Májnd Dö Gep — Mi az a Mind the Gap?

Szintén örökzöld kérdés, a Mind The Gap jelentése. Itt-ott mondtam már, de a londoni metró alapvetően egy nagyon régi hálózat része, és a korabeli építési technikák miatt sokszor a peronok közel sem egyenesek. A baloldali képen látható, hogy miről beszélek, és bár ez a konkrét peron talán a legrosszabb az összes közül, azért a többi sem kiskutya. A gap, magyar fordításban kb hézagot jelent, és igazából erről is van szó az angolban, ami arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy a szerelvény és a peron közti lukba(n) nem egészséges eltűnni.

Az egyes vasúttársaságok ennél picit szofisztikáltabb üzenetekkel bombázzák az utasokat, ami jellemzően a “please mind the gap between the train and the platform edge!” összetett mondatkomplexummá alakul, innentől viszont mindjárt egyszerűbben érthető, hogy milyen hézagot kell nem elfelejteni.

Természetesen a különféle tárgyak száma, amin az MtG logo van, végtelen, hiszen a turizmus jó pénz. Egyik kedvencem a Mind The Gap-es tanga. Aki ilyenre vágyik, több boltban is talál, jellemzően Marble Arch/Oxford str környékén.

Ellenben a probléma, mármint a balesetek igenis valós problémát okoznak. Egyrészt, ha úgy esik be valaki, hogy abból sérülés van, akkor a vonalon késesek vannak, esetleg az egészet le kell zárni, takarítani, stb. Ez kellemetlen annak is akit több darabban kell kiszedni, meg azoknak is, akik nem jutnak el A pontból B pontba időben. A TfL minden évben új plakátokat készít, amiben felhívja az utasok figyelmét az aktuális statisztikákra, arra vonatkozóan, hogy hányan estek a sínekre, törték össze magukat a mozgólépcsőn stb. Tavaly úgy tűnik 85 sérült volt a metróban emiatt.

Most már mindenki tudja mit jelent a Mind The Gap.

Angliában melyik telefonszolgáltatónál érdemes telefont venni?

Erre a kérdésre a válasz, hogy nincs válasz – ellenben mivel a keresőszavak közt jött fel, mar többedszer, gondoltam leírok pár dolgot. Alapvetően a gond az, hogy ahány ember, annyi igény, hely, pénztárca, stb., emiatt teljes képtelenség összesíteni hogy valóban mi a jó.

Kis országunkban kétféle mobilszolgáltatót különböztetünk meg, a normált (‘fizikait’) és az úgynevezett virtuálist, MVNO-t, amiről mar lehet hallottatok, leginkább a ‘negyedik otthoni szolgáltató’ kapcsán. A kettő közti alapvető különbség, hogy a normál szolgáltatók esetében jellemzően a szolgáltató kiépíti a saját fizikai hálózatát, tornyokat, stb, miközben az MVNO-knak nincs saját hálózatuk, valaki másén lógnak, persze szerződött körülmények közt, és saját üzleti modelljük van.

2019/07: [wikipedia link]

Rank	Operator	Technology
1	EE (formerly Everything Everywhere)	1800 MHz GSM (GPRS, EDGE)  2100 MHz UMTS, HSDPA, HSPA+, DC-HSPA+  800/1800/2100/2600 MHz LTE, LTE-A  3500 MHz 5G NRAML, VoLTE, WiFi Calling
2	O2	900/1800 MHz GSM (GPRS, EDGE) 900/2100 MHz UMTS, HSDPA, HSPA+, DC-HSPA+  800/900/1800/2100 MHz LTE, LTE-A  2300 MHz TD-LTE  3500 MHz 5G NR (Launch planned some time in 2019)AML, VoLTE, WiFi Calling
3	Vodafone	900/1800 MHz GSM (GPRS, EDGE) 900/2100 MHz UMTS, HSDPA, HSPA+, DC-HSPA+  800/900/1500/1800/2100/2600 MHz LTE, LTE-A  2600 MHz TD-LTE  3500 MHz 5G NRAML, VoLTE, WiFi Calling
4	Three	2100 MHz UMTS, HSDPA, HSPA+, DC-HSPA+  800/1500/1800/2100 MHz LTE, LTE-A 3500/3700 MHz 5G NR (Planned to be launched later this year)AML, VoLTE, WiFi Calling

