Épp a totalcaron olvasok egy érdekes cikket, miszerint az egyik szerző próbál venni valami csoffadt régi négykerekű járművet otthon. Érdemes megnézni hogy mi mennyibe kerül. Ford Sierra 1985-os, 700e forint. (Van még pár ilyen érdekes árfekvésű példa, de a lényeg h majdnem minden 300e korul). Ezt úgy, hogy 700e forint ugye jórészt nem egyhavi fizetés. Na de akkor nézzük meg mit kapni itt ennyiért!
Az Autotrader szerint 65 darab £2000, vagy annál olcsóbb Audi A6-os kapható mifelénk, jó részük tíz év körüli, vizsgáztatott, jó állapotban. Nem fogom végiglinkelni az összes járműgyártót, de egy Opel-Vauxhall Astra F kb 300 font, egy jóval újabb Citroën C2-es (automata, 1.4) 2500 font. És itt azért az még belefér egyeseknek a havi keretébe, leginkább háztartási szinten, de egy egyéves hitellel sokaknak. Martint a 2500, a 300 az kb mindenkinek a hetije. Persze erre meg pluszban itt is feljön a műszaki és a többi finomság, de technikailag meg így is olcsóbb mint otthon.
Persze gazdagabbak vehetnek olyan terepjárót is amiben bálnabrokiból van az ülés…Végül is csak kb 300 milla, az otthoni BKV-s végkielégítésekből kijön, és úgyis elszámolják költségnek.
A másik jó írás amit mostanság olvastam az egyik blogon, h otthon a közértben megmondtak a kedves vásárlónak h nem fizethet a férje kártyájával, mire persze világvége es hiszti volt. Elég szórakoztató ha abból indulunk ki hogy hány visszaélés lehet az ilyesmiből de persze a vásárló sose lehet hülye (csak helikopter).
Tegnap megtapasztaltam a metrópótlás örömeit – dupla öröm volt mert az útfelújítást is beidőzítettek vele együtt, persze pont oda ahol a pótlóbusz járt. Emellett három kis sárkánypöcs (kisgyerek) ordítozott végig a buszon. Kell a francnak az ilyen, maradok az automata porszívónál, olcsóbb is valszeg, és nem kell hozni/vinni/pelenkázni. Bár ezek már elég nagyok lehettek, kb három-hat evések.
[backtotheuk] 