Választási latolgatások a kampány elején

A héten hivatalosan is megindult a kampányidőszak, és ellentétben a korábbi választásokkal (értsd: az évtized eleji, nem a két évvel ezelőtti), mostmár minden politikus minden mozdulatát követi az internet, sok dolog zajlik twitteren, instán, mikor mi hol. Mindazonáltal mert politikai elemző nem vagyok ezért nem annyira követem ezeket a mozdulatokat, de pár dolgot azért én is olvasgatok.

Írtam már sokszor, hogy itt FPTP rendszerben zajlik a szavazás, az adott körzetben a legtöbb szavazatot elnyerő jelölt megy a parlamentbe. Ez elvileg a nagy pártoknak hasznos, és a kicsiknek rossz, de a mostani választással kapcsolatban az egyik (sőt “a”) legnagyobb kérdés, hogy mennyi lesz “hagyományos” a választás, hiszen sokan a decemberi szavazást nem a szokásos pártpreferenciájuk, hanem brexit-hozzáállásuk alapján látják majd, és most két feltörekvő párt is beleszólhat ebbe.

Első körben az előző írásban már említett tracker-t mutatnám:

f: https://www.bbc.co.uk/news/uk-politics-49798197

A fentiek alapján gondolhatnánk, hogy sima a Tory győzelem, és vannak ismerőseim, akik bár ennek nem örülnének, de erre számítanak, azonban az FPTP miatt szerintem erős kavarás várható, mivel a kutatások csak a szavazati hajlandóságot mérik, nem a helyi erőviszonyokat. Magyarul ebből a grafikonból nem lehet arra következtetni, hogy hány helyet szerez meg egy-egy párt.

Mindenesetre még érdekes rágódni picit a számokon. Itt van folyamatosan frissített adathalmaz, és az alábbi számok is onnan vannak.

2017 óta sok mozgás történt a szavazati hajlandóságban, de ennek jó része új.
Esetlegesen várható parlamenti helyek száma. Jelenleg erős Tory feltörekvést tippelnek

Mindenesetre érdemes megnézni a 2017-es választási tippeket is a parlamenti helyekre vonatkozóan, valamint, hogy mi lett “a vége” (jobb oldalt)

2017-es helyek eloszlása — várakozások és valós.
Skóciában LD erősödés mellett kevés érdekesség várható. Az SNP nagyon kapar, de a számokon nem látszik.
Walesben erősen megfigyelhető a kis pártok felé történő elmozdulás. Bár a Toryk %-os aránya erős változást mutat a korábbi eredményekhez képest, igazából a kis pártok erősödnek.
Az íreknél DUP vezetés mellett az Alliance erősödése látható. Az Alliance brexit-ellenes.
Londonban olvadófélben van a Labour előnye, elsősorban az LD felé, de meglátjuk majd mennyire váltható nyertes helyekre a változás az FPTP mellett. — mondjuk itt a legutóbbi adat is elég régi.

És akkor a gondolatok:

A jobb oldalon érdekes szavazateloszlás történhet (vagy nem!) a Toryk és a Brexit party között. Farage egy nagy mókamester, aki évtizedek óta az EU-s pénzeiből él, de valahogy mégis sikerült neki két pártot is felhúznia az EU-ellenességre – más kérdés, hogy a valamiért kormányközelbe kerülnének, mimt csinálnának az EU-ból kilépés után, mert arra nincs manifesto/programjuk. A hivatalos kampány-üzenetük, hogy hajlandóak egyezségre lépni a Torykkal, ha az utóbbiak hivatalosan is a hard brexit mellé állnak, azonban ha nem, akkor mindenhol indítanak jeltöltet, ami a leave szavazókörzetekben komolyan befolyásolhatja az első helyet, hiszen megoszlathatja a szavazatokat.

Érdemes megnézni pl hogy az 50 leginkább olyan választókerület ahol a Labour a legkisebb szavazatkülönbséggel nyert mind leave szavazókörzet volt, és korábban a UKIP jól teljesített mindegyikben. Logikus tehát, hogy bár a Toryk szeretnék megnyerni ezeket a helyeket, esélyes hogy a BP keresztbe tehet nekik.

