Szocializációs Hét

Az elmúlt hétben sikerült duplázzak a szocializáció tekintetében mert nem csak három helyre mentem a CS csapattal, de meg egy pesti ismerősöm is itt töltött négy napot. Próbálok időrendi sorrend szerinti leírást adni.

Még előző csütörtökön (01/14) voltam egy Fondue-esten, a Tiroler Hut-ban. A hely óriási volt, mar ha nem is területileg, de feelingre mindenképp, amellett, h az egész helyet magyarok futtatták. A kaja nagyon jó volt, elég sokat ettem, nem csak sajtot hanem emellé meg valamilyen pulykás ételt is, meg végre volt normális soruk is. Persze nemet-jellegű helyen a német-jellegű sorok hasznosak ha vannak ugyebár. Szóval ez jo volt, megjegyeztem a helyet, majd meg szerintem megyek oda ha sikerül összeszedni egy önkéntest h jöjjön.

Pénteken szintén a CS-csapattal voltunk egy japán bárban, marha jó misojuk volt, mostanság úgyis rákaptam a japán kajára, majd még megyek, van egy közelebbi hely is ahol jó levest adnak, most úgyis vettem egy hetijegyet metróra úgyhogy valamikor átugrom majd levesezni :) A csapat egyébként itt is jó volt, de itt kevesebbet maradtam, mert valamikor bekapcsolta magát a DJ, amit én nem szeretek, úgyhogy elég korán leléptem.

Vasárnap elmentünk az eppingi erdőbe egy elvileg 20 kilométeres sétára – szerintem nem volt annyi de a lényeg hogy meglepő módon sütött a nap (se előtte se utána nem sütött), és bar sokat agyaltam azon hogy el akarom-e vinni a picit nehézsúlyú bakancsomat, végül akkora mocsáron kellett átmenjünk, hogy a többiek jó része kellemesen elázott, én meg vígan gazoltam át mindenen. Ilyenkor hasznos a maximalizmus/megalománia :) Van pár kép, majd lehet teszek fel, nem tudom meg, szerintem nem túl érdekesek.

Csütörtöktől ma reggelig itt volt egy ismerősöm Pestről, körbejártuk Londont és Oxfordot, mert J szeretne jönni jövőre MA-képzésre Angliába, és mivel nem járt meg itt ezért körbejártuk a terepet picit. Jó volt, kellemes időtöltés, stb. Az időjárás nem volt túl pozitív, bar lehetett volna rosszabb is, egy nap kb napos, egy esős, egy felhős. Igazi angol.

Ma háromkor keles, buszozás Victoria-ig, majd én vissza. Viszonylag szerencsém volt, az N11-esre nem kellett sokat várni visszafele, de a 83-asra fel órát, pont lekéstem pár perccel. Szórakoztató, hogy bar a sokat szidott BKV-metrók már 4 óra után járnak vasárnap is, itt az első metrók csak 7 után érnek a belvárosba vasárnap. Addig lehet elvezni az éjjeli buszok barátságos utazóközönsége által nyújtott szórakoztatást. Jórészt mindenki segg részeg és ordít mármint.

A heti program most kevéssé lesz változatos – szerdán találkozom egy pesti ismerőssel aki itt dolgozik pár hetet, illetve valamikor megyek múzeumba is. Szóval nyugi lesz.

Én a világ körül

Eredetileg megjelent: http://www.origo.hu/vilagkorul/20080513-oxford-iwiw-a-vilag-korul.html

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat, illetve Magyarországon élő iWiW-felhasználókat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők azt a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal – és egy újabb külföldön vagy hazánkban élő magyarral – ismerkedhetnek meg olvasóink. Ma Németh Viktor válaszol Oxfordból.

Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?

