direktebben is).
Akit jobban érdekel a téma, annak elöljáróban javaslom az alábbi rendszertáblát:

Világos? Látja? Nem látja? Na látja. Picit mint a Hugs Bison. Kaotikus.

Miközben hivatalosan London 2.0-nak csak 12 éve van polgármestere, CoL-nak már eleddig több mint 700 ilyen feje volt. Sárkánynak sem utolsó. A hiba csak annyi, hogy a választási rendszer nem sokat változott azóta, hogy összehoztak anno. Így lehet az, hogy a helyi választásokon nem az emberek, hanem a cégek szavaznak, pontosabban a leadott szavaztok kb 3/4-e cégektől jön. Ez ugye a régi céhek helyett van így ma. A vállalatok minden x darab munkaerő után kapnak 1-1 szavazati jogot, amiket aztán azon kiválasztott munkaerőnek adnak oda, akik bár a CoL-ben dolgoznak, de nem ott laknak. A Common Council, ami kb a ‘tanács’ így végül 4:1 arányban olyan képviselőket vonultat fel, akiket vállalatok szavaztak be. Ennek egy része onnan jön, hogy minden London 1.0-ban lakó emberre 43 másik jut, aki ott dolgozik és ezért naponta beutazik. Magyarul ha a Common Council nem működik úgy, hogy az a vállalatoknak jó legyen, akkor 300.000 ember nem tudna ott dolgozni. Persze innentől evidensen sok pénzről van szó, ami megint nem meglepő módon fonódik a politikához.

Valaki szeretne London 1.0 polgármestere lenni? Másutt ez úgy zajlik, hogy Brit/Commonwealth vagy EU-s állampolgárnak kell lenni, ott kell élni egy évet, és meg kell nyerni a választást. Na nem itt. Itt ez úgy megy, hogy nem árt, ha az ember Sheriff volt előtte (nem Amerikában — lásd a feljebbi rajzot), ahhoz hogy valaki Sheriff legyen, ahhoz előbb Alderman-nak kell lennie, ami a 25 belső kerület kvázi polgármesteréinek egyike. Alderman pedig csak az lehet aki előszór megszerzi a Freeman státuszt, amit persze csak az Aldermanek tanácsa (Court of Aldermen) adhat ki. Picit rekurzív, esetleg korrupt. Ha ez nem volna megoldható, akkor az egyik céhhez is lehet csatlakozni, ezek olyasmi tradicionális dolgokkal foglalkoznak mint kerékgyártás, hajógyártás, mérőeszköz-gyártás, gyertyakészítés, pékség, stb. A csatlakozási feltétel pedig egyebek mellett releváns tudás/tapasztalat. Saját céhet természetesen nem igazán lehet alapítani (pontosabban technikailag kivitelezhetetlen, próbálkozni lehet.)
Ha mindezt sikerült lezavarni, a választásra való jelentkezést még egyes szerveknek el kell bírálniuk. Ezek hasonlóképpen hagyományos szervek mint az eddig felsoroltak, tehát nem egyszerű önkormányzati papírmunkáról van szó. Ha ez sikerült, akkor lehet előbb-utóbb a Sheriff posztjáért is harcba szállni. Ezeket azonban a céhek választják meg, nem pedig a választók (emberek vagy cégek). Ébren van még valaki vagy mindenki lerágta a lábát és meghalt belso vérzésben? Ha valaki egy évig Sheriff volt, akkor lehet a Lord Mayor pozicióért indulni. Csak a baki az, hogy erre a pozícióra nem az emberek, vagy a cégek, vagy a céhek szavaznak, hanem a Court of Aldermen. Ha akadna olyan elvetemült olvasó (kizárt), aki eddig nem tántorodott volna el a pozíciótól, akkor szólok, hogy az aranyhintón kívül más nem nagyon jár a tisztségért, fizu nincs, a hintót nem lehet beolvasztani a végén, és lópecsenye sincs. Mitöbb, a hivatalos kiadásokat is magának kell rendeznie az illetőnek, nem lehet levonni a céges számláról.

Remélem most már mindenki tudja melyik Londonban jár. Ha mégsem, akkor keressétek a sárkányokat. Ok őrzik a varos bejaratat.

Sétatábla

Ilyesmi igen hasznos lenne a világ bármely országába, nem csak a turisták számára. Londonban, a belvárosban legalább is, nagyon gyakran fordulnak elő a helyi térképet gyalogosok számára bemutató táblák.