Persze a Toryk az ilyen jellegű egyezségről hallani sem akarnak, hiszen nekik a fő üzenetük, hogy Boris deal-je a legszebb, legjobb, és az egyetlen megoldás, plusz ők igazából nem is akarnak hard brexitet. A félhivatalos komment a Toryktól, hogy az ERG tagságuk (European Research Group, a Torykon belül a leginkább EU-ellenes részleg) nem támogathatja semmilyen formában Farageékat, mert aki mégis megteszi azt eltiltják a Tory színekben indulástól. A Brexit party egyébként a Labournek is keresztbe tehet, hiszen északon a Labour elég erős, és sok helyen a kilépésre szavaztak ahol a BP ugyan úgy indítana jelölteket, mert az fel sem merült, hogy a Labourrel kötnének választási paktumot. A BP-Labour bezavarás azért is elképzelhető mert az utóbbi még mindig nem deklarálta, hogy pontosan mit is szeretne Brexit-ügyben ha kormányra jutna: Corbyn mondogatja az üres politikai üzeneteket, hogy ők majd egy jobb deal-t tárgyalnak meg, és a WAB-t (amit az EU kismilliószor mondta hogy nem tárgyal újra) is átszabnák, de azon kívül hogy az ő verziójuk “jobb lesz”, folyamatosan kitérnek a “hogyan lesz jobb?” jellegű kérdések elől. Ez valószínűleg azért hoz is és veszít is pár szavazót nekik de elsősorban a leave szavazókat osztja meg. Corbyn tegnap már megmondta, hogy ha kell, ők kisebbségi kormányban is képesek lesznek elvezetni az országot, ami az elmúlt pár hónap kisebbségi kormányzási teljesítményét, valamint az elmúlt 3 év brexites parlamenti tökölését tekintve mondjuk úgy, hogy picit nehezen hihető. Emiatt a Labour problémája inkább a LibDemek lehetnek, akik deklaráltan remain-pártiak, és az elhivatottabb maradáspártiak jó eséllyel fognak rájuk szavazni.

Erre pluszban rájön, hogy mind Boris, mind Corbyn a korábbi pártvezetőknél erősebben viszik a pártokat a hagyományos jobb ill. bal oldal felé, Corbyn államosítani akar, Boris privatizálni akar, ami tovább megoszthatja a szavazókat.

Érdekes lehet, hogy sikerül-e taktikai megállapodásokat kötniük a kisebb, remain pártoknak, pl LD & Green & Plaid, erről egyrészt keringenek legendák, másrészt semmi hivatalos nincs, de ha van egy kis eszük, akkor nem indulnak egymás ellen — az itteni kisebb ellenzék problémája pontosan az ami Magyarországon “centrális erőtér” néven fut(ott), hogy amég a kis pártok marakodnak, addig a nagy párt(ok) bármit megtehet(nek), kb nulla következménnyel. Mondjuk az LD vezetője kormányzásra készül, interjúiban legalábbis mindenképp, ami azért elég ambiciózus, másrészt nem biztos, hogy az együttműködés irányába viszi el a pártstratégiát.

Amire nem tudok sok okosat tippelni, hogy (választási szempontból) mi lesz az írekkel, mennyi szavazatot kap a DUP vagy mások.

Végére hagytam a “szerintem” részt. Szerintem tavasszal újra választás lesz mert nem lesz kormányképes erő decemberben. A Brexit Party kellően sok szavazatot von el jobbról, a LibDem-ek pedig balról, és az egymással együttműködni nem hajlandó pártoknak nem lesz többsége. Persze még kiderül, lehet annak lesz igaza aki azt mondja, hogy a Toryk megerősödnek, Corbyn-t lemondatják, és az év legelején kilépünk az EU-ból.

Brexitgráf VI — Decemberi választás?

Most ott tartunk, hogy a parlament leszavazta a miniszterelnök december 12-i választásra tett javaslatát. Persze a héten még sok dolog történhet, de az biztos, hogy előbb-utóbb választást kell tartani. Miért is? Leginkább mert kisebbségi kormányzás van pillanatnyilag, és az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy ez nem működőképes.

A dátumot tekintve azonban vannak problémák: egyes pártok attól tartanak, hogy ha december 12-n lesz a választás, akkor addig esetleg megszavazhatja a parlament a Withdrawal Agreement Bill-t, és akkor valóban kilépünk, (most éppen) január végén (vagy előtte) az EU-ból, ezért inkább december 9-t javasolják választásra, mert akkor előbb kellene feloszlatni a parlamentet, és erre a szavazásra már nem lenne idő. Ez azonban az érem egyik oldala csak.

A LibDemek szeretnének dec 9-i szavazást, mert az egyetemi félév akkortájt (a pár nappal későbbi hétvégén) ér véget, ezért sok egyetemista lehet, hogy nem menne már szavazni mert az egyetemi városokból hazamennének és utána nem foglalkoznának a témával (plusz ugye First Past the Post van, ami azt jelenti, hogy a legtöbb szavazatot kapó nyer, és ha koncentrált a fiatalok szavazata az a LibDemeknek jó, ha eloszlik, az rossz).