Szeptember óta vagyok Oxfordban, még kb. három további hétig, mielőtt továbbállok Londonba. Sulizok, az Oxford Brookes University-n vagyok és nemzetközi kapcsolatok szakon veszek részt mesterképzésben. Úgy kerültem ide, hogy az otthoni fősulim kapcsolatban állt az OBU-val, ezért eredetileg is már OBU-s diplomát kaptam anno, így könnyebb is volt ide bejutni, és volt egy olyan elképzelésem is, hogy suli után keresek magamnak munkát, de jobbnak láttam egy relatíve nyugisabb helyen kezdeni az ismerkedést az országgal, mint Londonban. Ez egyébként, azt hiszem, nem volt egy kimondottan rossz ötlet, így utólag. Júniustól végül kaptam munkát egy TNS nevű cégnél Londonban, a meló piackutatási cégnél kliens-management lesz, de szerencsére nem kell senkit hívogassak debil kérdésekkel majd, ez nem az a része a munkának. Most épp szobát vadászok magamnak, mert az még nincs.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
Oxford egy meglehetősen kis város, pesti szemmel persze, kb. 160 000-en laknak itt, jórészük diák, a két egyetem közül valamelyiken tanul. Maga a város központja pár keresztutca csak, de azért van élet, általában hajnali 2-3-ig (aztán úgyis minden bezár, mert törvényi előírás). Anglia bemutatásától általánosságokban eltekintek, mert szerintem jórészt mindenki hallott már róla. Jobb/rosszabb kérdésben; mindenképp jobb abból a szempontból, hogy sokkal pozitívabb a morál errefelé, és megint csak pesti szemmel nézve, nagyon türelmesek az emberek. Például ha át akarsz menni a zebránál, nem dudálnak le (megállnak), de ha sokat tökölsz a pénztárnál, akkor se szól rád senki. Emellett nagyon figyelnek a közterületek tisztaságára, ha össze is szemetelik, azt nagyon gyorsan eltüntetik. Az életszínvonal meg persze sokkal magasabb. Rosszabb dolgot még nem nagyon találtam. Kicsit fura hogy az egészség és biztonság (health & safety) errefelé olyan központi kérdés hogy már néha túlzás. Valaki mesélte, hogy egy cégnél tilos kulcsot tenni a szekrénybe, mert ha valaki beleesik a szekrénybe, akkor a kulcstól megsérülhet. Ez a hozzáállás errefelé normális, de betartják.

Mi hiányzik Magyarországról?
Még semmi egyelőre. Akikkel akarom, tartom a kapcsolatot, más tényleg nem hiányzik. Tán a kaja, az errefelé nem túl nagy hűhó, de végül is Angliába szerintem senki nem a kajáért utazik.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Ez a nyugalom, ami itt van az elképzelhetetlen otthon. A fent vázolt morális hozzáállás is, ezek nagyon hiányoznának. Itt van az embernek egy olyan érzése, hogy ennek így kéne lennie mindenütt. Itt mindegy mit gondolsz, hogy nézel ki, mit csinálsz, egész addig, amíg az nem törvényileg problémás, mindent szabad, és senki nem mondja, hogy ez hülye, mert itt elfogadják, hogy az egyéniséged része, ami úgy jó, ahogy van. Hiányozna a táj is azt hiszem, meg a kulturális diverzitás (szép magyar szó).

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Itt Oxfordban az Angliához képest is sokkal magasabb, mert ez egy elég gazdag város. Ehhez persze társul, hogy sok tekintetben olyan drága, mint London, vagy közelíti, de a fizuk annál valamivel azért alacsonyabbak. Én most a koliban, ahol néha dolgozgatok, kapok 6,78 fontot (2136 forint) óránként, az diákmunkához képest, egész jónak számít. Persze itt is vannak olyan részek, ahol nem kimondottan nyerő éjjel egyedül mászkálni, de alapjában egy minden értelemben viszonylag gazdag város (kulturálisan, anyagilag, építészetileg, stb.). Az emberek, akikkel eddig találkoztam elég kiegyensúlyozottnak tűnnek, nincs az a zombitömeg-érzés, mint Pesten, és sokan mosolyognak az utcán, csak úgy mert jó kedvük van, vagy mert süt a nap, vagy mikor miért.

Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
A parkolást nem tudom, de azt igen, hogy nagyon kevés a parkolóhely a városban. Egyébként nincs kocsim, a buszjegy 1,80 font (567 forint), de az összes vonalra érvényes havi bérlet 31 font (9765 forint). A mozi 10 font (3150 forint) körül van, de én általában megvárom, hogy kijöjjön PC-n egy film. Majd nyáron lesz egy-két film, amire lehet, hogy befizetek. A sör ára változó, általában 2,50-3,50 font/pint (788-1103 forint), a kávé megint csak változó, 0,70 fontért (221 forint) már adnak valami ihatatlan lötyit, 1,10 font (347 forint) körül van egy normális kávé, de például a Starbucksban simán 3 font (945 forint) felett vannak az extrásabbak. Viszont az itteni kávé az nem presszókávé, hanem általában három decis hőtartó papírpohárban adják, és mindenki az utcán issza.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
Ezt megint nem pontosan tudom, de 800 font (252 000 forint) biztosan van, szerintem 1200 fontig (378 000 forint) elmegy a kétszobás. Én per pillanat koliban vagyok, ami igazából egy hétszobás lakás, csak nem kell számlát fizetni (benne van az árban, plusz a karbantartás is), és így 300 font (94 500 forint) havonta. De ha nem fél órára lennék a sulitól, akkor pontosan ugyan ez 500 font (157 500 forint) lenne havonta.

A jövedelmedből mennyit költesz magadra és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Most nem igazán dolgozom, a koliban, amit itt ténykedek csak heti pár óra. Abból a fizuból, amit majd Londonban kapok, elég soknak kéne maradnia, ahogy számoltam, annak ellenére, hogy eléggé kezdőfizum lesz, havi 300-500 fontnak (94 500-157 500 forint) akkor is maradni kellene, ha egy csomót költök nem életbevágó dolgokra (pl. mozi, bulik, evés-ivás valamerre, stb.).

Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna?
Későn érő típus vagyok, ezért még most se tudom pontosan, hogy mi az, amivel mindig is szerettem volna foglalkozni. Mindenesetre fősulin marketingen voltam, aztán egy évet dolgoztam otthon ezen a téren, most megint ide kerülök, csak a piackutatás plusz márkastratégia érdekesebbnek tűnik, mert részint konzultációs háttere is van, ahonnan, ha egyszer mégis megunom, viszonylag könnyű továbbállni.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Nyugis. Mondjuk Oxfordban Londonhoz vagy Pesthez képest nagy a nyugalom, már-már kicsit zavaróan az, egyebek mellett ezért is állok tovább innen. Aztán lehet, hogy majd hiányozni fog még.

Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Nem szoktam nagyon idegeskedni a jövőn, nem tartom magam elveszettnek. Bár mindenképp van egy önállósodási folyamat, ami nálam éppen zajlik már egy éve, fura lesz lelépni innen és megint egy teljesen más közegbe kerülni. De végül is én akartam, egy szavam nem lehet. Reménykedni meg kb. annyiban, hogy hosszabb távon megtalálom itt a számításomat, aztán majd úgyis elválik, hogy ebben az országban maradok-e, megyek máshova, vagy esetleg haza.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Az ismerősi körömben az, hogy a kolis lakhatási szerződésünk nemsoká lejár és mindenki helyet keres magának, sokan melót is. Egyébként most voltak önkormányzati választások, az is téma, de nem annyira mindennapos (szerencsére), mint otthon, mert attól már a falra lehet mászni.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Bezárnak 22 postahivatalt Oxfordban és környékén.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Pubozás (nem keverendő az otthoni kocsmázással), illetve itt lehet puntingolni (szótár szerint bottal hajt ladikot). Hát kb. valóban erről van szó, bár még nem próbáltam, de itt divatos. Most, hogy normálisabb idő van itt is, szokás kimenni a parkba, illetve elég sok a szabadtéri sportolási lehetőség is annak, aki kevéssé lusta. Én személy szerint próbálom kicsit felfedezni az országot.

Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Itt, Oxfordban relatíve limitált, lehet menni mint említettem iszogatni, van mozi, színház, van kismillió szórakozóhely (de jórészt mind egy kaptafára megy). Ennyi, ami hirtelen eszembe jut. Ha kicsit távolabb megy az ember, akkor már van paintball és laserquest is, meg azt hiszem, valahol még egy mini műlesiklópályát is építettek pár éve, talán Readingben. (autóval megközelíthető távolság). Ja és van egy műjégpályánk is itt, Oxfordban, ezek nyitva vannak elég sokáig.

Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Azt nem mondom, hogy pont itt, bár lehet a gyerekeknek mindegy hogy százezer vagy hány millió lakosú egy város, de sokkal inkább egy ilyen hozzáállású közegben mint egy negatívabban.

