Tegnap megint választások voltak, pontosabban helyenként időközi és/vagy helyhatósági választások, valamint egy általános szavazás a szavazási rendszerről – ebből én most kimaradtam, nem hívtak meg rá, de pár szót érdemes pazarolni a témára:
- A helyhatósági választásokon elég érdekes eredmények szulettek. A tavalyi valasztasok egyik nagy eredménye volt a LibDem-ek koaliciora jutása, és természetesen nagy kérdése az ő tovabbi teljesítményük/megitélésük. Kicsit mint otthon az LMP és hasonló kisebb pártok, csak ők nem voltak döntő pozícióban. A tegnapi választások során viszont úgy tűnik a nép az új szereplők ellen fordult, mert az LD-ket kitették a legtöbb helyi tanácsból. Csak Angliában, a LibDemek kb 700 helyet veszítettek, miközben a Labour 800-at nyert. Persze a feladat deklaráltan nem volt egyszerű, hiszen bár az LD választási igéreteiből sokat keresztülvitt, a média itt is erősen populista (kb mint mindenhol), ezért arra fókuszáltak ami nem ment. Ebből az embereknek az jött le, hogy az LD eddigi teljesítménye gyenge volt, és kiábrándító. Persze kisebbségi koalicios partnerként nehéz, lásd KDNP otthon, mindenre képtelenek (az mondjuk talán jobb is). Érdekes lesz látni hogy mik a következményei a választásnak az LD számára. Már ma tele van a sajtó azzal, hogy Clegg-nek le kéne mondania és apácazárdaba vonulnia (de legalabbis el messze innen). Emellett lesz még egy érdekes kérdés, Skócia is, amit a harmadik pontban feszegetek.
- Az AV [Alternative Vote]: Még tavaly ilyentájt írtam a választási rendszer bemutatásánál, hogy mivel itt FPTP jellegű rendszerben szavazunk, ezért az a képviselő jut be a parlamentbe illetve a tanácsokba stb aki a legtöbb szavazatot kapja, ellenben pl az otthoni rendszerrel ahol kétkörös, részszavazatos, és lássuk be földi halandónak néha elég nehezen emészthető rendszer van. Az FPTP egyik vonzata, hogy a nagy pártok jellemzően profitálnak belőle, a kicsik pedig buknak rajta. Ezt a korábbi írásban bemutattam, ahol látszott hogy a balközép, bár a szavazatok elég nagy részét kapta meg, a parlamenti helyeknek csak töredékét, mert nem volt jó a szavazateloszlásuk. Természetesen létezés szintjén több fajta szavazási rendszer van, nem csak az FPTP. Amikor még tavaly folyt a kampányidőszak, a LibDemek megígérték, hogy kormányra kerülésük esetén bevezettetik a magyar választási rendszerhez hasonló elképzelést itt is. (Na nem mert a magyarok olyan kurva nagyot alkottak volna, hanem mert ez az úgynevezett PR – Proportional Representation rendszer eléggé elterjedt mindenfelé). Ebből végül nagyon kevés lett: a koalíciós tárgyalások során előkerült ami addig is baromi evidens volt, hogy a Toryk nem akarták a választási rendszer megváltoztatását: ha megnezzuk hogy az orszagban embereszmélet óta két nagy párt van, es a LibDemek neha feljonnek, néha eltűnnek, könnyen érthető lesz, hogy a mostani koalicioban miert okozna feszültséget az FPTP eltörlése. Vegul kompromisszumos megállapodás született arról, hogy népszavazást futtatnak az úgynevezett AV-rendszerről, ami egy harmadik módszer az előbb említetteken kívül, es viszonylag középút jellege van. Tömör módszere hogy a szavazáskor meg kell adni tobbedleges preferenciákat is (gyk: második, harmadik…), és a szavazatösszesítéskor a többedleges preferenciák hozzáadódnak a képviselőre jutó szavazatokhoz, egész addig amíg valaki el nem éri az 50%-ot.
A BBC-n van egy nagyon jó összesítés az egész hercehurcáról, kicsit szájbarágó módszerrel, de nem baj. Jórészt azt feszegetik, hogy az AV ellenzői szerint a mostani rendszer történelmileg bevált, és kifejezi az emberek akaratát (khmmm), es könnyen átlátható. Az ellenzők szerint viszont éppen hogy elnyomja a kisebb pártokat. Amit a cikk csendben nem jegyez meg, hogy pontosan ez volt a szavazás buktatója: mivel a két nagy pártnak nagyon magas a támogatottsága (sőt, mint az első pontban írtam, növekszik is), ezért a nagypárti-szavazóknak nem érdekük h a mostani rendszer megváltozzon.
Nem tudom, hogy ezt nem gondoltak vegig a balközépen, vagy úgy voltak vele hogy valamivel mindenkepp ki kellene tűnni a tomegbol, ezért nekifutnak, de nem vált be, az biztos. A “mekkora az akkora” kérdésben érdemes megnézni, hogy a résztvevő 440 szavazókörből csak 10-ben voltak tobbsegben az igen-ek. A szavazatok tobb mint kétharmada elutasította az új rendszert. A balközepet ezzel a két dologgal lemosták a palettáról, és most kapálóznak, hogy mertbezzeg a koalicios partner ellenük uszította a népet (ami igaz is, nem bolondok ők sem).
(forras: Times) - A harmadik kérdés Skócia. Erről már az index is megeresztett egy rövidebb irast, de itt természetesen sokkal nagyobb a híráram a témával kapcsolatban. Az SNP, a Skót Nemzeti Párt többséget szerzett a helyi parlamentben, és az SNP egyik ígérete az volt, h megszavaztatja a népet az esetleges függetlenedésről. (Adott hogy az Egyesült Királyság igazából egy unió, akár csak az USA, nem pedig egy monolit ország, ezért az uniót elvileg ott is lehet hagyni). Nem is elsősorban azzal akarok foglalkozni hogy ennek milyen kihatásai lesznek, mert nem is nagyon latni, plusz jogilag összetett kérdés (az alkotmányról az angol parlamentnek van csak joga dönteni, tehat hiába szavaznák meg a fuggetlenseget északon, nem kötelező jellegű, max egyoldalú kiválás lehetne ha Westminster leszavazza – persze az is érdekes lenne), hanem inkább az első angol reakciok érdekesek. Az, hogy az AV-t leszavazták, a tegnapi beszélgetések során úgy tűnt, hogy kb senkit nem érdekelt a tovabbiakban (jórészük nem is ment el szavazni mondjuk). Ez jórészt azért is volt, mert az AV-eredmény bár nem volt ezertuti, de azert valoszinusitheto volt hogy bukta, viszont az SNP győzelmére nem nagyon számított senki. Persze most sok az erdekes kerdes. Lesz-e szavazás, milyen eredménnyel, milyen hatások lennének, stb. A politikai adok-kapok/kampányolások/megszólalások már mindkét oldalon elkezdődtek.
Azért mindenesetre lesznek érdekességek. A szavazókörzetek határait valószínűleg megvaltoztatjak, az alsóház méretét csökkentik, és lehet a felsőházat egy átmeneti időszak után egyszerűen eltörlik. Emellett az is lehet, hogy a mostani véletlenszerű-hosszúságú kormanyzasi időszakot fix 5 évre módosítják.
[backtotheuk] 