A Labour nem igazán tudja mit szeretne, de szerintem ha a Labour állat lenne akkor macska lenne, mert azok sose tudják mit akarnak csak általában seggek és nyávognak. A hivatalos, hogy nem támogatják a decemberi szavazást úgy általában, mert szegény öregek nem akarnak kimenni a hidegbe szavazni, és egyébként is betlehemezésre már be vannak foglalva az iskolák és a közösségi házak. Ez egyrészt nagyon aranyos gondolat, másrészt mire legközelebb normális idő lesz az májusban várható, úgyhogy az, hogy “hideg van”…nos az egy ideig lesz. és reálisan senki nem várhatja, hogy hónapokig nem történik semmi politika- és brexit-ügyben, mert a melegre várunk. A Labour problémája, hogy egyre jobban távolodnak a nyertes pozíciótól, és nem tudnak ezzel mit kezdeni — lásd lejjebb:

f: https://www.bbc.co.uk/news/uk-politics-49798197

Igazából tehát most ott tartunk, hogy a baloldal mondhatja, hogy a Johnson-féle október 31-i kilépés “do or die” az halott, és ez nem rossz kampányüzenet, azonban a fentiekből látható, hogy egyelőre úgy tűnik azért nem támogatja az ellenzék a választást, mert félti az öregeket a hóban valami csodát remél, hogy a kormánypárt hirtelen erőt veszít, mondjuk a Brexit párttal szemben (relatíve valószínűtlen, mert a jobboldali szavazók tényleg úgy vannak vele, hogy itt a parlament a mumus, nem a kormány).

Ami picit érdekesebb, hogy bár a szavazók inkább jobbra húznak, növekszik az igény egy második referendum iránt is:

f: https://www.bbc.co.uk/news/uk-politics-50206341

…bár ami egyrészt nem meglepő, másrészt érdekes, hogy itt a referendum számai a bentmaradás-pártiaktól jönnek:

…érdekes, mert ez picit azt sugallja, hogy talán többen maradnának bent mint lépnének ki, és nem meglepő, mert a kilépés-pártiak inkább választást akarnak, hiszen a Toryk vezetnek, és vszg Boris lenne a jelöltjük megint, aki a szavazóbázisban népszerű, mint feljebb látható, tehát remélik, hogy nyernének, és akkor egyenesebb lenne a kilépés felé vezető út is.

Most tehát itt tartunk:

f: https://www.bbc.co.uk/news/uk-politics-46393399

Persze húzhatjuk még tovább is, azt valamiért lehagyta a bííb.

Filmkritika — Terminator Dark Fate ★★★☆☆

Ritkán járok moziba, hiszen tartja a régi mondás, előbb utóbb minden megjelenik “DC-n és kazettán” — no a DC hálózat nem tudom létezik-e még, van helyette torrent, de a lényeg, hogy nem szeretek 13 fontot kiadni azért, hogy valaki előttem rágcsálja a popcornt és fél óra reklám is legyen a film előtt, szóval évente max kétszer megyek.

Mivel TV-t se nézek, a gépen meg adblock van, munkába meg nem is akarom tudni mióta nem járok (“work from home” lassan fél éve), kicsit elszoktam a hirdetésektől, így nem tudom mi zajlik a kapitalizmus világában. Ennek megfelelően csak egy hete láttam egy buszon, hogy megint új film jön az Emberböllér szériához és mert a T-filmek mindig is nagyjából az általam pozitívan ítélt filmek közé tartoztak, beleértve a T3, Salvation és Genisys darabokat is, gondoltam megnézem. Innentől picit spoileres.

A TDF úgy volt beharangozva, hogy a “félresikerült” T3/Salvation/Genisys filmeket teljesen ignorálva a T2 közvetlen folytatása lesz, előkaparták a két főszereplőt (Schwarzenegger mint “T800/Carl”, Linda Hamilton mint Sarah Connor, de Edward Furlong kimaradt a buliból), akik megöregedtek, James Cameron is részt vett a projektben, ítéletnap elmaradt, stb. Ehhez képest csütörtök este lehetett vagy 25 ember a moziban, egy nappal a bemutató után. Persze ez nem kötelezően alap semmire, de nagyobb érdeklődésre számítottam.

A történet nagyjából kitalálható: a nagyjából-jelenben (2020) járunk, amikor visszaküldenek a jövőből egy gépet, valamint a másik oldalról egy embert akik egymást hentelik, hogy megöljenek/megvédjenek valakit aki majd fontos lesz. Ebbe annyi csavar jön, hogy a film első jelenetében megtudjuk, hogy az 1997-es világégés elmaradt a T2 film után, majd kb egy évvel később egy visszaküldött Terminator, persze standard Arnold fejjel megöli John-t, de Sarah valahogy mindig tudja mikor és hol jelennek meg Terminátorok és valahogy irtja őket, viszont sose tudja, hogy pontosan ki küldözgeti neki az üzeneteket amikben ezek a pontos részletek le vannak írva. (1999/2000-ben nem nagyon volt még mobilszolgáltatás az USÁ-ban, de ezt hagyjuk). A filmreview-ek amiket olvastam még kiemelik, hogy mennyire pozitív, hogy női főszereplők is vannak, akik beszélgetnek, nem is mindig fehérek, stb, ez engem hidegen hagy, de valóban ilyenek is vannak a filmben. A gépi oldalon a nagy csúnya gonosz monstrum egyik érdekessége, hogy a fizikai vázát szét tudja választani a folyékony fém váztól és mindkettő önálló életet tud élni (hiszen ez nem is a T-vonal, mert az nem létezett, hanem ez más, “Rev9”), ezért a pozitív szereplőknek másfél terminátort kell szemmel tartaniuk.

