Aki járt már Londonban az tudhatja, h van pár vicces nevű metróállomásunk, amiknek a kiejtése nem evidens elsőre. Ezen próbálunk ma segíteni. Mivel fonetikusan nem tudok írni, ezért ez most picit vicces lesz de talán még így is hasznos.
Aldgate: oldgét, mint az ‘old’ szó elején. Alperton, Brixton, stb -ton: elpötön – második ö nagyon rövid/nem igazán ejted – ez jellemző a legtöbb hasonló végű helyre. Amersham, Clapham, stb -ham: emörshem – második e nagyon rövid/nem igazán ejted – ez jellemző a legtöbb hasonló végű helyre. Balham: belöm – ö rövid. Bermondsey: börmöndzi. Bethnal Green: bethnöl grín (lol ez nagyon hülyén néz ki leírva.) Borough: böra. Bow: jellemezően báu de semmiképp nem bov. Canary wharf: nem varf, inkább vórf ha már mindenképp. Chiswick park: csizik. Covent garden: kavnt. Embankment: imbenkmönt. Euston sq: júszton , o rövid, nem igazán ejted. Gloucester sq/Leicester sq, stb: gloszter/leszter. Cs nincs benne. Grosvenor sq (tudom ez nem metróállomás): grovnör. Goodgestr: gúdzs. Greenford és minden egyéb -ford: a ford rész: föd Holborn: holbön. ö rovid/nem igazán ejted. Nem “holborn, holnemborn” :) [hol volt hol nem volt]. Hollowayrd: kb hallovéj. Hounslow: hanszló. King’s Cross St. Pancras: penkrösz. Latimer rd: letimör. Oxford Circus: kb oxföd szörküsz. Southwark: szavök.
Mi van Londonban? Canary Wharf, a Shard, Hyde Park…vagy mégsem? Attól függ melyik Londonról van szó, ugyanis nekünk helyből kettő is van belőle. (Nem) Gondolná az ember, hogy amikor a City of London-t halljuk, akkor igazából nem is Londonról van szó. Vagyis nem egészen. Természetesen magyarban a “city of London” (kis c-vel), nem pont úgy értelmeződik mint angolban, de azért el lehet képzelni miből ered a konfúzió (sic)
A City of London-ban ugyanis összesen kb 11 ezer ember él, területe pedig kb 1.6km2. A CoL az a piros folt a térkép közepén. A térképen egyébként Greater London van, az is megér egy misét hogy pontosan micsoda is, de majd arról egy másik alkalommal. Visszatérve a CoL/GL különbségekre: Mindkettőnek van saját városházája, polgármestere, adóztatása, rendorsége, torvényei, stb. A CoL polgármesterének hivatalos titulusa “The Right Honourable, The Lord Mayor of the City of London”, ami nagyon nem ugyanaz, mint a “Mayor of London”. A Lord Mayor például egy aranyozott hintóban közlekedik, és céh (nem cég)-központban (guildhall, nem tudom mi a magyar így hirtelen.) dolgozik, miközben a Mayor of London jellemzően a saját biciklijein teker és egy irodában dolgozik. A kettő közti különbséget alább láthatjátok. Mindkét kép kattintható.