Tehát. Az aktuális lista a pár nagy szolgáltatóról feljebb található, de szerintem nem kimondottan sokra mentek vele. Ami esetleg inkább hasznos lehet, mivel sokszor változnak az elérhető csomagok, ez a két oldal:

• https://www.moneysupermarket.com/mobile-phones/
• https://www.uswitch.com/mobiles/

MVNO-k: [wikipedia link] — nézzétek meg a linket plz, elég hosszú a lista és nem túl informatív

Minden ami ez alatt van a cikkben régi írás (2012-2013).

---

Megmondom őszintén a virtuális szolgáltatók közt a Lyca, Lebrara, Tesco, Giffgaff, és Virgin-en kívül a többiről ezidáig nem is tudtam, hogy léteznek. Mint látjátok a táblázatot nem takarítottam ki tanulságosan, nem láttam értelmét, elég kaotikus, ellenben ötletet adhat arra, hogy kik a nagyok. melyik cég kin lóg, milyen technológiákat használ.

A személyes és másodkéz-beli tapasztalataim valamelyest limitáltak, leginkább, mert nagyon nem mindegy, hogy merre lakik az ember és mit szeretne. Annyit megosztanék első körben, h per pillanat nekem egy relatíve nagy, másfélkezes, Galaxy Note II-m van, keveset telefonálok, sokat netezek, és SIM-only csomagban vagyok. Erre pluszban rájön egy home broadband, ami BT Infinity 80 megabites, majd jövőre valszeg feltolják 160-ra [ezt már tavaly(előtt?) is írtam, azóta se lett semmi belőle…]. Ezt elsősorban azért gondoltam megosztani, mert ebből kilátszanak a saját prioritásaim, nem beszelek 5000 percet, nem küldök végtelen számú sms-t.

Visszatérve a mobilszolgáltatókra, alapvetően technikai okokból az o2 ill. EE hálózatok a legjobbak, mert nekik van a mobilfrekvencia alsó része. Aki tudja, h ez miért jó, annak nem kell magyarázni, a többieknek meg mindegy, elég ha elhiszitek. Az o2 egyébként jellemzően a value for money kategória győztese szerintem, jó minőséget biztosítanak elég jó áron, viszont a csomagjaik jellemzően olyanok, hogy vagy sok perc van bennük, vagy kevés adat, nekem személy szerint emiatt nem igazan éri meg, bar több évig voltam velük, még mielőtt az adat-őrület beindult. Sok telefon is csak o2-n kapható az első időszakokban. Ügyfélszolgálataik jellemzően Skóciában vannak, emiatt érdemes nem alap angollal felhívni őket.

[2013/11] – egyeseknek hasznos lehet a giffgaff, olcsón kb megfelelő minőségű szolgáltatást nyújt ritkán előforduló (de előforduló) kiesésekkel. A GG az o2 hálózatán lóg, az o2 saját cége igazából, csak más az üzleti modell. Eddig kizárólag simkártyákat osztogattak, telefonokat nem, 2013 novembertől viszont egy hitelrendszerben lehet telefont is lízingelni tőlük (ennek tömören az a lényege, hogy a telefon költsége, valamint a telefonálás költsége külön fut, és az utóbbi idő közben változtatható – további infók itt: http://giffgaff.com/phones) – a SIM-es részben pedig havi £12-ért kapsz 250 percet és unlimited data-t, vagy £15-ért 500 percet. Annak, aki nem akar telefont, érdemes megnézni.