Image result for terminator dark fate

A film során kiderül, hogy Sarah-nak a Carl néven futó régi terminator küldözgeti az üzeneteket, aki egyébként egész pontosan az a gép, amelyik megölte John-t de azóta “emberiességet növesztett” (grew a conscience ami ugyan öntudatot jelent, de itt nem azon van a fókusz, aki megnézi majd megérti de kb megbánta amit tett stb…egy gép ami nem érez.) — ez is milyen már, bár a filmben tesznek egy próbát ennek az elmagyarázásra de akkor is fura; felesége és befogadott gyereke lett, és függönyöket árul, és saját bevallása szerint “nagyon szórakoztató” a személyisége. Megtudjuk azt is, hogy mivel a Cyberdyne megsemmisült, Skynet se készült el, de helyette lett egy Legion nevű AI ami pontosan azt csinálta mint Skynet csak igazából más a neve. Azt hiszem nem árulok el semmi sokkolót, hogy végül sikerül az ellenállás jövőbeli fő szervezőjét megmenteni és a gonosz gépet kivégezni.

Nagyjából ennyi a film története. A BBC annyit írt a kritika végén, hogy “please terminate this franchise”, és a maguk módján igazuk van. Ennek a filmnek nincs valós indoka a létezésre, leginkább mint “T2 folytatás” nincs. Amikor a T2 kijött 1991-ben, az akkori CGI-képességek mellett hihetetlen volt amit belepakoltak, a többit pedig ugye CGI nélkül kellett megoldani, irodaépületet felrobbantani (amit csak egyszer tudtak megcsinálni, hiszen akkoriban a renderfarmok nem voltak képesek helyettesíteni az ilyesmit, szóval ott tényleg a levegőbe repült egy irodaház), stb, amellett maga a sztori is baromi érdekes volt, gép a jövőből, vicces kommentek itt-ott, jó és általában nem kiszámítható jelenetek, stb.

Azóta eltelt majdnem 30 év, és az, hogy van egy CGI gép, pár üldözős jelenet, sok CGI robbanás, és adott, hogy amerikai, nem pedig koreai filmet nézünk, egyértelmű az első pillanattól, hogy mi lesz a vége. Csak 1991 óta volt pár nagyot szóló film, ha mást nem akkor ugye lehet a Marvel-filmekre, vagy Avatarra gondolni (mindegyiket rühellem, de a CGI + akciójelenetek szempontjából azért a nézőközönség már eléggé megszokta a magas színvonalú alkotásokat gyenge sztorival)…maga a sztori pedig nagyon vékony. A sokat ekézett T3-ban elég sok időt töltenek azzal (értsd 3-4 jelenet), hogy elmagyarázzák Skynet mi, hogyan aktiválódott, stb. A Salvation-ban szintén. A Genisys kb arról szólt majdnem végig, hogy Skynet-eredettörténet, ráadásul abban az időszakban, amikor a valós Facebook/Google elkezdett azzá válni ami felé ma is halad, egy mindentudó AI. Ehhez képest a TDF-ben annyit tudunk meg a Legion-ról, hogy első nap elment az áram, második nap jöttek a rakéták, és harmadik napra eljött a világvége. Ez ennyi, egy hosszabb mondatban elmondva, ennyit tudunk meg a sötét sorsról. Meg azt, hogy a T800 letelepedett, Carl néven fut, családja van, de a feleségének nem tűnt fel 22 év alatt, hogy a férje nem ember, 200 kiló, nem alszik, és amikor mondja neki, hogy “eljött a nap, most mennie kell és i won’t be back” akkor szó nélkül, egy öleléssel távoznak. Azt már meg se merem kérdezni, hogy ha a Cyberdyne/Skynet vonal halott, akkor ki/mi küldte vissza azt a T800-at ami megölte John-t, adott, hogy ők innentől nem léteztek.