Munkakeresési hírek, belföldi utazgatások

Elég sok dolog történt március vége óta, és úgy tűnik, hogy itt maradok egy ideig még angolhonban, mert találtam melót Londonban, egy TNS nevű cégnél. Eredetileg úgy volt, hogy szeptemberben kezdtem volna és a nyáron itt maradtam volna Oxfordban, de most a legutóbbi változat szerint már júni 9-én kezdek, ami jó, mert előbb leszek gazdag (izé…), viszont most nagyon sürgősen kell találjak magamnak egy szobát. A cég otthon nem túl ismert, aki tudja mit művel az ACNielsen, annak mondom hogy ez is ugyan az, aki meg nem, annak tömören egy piackutatási cégnél leszek klienskapcsolati emberke. (ennek tudom nem sok értelme van így, de nem mondom hogy manager mert hivatalosan nem az, majd ha addig elviseljük egymást akkor kb két év múlva kapok saját klienst, addig amolyan beletanulási periódus. De legalább senkit nem kell telefonon nyaggassak, kvázi én nem fogok piackutatni.) Az AC-n tizenketten voltunk ha jól emlékszem, kettőnket vették csak fel, bár a többiek eléggé el voltak veszve ahogy láttam. Az egyik feladat egy előre megadott anyagból egy 20 perces prezi készítése volt, és azt ott kellett előadni, szerintem ezen buktak el a többiek, mert akikkel beszéltem még ott elég érdekes dolgokat hoztak ki a lehetőségeiből, és itt az érdekes inkább a negativ értelmében szerepel. Itt mondjuk nekem nagyon erős segítség volt az, hogy az Unileveres időkben szerencsétlen Nielsenes csapat órákat untatott minket a hasonszőrű prezentációkkal, de legalább volt egy jó háttértudásom, plusz ha az UL-nek az a forma jó akkor tán ezeknek is.

Voltam Bath-ban pár napja, egész pofás hely, érdemes megnézni ha valaki arra jár. Tegnap voltam Stonehenge-nél, Salisbury-ban és Avebury-ban, tipikus időpocsékolás az egész, mindenki maradjon távol, inkább menjen a tengerpartra vagy pubozni.

Egy érdekességet azért felvetek, az angol pub-elnevezési szokásokat: ugye azért otthon viszonylag változatos, és esetenként érdekes/kreatív nevekkel találkozhatunk ha szórakozóhelyekre vagy éttermekre, esetleg italozásra vágyunk, Szimplakert, ZöldPardon, stb. Na itt semmi ilyen nincs, elsősorban a puboknál teljesen nulla változatosság van elnevezés-fronton: King’s arms (kb. a király fegyveresei), Queen’s arms, esetenként Lion and Lamb (oroszlán és bárány), gyakran egyéb állatnevek (medve, hal, stb), bár Bath-ban láttam már egy Pig & Fiddle nevű helyet is, ami magyarul a Disznó és Hegedű lenne. Szerintem valaki egyszer igazán nyithatna egy Your Mother’s Arms nevű helyet már…

Konferencia-szervesés titkos-ügynökökkel és ex-elnökkel.

Micsoda nap, szokás mondani…a hét második felében dolgozom egy konferencián mint ’hostess’ (pasi kiszerelésben persze) amit az Oxfordi Egyetem szervez, témája pedig a társadalmi vállalkozás, magyarul olyan befektetések, amelyek bár üzleti alapon szerveződnek, de elsődleges céljuk a társadalmi jólét megteremtése, pl egészségügy, oktatás, természetvédelem stb. elterjesztése olyan országokban/területeken, ahol meg ezek erősen hiányosak. (Nem, nem Magyarországra gondolok kivételesen…:)). Nem utolsósorban a filantróp (nem keverendő a mizantróppal) életvitelt is propagálja a gazdagabbak közt…A konferenciát egyébként a Skoll Foundation (Alapítvány) jegyzi, Skoll bácsi pedig az az ember, aki kitalálta az ebay-t annak idejen, úgyhogy elég sok jeles egyéniséget lehet látni. Holnap (ami igazából mire ez a post felkerül mar jelen-múlt idő lesz, tehát pénteken) Al Gore amerikai volt alelnök látogat, ma pedig Carter adta át a díjakat. Carter bácsi a hetvenes években volt az USA elnöke, azóta 83 éves kora ellenére is komoly társadalmi szerep vállalása van elsősorban a harmadik világban.