A tmobile es az orange itt pár éve egyesült, már csak EE néven fut minden. Ennek vitathatatlan előnye, hogy az EE-felhasználóknak nagyon jo lefedettségük van, de nem olcsó. Emlékeim szerint amikor meg külön futott a kettő, néztem, hogy a T nagyon drága volt, jellemzően céges profillal, az orange meg egy kalap szutyok, sok panasz volt a minőségre, valamint a csomagjaik sem voltak kiemelkedőek. Azt azonban megint megjegyeznem, hogy én pl. nem sokat beszelek telefonon, nekem adat-csomagok és -minőség kell, szóval az én nézeteimet nem biztos, hogy mindenki osztja. Mostanság a csomagjaikat kipofozták picit, és a különféle igényeknek megfelelően alakították ki. Az EE az első 4G-ben is szolgáltató cég az országban, pontosabban a nagyvárosokban. Igaz most már kb. mindegyik nagy cég szolgátat 4G-ben, mindenhol pofátlanul drága, havi £40-50 korul van egy kisebb adatcsomag, és természetesen csak LTE-kompatibilis telefonokkal működik.

A vodafone-nak jo lefedettsége, es viszonylag korrekt árai vannak. Anno a blackberry-s szolgáltatásuk volt elég jó, mostanság nem ismerem (ki használ ma BB-t?!), de Londonon kívül reális alternatíva lehet, sok exkluzív telefonjuk van annak, akinek ez kell. Akár csak az o2, a voda is sok extra szolgáltatást nyújt, amit kb senki nem vesz igénybe, de azért valamelyest fizet érte (olcsóbb koncertjegyek stb.). Emlékszem még kb 5 éve egyszer csoportosan eltévedtünk a Lake District közepén, és nekem volt csak lefedettségem. Ezzel nem akarok semmit mondani, de mint emlék, megmaradt, mert így tudtunk felhívni valakit, aki megmondta, hogy hol lehetünk.

A three (3) -rol mostanság tudok személyes tapasztalatokkal szolgálni. Velük kapcsolatban sok kritikát hallottam mielőtt csatlakoztam, és megmondom őszintén ezek egy része igaz: a minőség hullámzó, a tornyok egy része túlterhelt, az ügyfélszolgálat szar, es ha nem tudsz punjabi-ul, akkor nem fogsz messze jutni velük. Ellenben olcsók, nagyon olcsók, es 50-50 jelleggel egész normális lefedettségük van adott területeken. Magyarul ahol épp működik, ott egész jó. Épületeken belül nem annyira erősek, valamint félig MVNO jellege van, vidék egy részen az orange hálózatán lógnak, viszont csak a hangszolgáltatás, adatforgalom azokon a területeken nincs.

Még a 3-vel kapcsolatban egy 2012-es saját tapasztalatom:

3-t felhívtam hogy adjanak egy PAC kódot számhordozáshoz.
Azok után hogy fél éve kb nincs/nem volt lefedettség munkahelyen, emiatt szó szerint hatszor beszeltem velük. Hülye indiai fel órán keresztül ismételgette hogy “but there’s a special team that can help you with your technical issue.” De vagy négyszer elmondta. Mondom hagyja már a fenébe, segítettek volna akkor amikor korábban beszeltem velük. Erre megismétli ötödször meg hatodszor is. Végén már majdnem elküldtem a picsába, mondtam neki hogy most vagy ad egy PAC kódot és akkor számhordozok, vagy felmondom a fizetést aztán új számmal megyek a rekettyésbe el tőlük.

A többi szolgáltatóról nem sokat tudok. Adott mondjuk, hogy az MVNO-k a fizikai szolgáltatok hálózatán vannak, minőségre jobbak nem lehetnek az eredetinél, max rosszabbak. A fenti táblázatban le van írva, h melyik hálózat milyen technológiákat használ, hiszen nem mindig licenszelik a teljes elérhető technikát, ezeket érdemes tanulmányozni, annak aki érti hogy mi mit jelent, mert a minőséggel/sebességgel kapcsolatban hasznos utalások vannak benne. Annyit azért kiemelnék, hogy a csak-GSM hálózatokat (pl Lyca) messziről érdemes kerülnie mindenkinek aki adatforgalmat akar bonyolítani. Az egyes szolgáltatok csomagjait nem is kísérlem meg beírni ide, egyebek mellett mert (tényleg) 2-3 havonta változnak, de mindegyik MVNO-nak megvan a saját profilja, és ennek megfelelően szolgálnak ki csoportokat, pl a Lyca/Lebara a külföldi, európai, indiai hívásokban jo (olcsó), a giffgaff pedig adatban, viszont cserébe kb 0 ügyfélszolgálatuk van. A tesco/asda/stb azoknak jo akiknek klubkártyájuk van, mert pontokat kapnak, stb.