A film pedig nagyon kiszámítható, ami a 84-es és 91-es filmek korában még nem volt meg, itt biztosra lehet érezni, melyik jelenet után jön meg az utolsó pillanatban “valami amitől a főhős nem hal meg”, vagy hogy a végén a csaj aki a jövőben az ellenállás vezetője lesz mennyire elérzékenyül, azok után, hogy az azt megelőző két órát azzal töltötte, hogy csirkéből tökös csajjá vált 2-3 nap leforgása alatt, de azért inkább-nem-akarja-megölni-egyébként-is-haldokló-embertársát-hogy-azzal-megmentse-magát-és-az-emberiséget-majd-aztán-mégis.

Ez mind teljesen rendben van, de semmi különös. A film itt 15-ös karikával fut, amerikában R, ami asszem szintén hasonló, de nem hiszem, hogy a 15 évesek közül sokan látták volna a 91-es, hátmég a 84-es filmet, amik viszont a maguk módján fontosak ennek a filmnek a megértéséhez. Azt se tudom lenne-e türelmük megnézni az első filmet, ami ma már picit lassú. Lehet van, amit nem kéne állandóan folytatni próbálni.

★★★☆☆ — de inkább 2.5, csak olyan nincs.

Brexitgráf V — Mañana Hétfő

Lassan már ott tartunk Brexit ügyben, hogy az egész ország úgy érzi, essünk át a picsába az egészen aztán lépjünk tovább. Persze a dolgok mikéntjén azóta se nagyon sikerül megállapodni.

Mañana Monday egyébként onnan jön hogy ugye volt a 80-as években a Manic Monday c. szám, de a mára tervezett szavazást a házelnök megtiltotta, ezt akár át is nevezhetjük “holnap” (mañana) hétfőre. (egyébként ez a BBC-n volt, mielőtt vki megdícsér h milyen kreatív vagyok).

Macskajaj…

Akció az van is meg nincs is. Szombaton elvileg arról lett volna szavazás a parlamentben, hogy a legújabb megállapodást elfogadja-e a parlament, vagy sem, mert mi ugye a hónap végén márpedig kilépünk az EU-ból…vagyis mégse, mert a törvény kötelezte a miniszterelnököt egy újabb halasztásra, amit még az EU-nek is el kell fogadnia.

Szombaton ehhez képest annyi történt, hogy a parlament megint megpuccsolta a kormányt, és megváltoztatta a napi menetrendet, és megszavazott egy javaslatot, miszerint magát a megállapodást nem hajlandóak megszavazni, egész addig amíg a szükséges, több száz oldalnyi törvénykezést nem fogadja el a parlament. Ennek egyébként az a logikája, hogy így nehezebben fordulhat elő, hogy a jogszabályokat esetleg nem fogadja el a parlament (pl mert a kormány esetleg nem is terjeszti be őket), és így no-deal lenne a dolog vége.

Updated flowchart showing how Brexit might happen once the Withdrawal Agreement Bill is introduced

Most akkor ott tartunk, hogy holnap elvileg benyújtják a törvényi hátteret, amit mosthoz képest holnapig el kéne olvasnia mindenkinek a parlamentben (erre a BBC írta, hogy ez olyan, mintha a Háború és Béke -t kéne elolvasni hazafelé a buszon (ami wikipedia szerint 1225 oldal, úgyhogy modernebbeknek mondjuk a teljes Gyűrűk Ura, kb ugyan annyi)), majd a következő pár napban megvitatni a törvényjavaslatokat.

Több helyen megírták, hogy arra elvileg jó esély van, hogy az alapmegállapdást megszavazza a parlament, mert a Munkáspártból is lehet hogy páran kiszavaznak, ami azonban inkább érdekessé teszi a helyzetet, az az, hogy milyen módosító indítványok érkeznek a törvényhez a napokban, és azokat megszavazzák-e. Pl ha megszavaznának egy második referendumot, vagy a vámunió fenntartását, a kormány valószínűleg visszavonná az egészet, és valamilyen módon megpróbálna kikényszeríteni egy előrehozott választást, amit valószínűleg megerősödve nyerne meg, utána meg tehetné amit akar.

A szavazók nem kis része egyébként nem tudja miként álljon a mostani helyzethez. Természetesen akik kilépésre szavaztak anno, azok inkább támogatják, akik maradásra, azok inkább nem, viszont összességében elég nagy a “nem tudom” aránya:

https://www.bbc.co.uk/news/uk-politics-50123223

Szóval amit érdemes lesz majd nézni az a szerda-csütörtöki “third reading” rész, amikor a beadványokat is megtárgyalják, és hogy utána mi jön, azt a fogadóirodák is csak tippelgethetik….

Az északi sínbuszok

Picit más vizekre evezve, leginkább el a politikától, visszatérek a közlekedés témájához, amiről már hosszabb ideje nem írtam. Talán vannak akik emlékeznek, hogy anno a MÁV próbálkozott azzal, hogy egy Ikarus 260-ast szó szerint sínbusszá alakítson, akit ez jobban érdekel annak itt a wikipedia cikk magyarul.