Igen érdekes, és már-már szórakoztató módon a CoL tulajdonában vannak egyes olyan területek a városon kívül, amik még csak nem is esnek közel egyik Londonhoz sem, mint pl az Epping Forest, vagy belsőbb helyek, mint pl a Spitalfields Market, Paddington Station, és a Tower Bridge (ennél jóval több van igazából). Emelett a CoL-nek saját zászlaja is van, ami tök jól néz ki, sárkányos. Bizonyos jogokat tekintve a CoL picit állam az államban, ha nem is annyira mint Vatikán Rómában, de hasonló jogai vannak mint Skóciának, vagy Walesnek, és a “cég” (csoport, nem tudom, Corporation), amely CoL mögött áll, régebbi mint maga az Egyesült Királyság. Ez utóbbi úgy történhetett, hogy amikor a rómaiak megjelentek a mai Anglia területén, akkor megalapították a várost, ami a mostani CoL kvázi jogelődje. Mint Aquincum Óbudának. Persze falak is épültek, és hadseregük is volt, így amikor 1066 környékén Hódító Vilmos megpróbálta meghódítani a várost, akkor az nem sikerült neki. Végül feladta, és megállapodott a helyiekkel, hogy ha a helyiek elismerik őt királynak, akkor ő nem fogja a továbbiakban piszkálni a helyieket. Visszatérve a korai történelemre, Westminster, ami egy kb “London 2.0”-ként lett megalapítva, azzal a céllal, hogy kivegye a szelet (pénzt, hatalmat, befolyást) a London 1.0 vitorlájából. Végül miután Westminster növekedett, és összeolvadt a többi helyi településsel, a nagyobbik London körbenőtte a kisebbiket.
Kicsit ugorván az időben, a parlament aztán úgy határozott, hogy a két várost hivatalosan is összemossák. Félhivatalosan mármint. Ugyanis a Mayor of Londonnak nincs hivatalos beleszólása a CoL-ben zajló dolgokba.
Ennek az utóbbinak a tradicionális és félhivatalos rendszernek egyebek mellett az is lett a szórakoztató eredménye, hogy az aktuális uralkodónak azóta is el kell ismernie a CoL jogait amikor a trónra lép. Emellett elvileg engedélyt is kell kérnie amikor a CoL területére lép, aminek hivatalos formája van, nem pedig lefaxolja, hanem ceremoniális az egész. Igaz ha Erzsébet iOS 6-ot használ akkor valószínűleg a Déli Sarkon fogja Londont keresni. Vagy az Berlin? Anyway. Fent említettem hogy a CoL-nek néha olyan jogai vannak amik a többi államot illetik meg, mint pl. hogy saját képviselőjük van, és egyes törvények egyszerűen nem vonatkoznak a városra (pl egyes szavazat rendszer-reformok, mert a belvárosban céhek és vállalatok is részt vesznek a szavazati rendszerben, nem csak mint lobbi-erő, hanem picit direktebben is). Akit jobban érdekel a téma, annak elöljáróban javaslom az alábbi rendszertáblát:
Világos? Látja? Nem látja? Na látja. Picit mint a Hugs Bison. Kaotikus
Miközben hivatalosan London 2.0-nak csak 2000 óta van polgármestere, CoL-nak már eleddig több mint 700 ilyen feje volt. Sárkánynak sem utolsó. A hiba csak annyi, hogy a választási rendszer nem sokat változott azóta, hogy összehoztak anno. Így lehet az, hogy a helyi választásokon nem az emberek, hanem a cégek szavaznak, pontosabban a leadott szavaztok kb 3/4-e cégektől jön. Ez ugye a régi céhek helyett van így ma. A vállalatok minden x darab munkaerő után kapnak 1-1 szavazati jogot, amiket aztán azon kiválasztott munkaerőnek adnak oda, akik bár a CoL-ben dolgoznak, de nem ott laknak. A Common Council, ami kb a ‘tanács’ így végül 4:1 arányban olyan képviselőket vonultat fel, akiket vállalatok szavaztak be. Ennek egy része onnan jön, hogy minden London 1.0-ban lakó emberre 43 másik jut, aki ott dolgozik és ezért naponta beutazik. Magyarul ha a Common Council nem működik úgy, hogy az a vállalatoknak jó legyen, akkor 300.000 ember nem tudna ott dolgozni. Persze innentől evidensen sok pénzről van szó, ami megint nem meglepő módon fonódik a politikához.