Továbbiakban érdemes tudni, amihez mondjuk nem kell közgáz-diploma, hogy itt is, akar csak másutt, a szolgalatoknak az az érdeke, hogy a felhasználók hosszabb ideig maradjanak velük, ezert a fizikai szolgálatátók inkább a telefonos csomagokat tolják, legtöbbször 18-24 hónapos szerződéssel. Az MVNO-k közt változó a helyzet, van akik csak SIM-eket árulnak, de mint írtam ott más az üzleti stratégia. Emiatt azoknak, akiknek nem kell telefon, lehet jobban érdemes megnézni ezeket a szolgáltatókat.

Azoknak, akik relatíve újak az országban a PAYG (pay as you go, feltöltős) szolgáltatások jobbak lehetnek. A minőségi/hálózattal kapcsolatos dolgok természetesen ugyan úgy vonatkoznak ezekre a csomagokra is mint a szerződésesekre, de itt a telefonok magukban általában drágábbak, hiszen bármikor el lehet sétálni a szerződéstől. Az aktuális árak megintcsak pár havonta változnak, viszont foldip user hívta fel a figyelmemet egy dologra ami mellett elsiklottam:

Hazatelefonálási opciók (emlékezetből):

– O2 “your country” PAYG csomagja: ha töltesz £10-t a SIM-re, akkor kapsz 50, £15-ért 100, £30-ért 200 perc ingyen international telefonalast egy hónapra. Ingyen = valóban ingyen, azaz megmarad a feltöltött összeged minden másra. Hónapon belül nem lehet újrázni, azaz megnézik mennyit töltöttél fel az elmúlt 30 napban és annak megfelelő perceket kapsz a következő 30 napra.
A másik hálózatot amelyik ajánl hasonlót most keresnem kene, es sajna ezeken az oldalakon előbb találsz 0 fontos telokat, mint ezeket a dealeket, szoval sorry, hazi feladat annak akit érdekel.

A 3-nak ha jol emlekszem az international megoldasa: szinten egy választható extra PAYG-ban, es olyan 10penny korul jön ki egy perc (vezetékesre persze olcsóbb). O2-nel jobb annyiban, hogy nincs perc korlat, meg nem is “töltesz túl” – azaz O2-nel például feltettel 30 fontot, de csak 10 percet beszeltél, következő hónapra viszont ismét töltened kell ra, hogy újra legyenek ingyen perceid. Így ha nem költesz helyi beszélgetésekre, egyre nagyobb pénzeket fogsz tartani a SIM-eden.

Jó vadaszatot! Kommenteket, véleményeket, kérdéseket szívesen várok.

Gyíkfélsziget (Cornwall, Lizard // Lizard Peninsula)

Az elmúlt pár napban Cornwallban voltam, egy Meetup csoporttal túrázgattunk egy keveset.

A hétvége pénteken kezdődött, Richmond állomásnál volt a csoportos találkozó este hat előtt. A programleírásban meg volt említve, h a későn érkezőket reggel az olajoshordók mögött lepuffantjuk otthagyjuk, ennek megfelelően játszottunk Tíz kicsi indián-t, és helyből az elején 14-rol 12-re esett a csapatlétszám. Ketten ugyanis abszolút semmi életjelet nem adtak magukról. C’est la vie. Az igazsághoz hozza tartozik, hogy mire kijutottunk Londonból, elment majdnem egy óra, mert baleset miatt extra dugó volt. Később kiderült, hogy az egyik illető leutazott magában autóval, és állítólag írt is egy emailt a megfelelő embernek, de valahogy ez az információ elsikkadt. A másik illetőről azóta sem tudni semmit.