Carter @ Skoll

 

————–

Na mindegy, azt tudtam, hogy ő ma lesz szereplő, de nem vittem a nagyobbik fényképezőmet ennek ellenére, úgyhogy csak az IXUS65 volt nálam, ami egy zseb gép. Emellett nem sikerült bejutnom se az auditóriumba mert mivel elvileg dolgoztam ugyebár ezért csak későn szabadultam a bejárati ajtó mellől, ezért addigra megtelt a belső helyszín, ahol az előadok is voltak. Végül felkerültem az alsó erkélyre, ahol elég nagy meglepetésben volt részem. A nap folyamán összehaverkodtam az egyik hivatásos fotóssal, egy fiatal lengyel sráccal, akivel nem volt nehéz közös témát találni. A srácnak egyébként egy Nikon D80-asa van és azt hiszem egy 28-105-os Tamron obija, 2.8-4 vagy fix 4-es nem néztem. Na ez a srác épp ott volt, ahol én kilukadtam a színházban, a beszélő pult felett, de elfogadható szögben. Rövid beszélgetés után jutott eszembe, hogy a Nikon DSLR-ek a Canonokkal ellentétben nem CF hanem SD foglalatosak, az én IXUS-om pedig szinten SD kártyás, így sikerült elkérjem a srác gépét egy tíz percre, és a saját memória kártyámat használni benne, tehát van pár képem egész elviselhető minőségben. Majd felteszek egyet, mar kiválasztottam, de az eredeti színek nem túl jok, és a kép is zajos, igy meg dolgoznom kell velük picit, de nem ma. Holnap ez a srác nem lesz, de majd viszem a 20D-t és próbálok pár képet csinálni Al Gore-rol ha úgy alakul, aztán megígértem neki, hogy elküldőm őket, ha lesznek. Különben azért megjegyeznem, hogy Carter nagyon jó beszédet mondott.

A rendezvény egyébként szerintem elég hiányosan lett megszervezve. Egyik részről, ami inkább csak a delegáltaknak problémás az az, hogy nincsenek normális jelzések arra vonatkozóan, hogy milyen program hol van, merre kell menni és egyáltalán ők maguk hol vannak. Ezt ma meg az is tetézte hogy kb. fel óráig nem működtek a rádiók technikai hiba miatt, úgyhogy nem tudtunk egymással effektív kapcsolatot tartani, úgyhogy mindenkinek háromszoros adagot kellett rohangásznia a kedves delegáltak jó kis kéréseivel, plusz persze a főnökök véletlenszerűen vannak mikor-hol, ezért mindig meg kellett keresni/találni őket… Másik részről nagyon kettősnek érzem azt, hogy bár a konferencia jó része azzal törődik hogy hangoztassa, mennyire fontos az energiapazarlás megszüntetése, ennek ellenére két embert fizetnek naponta csak azért, hogy a folyosókon kinyissa az ajtót a delegáltaknak. (kb. ennyi a feladatuk, semmi más. Nem tudom látjátok-e, hogy nekem ebben mi a kettős, elvégre lehet, hogy font milliárdosokkal van tele a konferencia, de azért jórészt mindegyiknek két keze van, szóval hogyan gazdaságos ajtónyitokat fizetni?)