Valaki szeretne London 1.0 polgármestere lenni? Másutt ez úgy zajlik, hogy Brit/Commonwealth vagy EU-s állampolgárnak kell lenni, ott kell élni egy évet, és meg kell nyerni a választást. Na nem itt. Itt ez úgy megy, hogy nem árt, ha az ember Sheriff volt előtte (nem Amerikában — lásd a feljebbi rajzot), ahhoz hogy valaki Sheriff legyen, ahhoz előbb Alderman-nak kell lennie, ami a 25 belső kerület kvázi polgármesteréinek egyike. Alderman pedig csak az lehet aki először megszerzi a Freeman státuszt, amit persze csak az Aldermanek tanácsa (Court of Aldermen) adhat ki. Picit rekurzív, esetleg korrupt. Ha ez nem volna megoldható, akkor az egyik céhhez is lehet csatlakozni, ezek olyasmi tradicionális dolgokkal foglalkoznak mint kerékgyártás, hajógyártás, mérőeszköz-gyártás, gyertyakészítés, pékség, stb. A csatlakozási feltétel pedig egyebek mellett releváns tudás/tapasztalat. Saját céhet természetesen nem igazán lehet alapítani (pontosabban technikailag kivitelezhetetlen, próbálkozni lehet.)
Ha mindezt sikerült lezavarni, a választásra való jelentkezést még egyes szerveknek el kell bírálni. Ezek hasonlóképpen hagyományos szervek mint az eddig felsoroltak, tehát nem egyszerű önkormányzati papírmunkáról van szó. Ha ez sikerült, akkor lehet előbb-utóbb a Sheriff posztjáért is harcba szállni. Ezeket azonban a céhek választják meg, nem pedig a választók (emberek vagy cégek). Ébren van még valaki vagy mindenki lerágta a lábát és meghalt belső vérzésben? Ha valaki egy évig Sheriff volt, akkor lehet a Lord Mayor pozícióért indulni. Csak a baki az, hogy erre a pozícióra nem az emberek, vagy a cégek, vagy a céhek szavaznak, hanem a Court of Aldermen. Ha akadna olyan elvetemült olvasó (kizárt), aki eddig nem tántorodott volna el a pozíciótól, akkor szólok, hogy az aranyhintón kívül más nem nagyon jár a tisztségért, fizu nincs, a hintót nem lehet beolvasztani a végén, és lópecsenye sincs. Mitöbb, a hivatalos kiadásokat is magának kell rendeznie az illetőnek, nem lehet levonni a céges számláról.
Remélem most már mindenki tudja melyik Londonban jár. Ha mégsem, akkor keressétek a sárkányokat. Ők őrzik a varos bejáratait.
Ilyesmi igen hasznos lenne a világ bármely országába, nem csak a turisták számára. Londonban, a belvárosban legalább is, nagyon gyakran fordulnak elő a helyi térképet gyalogosok számára bemutató táblák.
Messziről így néznek ki – rajtuk van a helymeghatározás, mint pl Bankside/Bankside Mix (ez a hely neve ahol voltam), alatta irányonként lebontva hogy mi merre van gyalogtávolságban, itt pl a Tate Modern, ami látszik is a háttérben, egyenes a kép irányában van, de arra van két híd, és a Globe színház is, valamint a St Paul’s katedrális. A többit mindenki olvassa el magának. Szinten van egy madártávlati térkép, egy 15 perces körrel, magyarul a készítők szerint ezt a távolságot lehet 15 perces időtartamon belül elérni, valamint az alsó, zoomolt térkép az 5 perces kort jelöli. Az utóbbiban az esetleges turistalátványosságokat 3D-ben rajzoltak meg, hogy jobban értelmezhető legyen mindenkinek, ha netán a hely vizuális képe van meg a fejükben, de a neve nincs. Ha ez mind nem lenne elég, a térképen rajta van az összes helyi megálló, Boris-bike-kölcsönző
A lenti kepéken ezeket nagyobban is láthatjátok.
Természetesen a kép alján utcanév-index, jelmagyarázat, és a közeli érdekességek listája is szerepel, kockára lebontva (pl B3, A6, stb.)
A tábla szélén némi információ van arról, hogy miért is egészséges a gyaloglás, mik a készítők élérhetőségei, telefosszam, webcím, utazástervező webcím, “mi zajlik ma a varosban” programajánló-webcím, stb.