A hat órásra tervezett út relatíve csendben telt, az én fejemben állandóan a Hobbit c. film egyik dala ment, egyrészt mert a filmet előző este néztem, másrészt meg mert baromi fülbemászó zene, jó értelemben. Úgy 23:30 korul aztán egy hirtelen megállás következett, mikor is kiderült, h 300 méterrel előttünk volt egy igen csúnya baleset, amit az autók állapotát elnézve kisebb csoda h mindenki túlélte. Kép nincs. Az autópálya viszont egy jó 20 percre le volt zárva. Utána az út nyugiban telt, bar picit nehezen tudtam elsiklani amellett, h a 12 fő közül a vezetőt leszámítva ketten voltunk beővelve. Ez nekem nagyon fura, leginkább az előzőek után. Na mindegy, Darwin rulz.

A hostel egy világítótorony mellett volt közvetlenül. Ez igen érdekes volt, ugyanis többen megvitattuk/-jegyeztük, hogy meg senki nem látott igazi működő világítótornyot, csak a rajzfilmekben. Ennek megfelelően el is felejtettem lefényképezni működés közben (pontosabban annyira állati szél volt minden este, hogy állvány nélkül teljesen esélytelen lett volna, azt meg persze otthon hagytam, ezert kimaradt a dolog, de majd ha meg egyszer járok arrafelé akkor  mindenképp megörökítem.) Pestek este mindenki el is vonult gyorsban aludni, mert nagyjából hajnali 2 volt mire odaértünk, kipakoltunk, stb. Szombaton reggel végül reggeli után el is indultunk, ez egy közvetlen az indulás utáni kép. A napi séta-terv kb 14 km volt, változó, jellemzően sáros terepen, végig a tengerpart mellett.

Érdekes volt látni, hogy a hullámok mennyire megtörnek a sziklakon, pontosabban, hogy mennyire nagyok a hullámok. Ezt persze nem kicsi, kb 45-50kmh-s szél is csapódott, néhol lehetett látni a növényzeten, hogy fák, füvek, bokrok, minden teljesen beállt a széliránynak megfelelően. Itt-ott a helyi történetleírásokban lehet olvasni, hogy amikor az első világítótorony megépült meg az 1600-as évek környéken, azt nemsokára el is hagyták, nem csak a rossz időjárás, de a helyiek hathatós segítsége miatt is, mert a lakosság nem kis része a hajóroncsok fosztogatásából élt annak idején és nem igazan jött nekik jól, hogy egy világítótorony csökkentse a roncsok számát. Ezután kb száz évig nem volt semmilyen világítótorony. Magáról a sétáról nem sok mesélni való van, leszámítva, csak annyit hogy az időjárással szerencsénk volt, nem esett sokat, de mire a végére értünk besötétedett, így fejlámpával mentünk. Bokatörés szerencsére nem volt. Este a helyi pubban ettünk, azaz ettünk volna, ha nem kellett volna kb két órát várni a kajára. Ezt nem tudom hogy a fenében sikerült managelnie a vendéglátóhelynek, de nem sokat dobott a morálon, az tuti. Vacsi után megint alvás. A többiektől tudom, hogy másik szobákban annyira nagy huzat-zaj volt, hogy volt aki nem tudott aludni. Nekünk szerencsére elég csendes szobánk volt. A szobatársakat persze nem ismertem, mondván ez meetup, de normális társaság volt az egész.