Miközben az ikarusos projektből nem lett sok, mert gondok voltak a “kormányzással”, meg a fékezéssel, illetve pár egyéb dologgal, a britek is megpróbálkoztak a saját sínbuszukkal a 80-as évek legelején, kb hasonló indokból mint a MÁV: a szárnyvonalakra kellett valami olcsó megoldás mert nem voltak fenntarthatóak, de bezárni mégse annyira akarták. A Pacer néven futó vonat az ikarusszal ellentétben nem annyiból állt, hogy vasúti kereket tettek a busz alá, hanem buszalkatrészekből építettek egy vonatot, emiatt nem is jöttek elő ezek a problémák…voltak helyette mások.

Pacer vonatok Exeterben, 2011 (wiki)

A Pacereket 1980-87 gyártották, és mint sokszor a vasútnál, csak ideiglenes megoldásokként gondoltak rájuk, max 20 éves élettartammal….persze még most is futnak, talán jövőre vonják ki őket a forgalomból, bár az RMT (szakszervezet) szerint még 2032 (nem huszonhárom) szerint is menni fognak, ha addig szét nem esnek. (jogilag egyébként 2020-ban ki kéne vonni őket, mert nem felelnek meg a kerekesszékesek igényeinek).

Leyland National

A szerelvény alapja a Leyland National busz volt, és elsősorban onnan jött az igény rá, hogy az első generációs DMU vonatok megérettek a cserére, de a BR (British Rail, kb MÁV) -nek nem volt pénze az elsőhöz hasonlóan jó minőségű szerelvényekkel cserélni a kiöregedő kocsikat. Végül két nagyobb típus tervezésébe fogtak, a Sprinter, valamint a Pacer szerelvényekbe. A Sprinter egy komolyabb, nagyobb, nehezebb DMU volt, miközben a Pacerek a “kici occó” kategória felé mentek inkább, és a vidéki szárnyvonalakra tervezték őket. Az eredeti Class 140 prototípus valóban egy buszra épített vonatvezető kabin volt, meg persze kicserélték az alsó szerkezeteket is, egy tehervonat-vázát használták fel erre. A motorja 200 lóerős volt, ami nagyjából megfelel az otthon gyakori BZMot vonatnak.

Class 141

Az első “normál” széria, a Class 141 már kocsinként két motorral szerelt, 410 LE-s azonban forgóváz nélküli szerelvények voltak, továbbra is Leyland busz alapokon. 14 év használat után pár darabot Iránba exportáltak, ahol további 8 évig működtek. Az országban maradt darabokat pár évvel bevezetésük után felújították, mert nagyon megbízhatatlanok voltak. A forgóváz hiánya egyebek mellett azt is jelenti, hogy ennél az egész szériánál kocsinként csak 4, nem pedig 8 kerék van.

Class 142 belülről

A második generációból 96 darabot rendeltek, és Class 142 néven futottak, és nagyjából a korábbi generációnak megfelelőek voltak, valamivel nagyobb utaskapacitással. Szokásos problémaként merült fel a nagyfokú oldalirányú himbálózás, rázkódás, rossz rugózás, háttérzaj, valamint a kanyarokban a csikorgás. Későbbi felújítások után a szerelvényekbe 2db , egyenként 230LE-s motor került. A C140-141-ekkel ellentétben ezek még ma is forgalomban vannak.

A későbbi Class 143 és 144 típusok már újabb buszokra épültek, és a kettő közti legnagyobb különbség a motor volt, valamint kisebb, a külsőt érintő változások: a 143-asban továbbra is összesen 460LE volt, a 144-esben már 690LE — ez egyébként “csalás”, mert a 144-esek egy részét 3 kocsis összeállításban hozták forgalomba, tehát a kocsinkénti lóerő nem változott.

Akit érdekel a téma nem-szaknyelv angolul, itt talál róluk pár érdekességet.

Brexitgráf IV — őrültek és csirkék háza

Ma reggel korán kezdődött a politika a honatyáknak és a hon(ajóédes)anyáknak — amikor ezt írom, 23:30 van, és a Lordok házában a 2E számú módosító indítványról szavaztak nemrégiben. Összesen 90-100 van, és az csak ahhoz, hogy mikor vegyék terítékre a ma megszavazott törvényt amiről a napokban írtam. Utána még a fene tudja mi jön. Ennek megfelelően többen paplannal, és több napnyi ellátmánnyal mentek a felsőházba ma, ahol, legalább péntekig, de talán vasárnapig, szerda lesz (magyarul amíg nem szakad meg az ülés addig technikailag az nap van amikor elkezdődött).

A mai szavazás természetesen átment, ráadásul egy érdekes indítvánnyal, hogy a korábban háromszor elutasított megállapodás-tervezetet negyedszer is megfuttatják, ha úgy látszik, nincs más megoldás.