Messziről így néznek ki – rajtuk van a helymeghatározás, mint pl Bankside/Bankside Mix (ez a hely neve ahol voltam), alatta irányonként lebontva hogy mi merre van gyalogtávolságban, itt pl a Tate Modern, ami latszik is a háttérben, egyenes a kép irányában van, de arra van két híd, és a Globe színház is, valamint a St Paul’s katedrális. A többit mindenki olvassa el magának.
Szinten van egy madártávlati térkép, egy 15 perces körrel, magyarul a készítők szerint ezt a távolságot lehet 15 perces időtartamon belül elérni, valamint az alsó, zoomolt térkép az 5 perces kort jelöli. Az utóbbiban az esetleges turistalátványosságokat 3D-ben rajzoltak meg, hogy jobban értelmezhető legyen mindenkinek, ha netán a hely vizuális képe van meg a fejükben, de a neve nincs. Ha ez mind nem lenne elég, a térképen rajta van az összes helyi megálló, Boris-bike-kölcsönző

A lenti kepéken ezeket nagyobban is láthatjátok.

Természetesen a kép alján utcanév-index, jelmagyarázat, és a közeli érdekességek listája is szerepel, kockára lebontva (pl B3, A6, stb.)

A tábla szélén némi információ van arról, hogy miért is egészséges a gyaloglás, mik a készítők élérhetőségei, telefosszam, webcím, utazástervező webcím, “mi zajlik ma a varosban” programajánló-webcím, stb.

Ez szerintem egy kiemelkedően hasznos ötlet amit akár Budapest is átvehetne, persze ha nem amortizálnák le az egészet a hülye vandálok. Itt nagyon sokan megállnak a táblák előtt, olyanok is akik helyiek, csak nem akarjak előszedni a gps-es telefonjukat, vagy netán nincs nekik. Otthon, ahol a mobil internet kevéssé elterjedt, és nincsenek városi térképek, ez egy isteni megoldás lehetne.

További képek:

Hatszáz új busz Londonnak?

Korábban talán említettem már a buszos írásban, hogy London nemrégiben egy újfajta buszcsaládot fejlesztetett és vásárolt.

 Az új buszoknak nincs igazán nevük, de mindenesetre most egy belső dokumentum szerint a TfL elhatározta, hogy hatszáz új példányt rendel a járműből. Ez London teljes buszparkjának kb 8%-a lenne (van vagy 7500 buszunk.), azonban a vásárlás mikéntje érdekesebb.

Pesten is kezd divatba jönni, hogy a BKV buszait alvállalkozók futtatják, vagy inkább a saját buszaikat futtatják a cégek, és a BKV-vel valamilyen pénzügyi megállapodásuk van. Itt is ez a helyzet, leszámítva hogy itt a TfL-nek nem igazan vannak saját buszaik. Az új buszokat azonban a TfL fogja megvenni. Ennek jórészt biztosítási okokra visszavezethető a háttere, adott hogy az új buszokon, a régi Routemasterekhez hasonlóan nyitott platform és kalauz is van.

A forgalomban haladó nyitott platformról viszont le lehet pottyanni, ami elvileg az üzemeltető felelőssége lenne, amit ezek a cégek nem akarnak vállalni, ezért a TfL úgy tűnik magára vállalja a költségeket, valamint a kaller képzését, és esetleges ‘fenntartását’ is.

A TfL az egész folyamatot olcsóként próbálja beállítani, azonban érdemes megjegyezni hogy a buszok fejlesztési költsége, ami igen magas volt, teljesen a TfL költségvetéséből jött, valamint hogy ezeket a buszokat valószínűleg nem fogják eladni amikor kiselejtezik őket. Adott, hogy errefelé mostanság 2004 előtti buszokat nem nagyon látni, végiggondolhatjuk, hogy mire a 600-as szállítmány befejeződik (leginkább ha csúszik…), akkor addigra az első példányokat már valószínű viszik a roncstelepre.

Ha minden a terv szerint megy, akkor áprilisban 60, majd jövő ősszel még 60, majd később 2016ig a többi busz érkezne meg.

via Londonist

YOLO vörösbor

Teszkó gazdaságos vörösbor az “egyszer élünk” hívőknek. Gondoltam edzés után pont jó lesz. :) No komment, egyébként iható, bár az otthon kapható “Teszkó gazdaságos tengerészital”-t sosem próbáltam, de ez legalább borból van.

(azt, hogy a kép bal fele miért csúszott el feltöltés közben, azt nem tudom.)