Vasárnap a szombatihoz hasonló nap volt, legalábbis ami a sétát illette, bar valahogy mindenki úgy erezte, hogy jobban haladtunk, valószínűleg mert kevesebb/kevésbé sár(os) területen mentünk át, ezért jobban is lehetett haladni. Azért azt csendben megjegyzem, hogy a kevéssé sáros terület az azt jelenti hogy csak hatszor merült el teljesen a bakancsom a sárban, ehhez kepést belül tok száraz maradt, nem tudom, hogy csinálta, de nem volt semmi. Amennyire tudom nem mindenki volt ilyen szerencsés, de a terep egy jó része majdnem mocsár volt, ami a tengerpart közelsége és a sok eső miatt nem teljesen meglepő. Ebéd egy szárazabb sziklán volt, kép balra. Ebédek egyébként tipikus angolos/kirándulós pakkok voltak, szendvics, chips, banán, vagy hasonló, attól függően ki mit rakott el. Délután végül külön vált a csoport, a lustábbak leültek a helyi szállodában, és iszogattak, akik nagyon akartak menni, azok meg mentek tovább. Adott, hogy nekem akkor épp elég kevés kedvem volt belesétálni egy masszív esőfelhőbe, a szálloda jobban megtetszett. A kilátás a szállodából egyébként igen impressziv volt, a korábban említett ‘fák beállnak szélirányba(n)’ pl a kertben elég jól megfigyelhető volt, amíg kint a szel tombolt, mi iszogattunk, aztán később kisbusszal mentünk vissza a táborhelyre. Este megint pub volt, de most egy másik helyen, ahol előre meg kellett rendelni a kaját, ennek megfelelően viszont nagyon gyorsan is sikerült kiszolgálni minket, ennek inkább mar örültünk persze. Később a visszavonulás után a társaság szociális eletet élt, beszélgettünk, activity, sakk, ilyesmik. Adott hogy kint baromi szel volt, mást túl sokat nem lehetett csinálni, meg persze volt elég alkesz is, naná.

A sétákkal kapcsolatban gondolkodtam el azon, hogy szerintem Tolkien valamit nagyon tolhatott amikor a könyveit írta. Mármint gondoljátok el, manapság, 170-190cm magas emberek, se nem olcsó, se nem egyszerű technikai öltözékben mászkálnak napi relatíve pár kilométereket, olyanok, akik sokszor relatíve edzett állapotban vannak. De még a SAS (brit speciális kommandó) egyik legnagyobb gyakorlati feladata is “csak” a “Long Drag“, amiben egy 64km-es túrát kell térkép alapján elvégezni, egy 25 kilós hátizsákkal

Hétfőn, mondván hosszú hétvégéről van szó, visszaindultunk, de előtte megálltunk az Eden Project-nél. Az EP-rol is biztosan lehetne egy hosszabb bejegyzést írni, de most legyen elég annyi hogy egy bioszféráról van szó, aminek a külső területen mindenfele hidegtűrő növények, bent pedig két nagy ‘sátorban’ (lásd balra) trópusi, ill mediterrán növények vannak. Igazából elég rég tudtam ennek a helynek a létezéséről és nagyon rég el is akartam menni ide, de mivel annyira kieső helyen van, ezert Londonból szuicid (leginkább a pénztárca számára) elmenni, most viszont útba esett. A két sátorban nem csak növények, hanem mindenfele madarak, sőt, valakinek a fényképen meg gyíkot is láttam…szóval gyíkok is vannak. Az igazság az, utólagosan, hogy Kew Gardens sokkal jobb, nagyobb területen van, változatosabb, és kevéssé családfókuszos (nincs sok gyerek), de egyszer érdekes elmenni ide is, leginkább ha valahogy csoportos beugrót lehet szerválni, mert akkor féláron be lehet menni.

Legyen itt még egy utolsó kép amit EP-ben lőttem, növények nőnek egy másikra hullott földből, ez a nem semmi.

Fogy a nemzet. Vagymi.

Megjelent a tavalyi népszámlálás adatai közül az első pár fecske. Az országban tíz évente tartanak népszámlálást, tehát az előző 2001-ben volt. Íme pár érdekesség:

A külföldön születettek száma 3 millióról 7.5m-re nőtt. A legtöbben indiaiak, lengyelek, vagy pakisztániak. A fehér angolok aránya 7%-kal csökkent, de nem csak arányában, hanem abszolút mértékben is, 800 ezerrel csökken. Londonban a külföldön születettek aránya 37%, a külföldi állampolgároké 24%.

Londonban a fehér britek aránya 58%-ról 45%-ra esett.

A magukat kereszténynek vallók aránya 13%-kal 59%-ra esett (vs 72%). A magukat nem vallásosoknak nevezők aránya 15%-ról 25%-ra nőtt.

Most kevesebb embernek van megvásárolt otthona mint tíz éve. Adott, hogy a bevándorlók aránya nagyon megnőtt, ez nem meglepő. A lakásárak növekedése sem segített.