Harmadik, ami szerintem elég komoly hiba a szervezésben az a biztonság kérdése. Leszámítva a közel hétszáz db milliomos-milliárdos emberkét, aki jelen van ugyebár itt van a két amerikai politikus is. Egyáltalán nincs biztonsági ellenőrzés, alig nézik, hogy ki jön be-ki, az meg hogy mi van a táskájukban, senkit nem érdekel, se a színházban, ahol a díj átadó volt, sem a suliban, ahol a napi programok zajlanak. Van két fő biztonsági egy egész iskolányi területű helyre. (Hogy ki kit támad meg az meg csak a szerencse kérdése innen.) A színház, ahol a díj átadó volt egy nagyon picike hely, mert az 1600-as években építették, ezért minden folyosója nagyon szűk, két embernél több nem fér el egymás mellett. Cartert végül is csak kb. tíz titkosszolgalatos kísérte, mert majdnem ugyan az a vedelem jár neki, mint az aktuális elnöknek, nade…ehhez kepést ott vagyunk mi, a diákok, akik végül is hostess munkát csinálnak, és az összes azonosítónk egy szimpla narancsszínű póló, és egy egyszerűen nyomtatható név kártya. És senki semmit nem tud rólunk. Marmint az én névjegyemen azért van Németh Viktor mert az email címem azt mondja, hogy igy hívnak. De ha Kis Béla lenne az emailem akkor a névjegyem is ez volna, mert sose néztek, hogy kik mik vagyunk. Emellett nem is ismerjük saját magunkat. Vagyunk a csapatban kb. tizenöten, de egy-egy ember max 4-5 másikat ismer, a többit meg látásból sem, igy bárki bejöhet egy ilyen kiszerelésben azonosító meghamisításával az utcáról, anélkül, hogy akár a főnököknek feltűnne, hogy ez az illető nem is idevaló. Carter bácsi szó szerint mellettünk ment el, kartávolságnyira. Végül is nem áll semmiből egyszerűen besétálni egy bombával vagy egy kisebb fegyverrel egy hamisított jelvénnyel és narancs szerkóban, és direktben leteríteni – most erre többen azt fogjak mondani, hogy ah amig nem láttuk addig megnéztek minket, hogy mi van nálunk – ez se igaz. Rajtam például két nagy zsebes pulóver és kabát volt, a narancssárga, amit kaptunk. Bármi lehetett volna nálam, nem latszik ki. A titkosszolgalatiak alig utánunk érkeztek, de csak átrobogtak a bejáratnál, nem néztek azok semmit. Egyébként meg távolról ki lehet szúrni őket, mert van egy jelvényük. Az egyik pasast sikerült elkapjam pár percre úgyhogy tudtam vele beszélgetni egy picit bár persze nem az előbb vázolt biztonsági hiányosságokról. Mondta, hogy valóban elég sokan vannak, ok a kirendelt személyes testőrség, és hogy egy megbízást általában 3-4 év hosszra kapnak, aztán rotáljak őket máshová. A kis piros csillag-kitűző meg azért kell magukra, hogy felismerjek ki tartozik a csapatukba és ki nem, mármint akkor amikor több csapat van egy helyen. Emellett tipikus Kovács ügynök mind (Mátrix), log a fülükben az átlátszó rádió füles. Aki mar látott otthon kormány őrt vagy miniszterelnöki testőrt közelről egyébként azok is igy néznek ki, csak nincs csillaguk.

Egyébként megjött a jogsim is, mármint a brit. A magyar jogsit természetesen nem kaptam vissza, ami viszont sokkal jobban zavar az az, hogy a magyar személyimet se kaptam vissza, úgyhogy majd rájuk telefonálok valószínűleg nemsokára hogy mi történt, mert arra azért meg szükségem lenne…mindenesetre nem csak autót hanem háromkerekű motort és quad-ot is vezethetek, legalábbis a jogsi szerint…

 

Egy történet az itteni munkahelyi egyenlőséghez történő hozzállásról

Tipikus ‘na ilyen sincs otthon’ jellegű történetet szeretnék megosztani mindenkivel. A mai napom egy egynapos munkával ment, szórólapoztunk és gyümölcslevet osztogattunk a Deloitte graduate scheme-ját reklámozva. A mai melóért elvileg 8 font/óra fizut kapunk, de mivel a papírra, amit aláirtunk valami ok folytán 12/ó került fel, azt mondta a csaj, aki ott volt a cégtől, hogy na jó akkor legyen 12. Mindezt úgy, hogy egyébként 8-rol volt szó végig, és a papírt, amit aláirtunk nem előre írtuk alá, hanem a meló végén. Mondom mi van? :) Úgyhogy egy nap (7 órányi) szórólapozásért kapok majdnem harmincezer forintot :) [29e vmennyi].