A nap egyébként különösebb meglepetések nélkül zajlott, a törvényjavaslat megszavazása után Boris benyújtotta a választások kiírására a javaslatot, amit a parlament rendben el is utasított, a tegnap leírtak miatt (gyk, mert senki nem hisz neki, hogy a kiírás után nem módosítaná a dátumot október 31. utánra). Amit érdekesnek találtam megosztani, azok a csürtörtöki újságok címlapjai, amik a saját politikai beállítottságuktól függően hozták a színvonalat, lásd alább párat.

Két-két újság a két oldalról. Természetesen a megoldás a problémákra nincs közelebb. Szerintem egyébként Boris indítványozni fog maga ellen egy bizalmatlanságit, ha bent tartja őket a baloldal, az érdekesen nézne ki politikailag. Amellett erősen kérdéses az is, hogy a választók mit akarnának, hiszen egyrészt az emberek elég magas százaléka nem akar no-dealt:

…másrészt ez sokban attól függ, hogy ki akarnak-e lépni az EU-ból (nem túl meglepő módon):

…mondjuk az a 11 százalék aki szerint a no-deal jó dolog és bentmaradásra szavazott se biztos hogy megérdemli az “életképes” pecsétet.

Viszont ami fontos lehet a következő választásokon, hogy erősen valószínű, hogy az emberek nem annyira párt-vonalakon fognak szavazni, hanem az EU-hoz való hozzáállásuk alapján, ezért érdekes lesz látni, hogy a két nagy párt hogyan helyezkedik majd. A helyezkedés pedig már elkezdődött, egymást ekézték egész délután a parlamentben.

Kimondottan érdekes volt hallgatni a birmighami képviselő gondolatait, amit itt tudtok meghallgatni/nézni, aki láthatóan megelégelte a folyamatban lévő játszadozást, és napok óta elsőként sikerült emberként kommunikálnia a 650 politikus között — akinek van türelme megnézni a hat perces videót végig, elég sok a párbeszéd benne, mindenki tipikus politikus, a nőben meg elfogyott a cérna. Egyébként Bercow is megér egy misét, a pasas nagy kedvencem, ezt a mai napi beszólását érdemes megnézni.

Addig — a választásokig — pedig még elég valószínűleg van pár hetünk. Sok víz lefolyik a Temzén addig.

ui: szerintem a héten már csak max 1 ilyen írás lesz, picit belaposodott a felhozatal.

Brexitgráf III — 22 képviselő elvesztése az első szavazási napon

A mai parlamenti nap azzal kezdődött, hogy az egyik Tory képviselő hivatalosan is átállt a LibDemekhez — ezzel a kormány 1 fős többsége elveszett. Innentől kezdve a választások kiírása kb egyértelművé vált, hiszen az EU simán kiröhögi a miniszterelnököt, ha sima többsége sincs, így hivatalosan sincs értelme miről tárgyalni.

Apropó tárgyalások. Ugye a tegnapi egyik belengetett fenyegetés az volt, hogy aki ma a kormány ellen szavaz, azt kizárják a pártból. Miközben többen előre megmondták, hogy ez nem tántorítja el őket, a nap folyamán lett volna egy meeting, ahol Boris elmondhatta volna zárt körben, mégis pontosan milyen új megállapodásról beszél, hogy haladnak a tárgyalások, stb. (ehhez tudni érdemes, hogy nincs hivatalos tárgyalócsapat pillanatnyilag) — Boris végül ezt a meetinget lemondta, pedig itt lett volna lehetősége meggyőzni a saját pártjának tagjait, hogy a lehetőségekhez képest ura a helyzetnek, van valóban tárgyalás, csak nem akarják a publikum orra elé kötni, stb.

Az esti szavazás ennek megfelelően alakult, a képviselők relatíve nagy többséggel döntöttek az ügymenet eltérítéséről. Alább látható a lebontás, de érdemes megnézni, hogy a Munkáspárton belül elég nagy volt a rend, bár ott is volt 2 kiszavazó ember. Tehát a mai napon “csak” annyi történt, hogy holnap a parlament intézheti a saját dolgát, magyarul beterjesztik a törvényjavaslatot, amit valószínüleg sikerül is átverekedni majd a parlamenten.

Egyébként 1793 óta először sikerült az újdonsült miniszterelnöknek elbuknia az első szavazását.

Ezzel persze sok érdekes dolog történhet, történtik, de közben mégtöbb lett a kérdés.