Ez szerintem egy kiemelkedően hasznos ötlet amit akár Budapest is átvehetne, persze ha nem amortizálnák le az egészet a hülye vandálok. Itt nagyon sokan megállnak a táblák előtt, olyanok is akik helyiek, csak nem akarjak előszedni a gps-es telefonjukat, vagy netán nincs nekik. Otthon, ahol a mobil internet kevéssé elterjedt, és nincsenek városi térképek, ez egy isteni megoldás lehetne.
Korábban talán említettem már a buszos írásban, hogy London nemrégiben egy újfajta buszcsaládot fejlesztetett és vásárolt.
Az új buszoknak nincs igazán nevük, de mindenesetre most egy belső dokumentum szerint a TfL elhatározta, hogy hatszáz új példányt rendel a járműből. Ez London teljes buszparkjának kb 8%-a lenne (van vagy 7500 buszunk.), azonban a vásárlás mikéntje érdekesebb.
Pesten is kezd divatba jönni, hogy a BKV buszait alvállalkozók futtatják, vagy inkább a saját buszaikat futtatják a cégek, és a BKV-vel valamilyen pénzügyi megállapodásuk van. Itt is ez a helyzet, leszámítva hogy itt a TfL-nek nem igazan vannak saját buszaik. Az új buszokat azonban a TfL fogja megvenni. Ennek jórészt biztosítási okokra visszavezethető a háttere, adott hogy az új buszokon, a régi Routemasterekhez hasonlóan nyitott platform és kalauz is van.
A forgalomban haladó nyitott platformról viszont le lehet pottyanni, ami elvileg az üzemeltető felelőssége lenne, amit ezek a cégek nem akarnak vállalni, ezért a TfL úgy tűnik magára vállalja a költségeket, valamint a kaller képzését, és esetleges ‘fenntartását’ is.
A TfL az egész folyamatot olcsóként próbálja beállítani, azonban érdemes megjegyezni hogy a buszok fejlesztési költsége, ami igen magas volt, teljesen a TfL költségvetéséből jött, valamint hogy ezeket a buszokat valószínűleg nem fogják eladni amikor kiselejtezik őket. Adott, hogy errefelé mostanság 2004 előtti buszokat nem nagyon látni, végiggondolhatjuk, hogy mire a 600-as szállítmány befejeződik (leginkább ha csúszik…), akkor addigra az első példányokat már valószínű viszik a roncstelepre.
Ha minden a terv szerint megy, akkor áprilisban 60, majd jövő ősszel még 60, majd később 2016ig a többi busz érkezne meg.
Az indexen is fél szóval említésre került, hogy a mai napon egy ember ‘landolt’ kedves varosunk egyik csendes utcáján. Az illető valószínűleg illegális bevándorló volt, aki a repülőgép futóműje környéken szeretett volna bevándorolni, de csúnya véget ért.
Ezt az egyébként relatíve normális minőséget produkáló Evening Standard a következőképpen hozta le:
“Shocked residents have described seeing the twisted body of a suspected stowaway believed to have plummeted thousands of feet from a plane and crash-landed on a quiet residential street.”
“He was face down with his feet by the wall and his head by the kerb. There was a lot of blood and his brain was scattered all over the pavement and on some of the cars”
“The death is currently being treated as unexplained.” “The man, who has not been formally identified, suffered multiple injuries”
Magyarul picit egyszerűsítve: A sokkolt helyi lakosok elmondása szerint egy – valószínűleg a futóművön utazó – embert láttak több száz métert zuhanni, majd a csendes kerület utcáján a földbe csapódni. Az arca fejjel lefele csapódott be, a lába a fal mellett volt, a feje a járdaszegélyen (gyk lefejelte a járdaszegélyt). Mindenhol vér és agyvelő volt, a járdán, és a kocsikon is. A halál oka egyelőre ismeretlen (pontosabb fordításban a halál oka megmagyarázatlan.) A férfi, akinek a személyazonosságát nem közöltek, több sérülést szenvedett. Nebazz.
[backtotheuk] 