A történet mögött tömören az elírás mellett az áll, hogy valamilyen ok folytán azok, akik a University of Oxford-nál tanulnak, nem dolgozhatnak, ezért kb lefizetik őket a 12/órás fizetéssel, míg másnak csak 8 járna, viszont a mai csapatban volt egy fő OU-s, és 5 Brookes-os, mire a csoportvezető, aki a fizetésért felel kikelt a telefonban a főnökének, hogy márpedig ő szerinte, ha az egyiknek annyi jár akkor a másinak is, kevesebbet nem adhat az OU-snak, ezért kap mindenki többet.

Ez egyébként bruttó, de mivel az éves fizum nem éri el az 5000 fontot, és tanuló vagyok, ezért nem kell adózzak belőle.

 

Sulikezdés újonnan

Elkezdődött a suli. Elég vegyes a felhozatal, három féle órám van, ebből egy a Global Political Economy, ami merev elmélet lesz megint, és a pasi, aki oktatja az hetente két telefonkönyvnyi anyagot adott ki olvasásra. Van egy olyan érzésem, hogy ha csoport összes olvasási teljesítményét összeadjuk majd a félév során, akkor se fog kijönni az egyheti adag fele. A tagról még annyit érdemes tudni, hogy svéd származású, erős akcentussal beszél, és olyan szavakat használ állandó jelleggel, amihez egy felsőfokú angol vizsga és a hozzá tartozó tudás nem mindig elég. Néha össze kell dugjuk erősen a fejünket a csoportban, hogy miről is lehet szó, pedig elhihetitek, nagyon erős a társaság angol tudása.

A másik két órám jobb, az egyik az Research Methodologies, a másik meg East Asia, amit egy felettébb fiatal bolgár nőci tanít, akit az oxfordi egyetemről hoztak át, mert a nő, aki egyébként tanította volna, egy japán csaj, az lelépett könyvet írni.

Más nem sok van, meguntam a teszkó gazdaságos mirelit készkaját, úgyhogy vettem helyette teszkó gazdaságos sütni való krumplit, és chicken nuggetts-et, ezt nem tudom, hogy hívják madzsarul. Meglepően ehetőek, majd lehet, veszek még. Vettem ezen kívül egy kiló kecsöpöt, majd elfogy, ha rám van bízva, akkor elég gyorsan. Vettem ezen kívül egy adag csirkemellfilét is, valami bőr és szőr nélküli OEM kiszerelés, majd megcsinálom, csak még nemtom mit is csinálok vele, meg vettem főzőszószt, vagy mit, valami kínai. Mindegy, kici, ócó. Azaz igazából nem is, de most jó lesz.

Újra kint

Újra kint vagyok, voltam Pesten a téli szünetben.
Na most még már másnapos is vagyok, tegnap nekiálltunk tequilázni de szerencsére nem vagyok rosszul csak kicsit visz a fejem.

Vettem teát, jó, hogy nem otthon vettem, itt a Twinnings Infusions teák (gyümiteák), 0,80 fontba kerülnek, kb kétszázötven forint. Otthon meg ugye ezer valami volt. Úgyhogy most már van zöld teám, fekete teám és gyümiteám is. Sajna nem nagyon tudtam ellenben sok mást venni a teszkoban mert annyira ki volt fosztva, mint még soha, úgyhogy majd hétfőn újra mennem kell mert csak annyi cuccot sikerült összeharácsolni, amivel addig kibírom.

Tegnap lekéstem a reggeli buszt, mármint ugye az volt a sztori, hogy a reptérről ide volt egy busz 815kor meg 1045kor es meg 740kor szálltam le, és hát vagy elérem vagy nem. Na még láttam elmenni a buszt, mondom k.va jó, úgyhogy nekiálltam a reptéren Mézengúz-t nézni, mert az volt csak a laptopomon.

Aztán valamiért tiszta olaj lett a fehér dzsekim, még nemtom hogy szedem ki belőle, de igy nem lehet felvenni mert nagyon látszik. Szappannal próbáltam már, persze nem sokat segített, majd lehet mosogatolötyivel fogom később, aztán ha az se akkor kimosom, csak nem akarom nagyon kimosni mert azegész mosógépet elfoglalja…

Még most se tudom, hogy átmentem-é az egyetlen vizsgámon, ami még december közepén volt. Jó, hogy lassan kezdődik a suli, nem volna egy utolsó dolog tudni, hogy mi is a helyzet…