  • késő estére kiderült, hogy a 21 kiszavazó Toryt valóban kidobják a pártból — ez a párton belül is elég nagy felfordulást okoz, mert
    • sokan korábban (May alatt) a deal elfogadására szavaztak, tehát támogatják a brexitet,
    • az egyik pasi a legrégebbi képviselő, a 70-es évek eleje óta párttag és folyamatos képviselő,
    • az előző (May) kormány miniszterei között is vannak akik a kukába kerültek,
    • ezután a 21 ember úgy szavaz, ahogy akar. Persze a mai mutatja, hogy igazán most is ez volt a helyzet, de mostantól ők hivatalosan is függetlenek
    • és mert esélyes, hogy a párt szét fog esni
  • erős a visszhang, hogy Boris teljesen eljátszotta az egyébként sem nagy bizalmát:

A holnapi törvényjavaslat elfogadása egyébként nem sokkal előbbre viszi a …mit is?

  • a javaslat vszg átmegy az alsó házon, de a felső házban 92 (!!) módosító javaslatot akarnak benyújtani a javaslathoz, amit át kell beszélni. Ennek persze a lényege az időhúzás lenne – közben mindenféle jogi módszerekkel kutatja mindkét oldal, hogy hogyan lehetne az időt a saját kezükre játszani — erről majd lehet később, most nem sok publikus infó van, mást meg én se tudok persze
  • a javaslat lényege nem “mulasztja el” a no deal lehetőségét, csak kijjebb tolja, igaz a dátumot valamelyest az EU kezébe adja
  • a törvényjavaslatnak át kell mennie a felsőházon is, amit mint írtam megpróbálnak ellehetetleníteni, de amennyiben mégis átmegy, az uralkodónak is jóvá kell hagynia. Az uralkodó pedig, mint tegnap írtam a miniszterelnök javaslata alapján dolgozik, az pedig javasolhatja a törvény alá-nem-írását, amire eddig nem nagyon volt precedens, de elég kényes helyzetet teremtene, ráadásul technikailag törvényes volna
  • a parlamentnek továbbra sincs igazán ötlete, hogy mit is lenne hajlandó elfogadni, hiszen a backstop/May megállapodása nem jó, no deal nem jó, más nem igazán van/lesz, az ír határ miatt. Kb ott tartunk ahol egy éve folyamatosan, valaki mondja meg mi lenne jó, mi lenne elfogadható….ja olyan nincs pillanatnyilag.
  • az EU továbbra is megvétózhatja a brexit dátumának kiterjesztését, sőt, most jön a lényeg, a kiterjesztéshez nem az EU27, hanem az EU28 megállapodása kell, magyarul a törvény kötelezheti Borist, hogy kérjen halasztást, de egy szó nincs benne arról, hogy ne vétózhatná meg a halasztás megadását.

Boris reakciója persze az volt, hogy egyrészt a baloldal megpróbálja elrontani, visszavonni a brexitet (kampányszöveg már most), valamint, hogy ha rajta múlik az ország pedig kilép következő hónap végén, és kész. Ezzel együtt pedig bedobta a korai választás lehetőségét, de ez sem ennyire egyszerű:

  • a korai választás kiírásához 2/3-os többség kell (elvileg)
  • ehhez a Labour csak akkor hajlandó asszisztálni, ha valahogy biztosra vehető, hogy annak a dátuma október közepe lesz, nélkülük viszont nincs meg a kétharmad
  • a dátummal az a probléma, hogy a miniszterelnököt nem kötelezi semmi, hogy a dátummal kapcsolatos ígéretét meg is tartsa, magyarul mondhatja, h október közepe lesz a választás dátuma, majd amikor kiírásra kerül a választás, mondhatja, hogy mégis november lesz
  • vannak más módszerek a választás kierőszakolására, de az ellenzék nem akar asszisztálni ahhoz sem, a fentiek miatt – egy megoldás lehetne, ha Borisék bizalmatlansági indítványt terjesztenek be magukkal szemben, ez lépéskényszerbe hozza az ellenzéket, akik aztán jó eséllyel képtelenek lennének kormányalakításra, ezáltal előidézvén a választásokat, én személy szerint erre tippelek.

További gondként lehet felhozni a skótok ügyét, akik inkább maradnának az EU-ban, esetleg függetlenednének az ország többi részétől, ezt az SNP egyik fontos embere ma is felhozta. Persze ez se ilyen egyszerű — a skót függetlenség, tuti nem fog megtörténni október, vagy január vége előtt. Ettől függetlenül egy független Skóciának csatlakoznia kellene az EU-hoz, nem lehetne automatikusan tagja. Erről persze nem sokat beszélnek nyíltan az ottani politikusok — az EU-nak pedig nem érdeke egy egyszerű skót átmenetel, a nemzeti függetlenségi vitákat épp most sikerült picit a szőnyeg alá söpörni pl Katalóniában, és persze ott vannak az írek, a koszovóiak, a belgák meg a jó ég tudja kik még, mindet én se követem.

Ma épp itt tartunk.