Brigthon-ban az emberek 40%-a nem vallásos. (Ott a helyem!)

A magyar kaja világuralomra tör

A többi bevándorló-kajával együtt. Az itteni ételekről, pontosabban azok boltban kapható változatairól már írtam picit a korábbiakban, bár sosem szedtem össze nagyon. Azt most sem ígérem, hogy ez a bejegyzés nagyon korrekten összegyűjti az itteni bolti ételeket, de pár érdekességet azért kiemelnék.

Egyrészt, ami elég fontos, általánosságban, hogy itt a boltokban (Tesco, Sainsbury’s, M&S, Waitrose, stb [hasonlóak mint a Tesco]) nagyon sok fajta olyan kaját lehet kapni, amik a különféle étrendnek megfelelőek, (leves, főétel, vegás, tudomén), es mikrózhatóak. Az otthoni divattal ellentétben ezek általában olcsóak, és sosem tartalmaznak káros kiegészítő anyagokat, néha pedig akár organikusak is, igaz ez utóbbi nem annyira jellemző. Az átlag ár egy 400g-s leves esetében kb £1.90, 600g korul £2.30, bar az utóbbi esetben a +200g nagy része víz. A ready meal-ek, azaz olyan kész kaják esetében mint pl tészták, husik, stb (jellemzően “főételek” csoportja), az árazás picit magasabb, 400-500g-s kiszerelésben £2-£3.50, jellemzően attól függően hogy mi van benne és hol veszi az ember. Ezeket 4-5 perc alatt mikrózva lehet enni.

Az itteni üzlethálózatok nagyon régen rájöttek arra, hogy az itt élő külföldiek hatalmas piacot jelentenek, ezért érdemes olyan dolgokat vagy importálni, vagy gyártani amit külön nekik céloznak. Indiai kész kajákat (az előbbiekben vázoltakat mármint) évtizedek óta lehet kapni, azt hiszem a 80-as évek közepén kezdték árusítani az első adagokat. Később jöttek a kínaiak, valamint a klasszikus olasz (mondjuk az tészta, azt mindenki eszi), valamint mostanában elkezdték előbb csak importálni, aztán helyileg gyártani a kelet-európai kajákat is. Egy ideje lehet kapni tejfölt, lengyel, sőt újabban már magyar kolbászt is a nagyobb boltokban, ismerősöktől pedig hallom hogy már itt-ott túrót is láttak. Ezek egyelőre jellemzően csak olyan üzletekben kaphatóak ahol a környéken nagyobb számban laknak a termékre utazó vevők, de lassan terjed a kelet-európai kaja is. A gulyást amit tegnap láttam/vettem/ettem, azt hiszem nekem sikerült felfedeznem először, visszajelzésekből az tűnik ki, hogy a többiek eddig nem találkoztak vele Londonban. Igaz, az “angol kaja” mint olyan elég lapos és unalmas, tehát nem nagyon sokkoló, hogy másfajtákat is lehet kapni, azért valamelyest üdítő változatosságot ad az, hogy ennyiféle étel van.

Többen kérdezték, hogy milyen a leves. Nos, nem épp anyám főztje, de adott hogy o Pesten lakik, én meg nem, ez nem meglepő. Itt mások az alapanyagok, más a liszt, olaj, hús, stb. Gondolom pl magyar szakácsot nem nehéz beszerezniük, vagyunk elegen, tuti van aki főzni is tud. Ez a konkrét kaja elég fura, édes paprikát használ, minden le van darálva benne, de ennek ellenére ehető és nem tart két órát megcsinálni. Kíváncsi vagyok, hogy a továbbiakban lesznek-e még másfajta magyaros jellegű újítások, és ha igen, mifélék.

Harmadrészt pedig, ezeket a kajákat otthon is simán meg lehetne csinálni. Ha egy olyan országban, ahol az átlagkereset sokkal magasabb mint otthon, ezt el lehet adni kb 500 forintnyi pénzért, tartósítószerek (szarok) nélkül, akkor otthon is lehet. Ezután ne mondja senki, hogy a magyar kaját túl sokáig tart megfőzni, és nem eladható egy műanyag dobozban!