A londoni brutalizmus (épitészet)

“Aki a betont szereti rossz ember nem lehet” – szól a mondás. A brutalizmus mint építészeti forma a francia ‘beton brut’ szókapcsolatból ered, és a csupasz betont jelenti. Egy sok visszhangot keltő, hideg, ellenben olcsó, könnyen építhető stílusról van szó. Magyarországon, ill. a régióban elég sok a betonépítmény, ezért nekünk talán kevéssé feltűnő ezeknek az épületeknek a léte, mint a finomabb architektúrához szokott nyugatiaknak.

Angliában a magyar származású Ernő Goldfingernek köszönhető a stílus elterjedése. Érdekesség, hogy Ian Fleming annyira utálta Goldfingert (ezert az epuletért, pontosabban azért mert az előzőt le kellett bontani), hogy a 007-es műveiben az egyik főgonoszt róla nevezte el.

A stílus alapvetően egyszerű formákat mutat be ismétlődő, absztrakt, nem-kommunikatív jelleggel, az épületek tapintásra kemény, kellemetlen dizájnok. Érdekes módon nem mindegyik brutalista épület készül betonból, soknak csak az érzése olyan, de lehetnek téglából, üvegből, acélból, stb. Ennek a fordítottja is igaz: nem minden betonépület brutalista.

Egy másik gyakori jellege az ilyen épületeknek a kívülről látható strukturális funkciók, pl szellőzőrendszer, liftakna, vagy akár csak az irodák mérete, ezeket lejjebb láthatjátok. Londonban pedig sok ilyesmi épület van. A Londoniston volt egy gyűjtés még régebben a város leghíresebb brutalista épületeiről, de wikipedián is lehet egy jó írást találni róluk. Most a Londonist írását veszem át picit.

Brunel University (Uxbridge) Térkép

60-as években épült, a Clockwork Orange c. filmben a ‘Ludovico Medical Facility’ néven bemutatkozó épület. Különféle tv-sorozatokban is szerepelt, klasszikus brutalista épület.

Brunswick Centre (Russell Square) Térkép

Patrick Hodgkinson tervezte, Grade ll megóvás alatt álló lakóépület és bevásárlóközpont több filmben és sorozatban is szerepelt. A világos színek miatt egész barátságos hangulatot árasztó épület érdekes kontrasztot nyújt a környezetével, valamint a saját tornyaival.

Royal College of Physicians (Regents Park/Great Portland Street.) Térkép

Sir Denys Lasdun tervezte, relatíve visszafogott, már már diszkrét épület. Érdekes, hogy a környezetében levő neo-klasszicista épületekkel viszonylag jól keveredik, legalábbis sokkal kevéssé ronda és feltűnő mint a Southbank egyes épületei. (lásd lejjebb.)

Centre Point  (Tottenham Court Road). Térkép

Szintén Grade II megóvás alatt álló épület, igen központi helyen, aki járt már Londonban biztos, hogy látta, még ha nem is ragadt meg benne. 1966-ban épült, 34 emeletes toronyház.Tetején étterem, bár, kilátó található. (0207 4202900)

The Barbican (Barbican/Moorgate). Térkép

A Barbican nem csak pár toronyház, hanem egy teljes lakótelep és múzeum is, ahol igencsak könnyű elveszni. A London Symphony Orchestra ‘otthona’, és a legnagyobb előadóterem/központ Európában. Bár 2003-ban megkapta a ‘London legrondább épülete’ díjat, igazából egy egész kellemes, szökőkutakkal és kávézókkal tűzdelt, meglepően meleg színekkel telített helyről van szó ahol nem is olyan szörnyű leülni picit, ha sut a nap.

A 90 perces architekt-túra (bocs szójáték) igencsak javasolt minden érdeklődőnek.

Trellick Tower (Westbourne Park). Térkép

Goldfinger Ernő tervezte, sokak által kedvelt, és legalább megannyi ember által utált lakótorony, mely számtalan filmben, sorozatban, könyvben, bögrén és gyakorlatilag mindenen szerepelt már amire képet lehet tenni. Az éves Open House day napon általában megtekinthető belülről is.

Southbank Centre és National Theatre (Embankment/Waterloo). Térkép

Személyes antikedvencem, leginkább egy autóparkolóra hasonlít, de sajnos nem az, hanem egy nagyon összetett kulturális építmény a Temze partján. Az épületben sok a látni- és tennivaló, akárcsak a környéken, de ez nem sokat segít azon, hogy gusztustalanul néz ki.

Első emeletén étterem, kellemes rálátással a folyóra.

A tervek szerint ezt a területet idén ősztől átalakítják, és picit emberibb formája lesz majd. Erről bővebben itt

Camden Town Hall Annexe (Kings Cross). Térkép

Stílusához képest egészen ívelt formájú, viszonylag kellemes külsejű épület, ami éppen bontásra vár, szóval addig érdemes megnézni amíg még ott van.

A kései periódusban épült, látható rajta, hogy már kevéssé blokk-jellegű idomokat használtak rajta, mint a középső periódus épületein.

Alexandra Road Estate (Swiss Cottage). Térkép

Igazán ocsondok külsejű, ellenben Grade II-es oltalom alatt álló lakóépület. A vasúti (képen bal) oldalon gumiágyon fekvő, ablakokban nem bővelkedő, erősen monumentális épület nem utolsósorban a zajcsökkentés szellemében épült.

Az Abbey Road felől látható ez a stadion-jellegű látkép.

Institute of Education (Russell Square). Térkép

Az 1979-es, Sir Denys Lasdun által tervezett hatalmas épületegyüttes valóban ‘masszívvá’ teszi a ‘Masszív Periodust’ (középső periódus ebben az esetben). A hatalmas tornyok jellemzőek Ladsun tervezési stílusára, azonban itt ezeket sötét ablakokkal és korábbi periódusokból és építészeti ágakból áthozott stílusjegyekkel keverte.

Ministry of Justice (St James’s Park). Térkép

A minisztérium épülete egyszerűen hatalmas, korábban a tervezőt többször megvádolták azzal, hogy egyszerűen elcsúfítja a St James Park-ot. Középső periódusból származó épület, a tetején egy – állítólag – a középkori olasz erődök által inspirált konzolos szerkezettel.

A ‘futott még‘ kategóriában van a World’s End, amiről teszek majd fel kepéket később, ott voltam ősszel egy nyílt napon.

Reklámok

Környékbemutatók: Paddington Waterside

Megpróbálkozok egy új rovattal, ami képes,  szöveges módon tálalja majd London egyes – véletlenszerűen kiválasztott – környékeit. Ha valamerre járok, és van nálam fényképező, felkerülnek ide is a képek.

Szeptember végétől egészen az elmúlt péntekig új munkám volt – aztán felmondtam – de a cég központja egy érdekesen modernizált területen volt: ez Paddington Waterside. Pár bekezdésben bemutatom, nem hosszú.

Tehát, Paddington Waterside igazából egy beruházási projekt neve, ami a Paddington környéki 1800 (!) korul épített (hajózási) csatornarendszert újítja meg, és természetesen ha már ott járnak a beruházók akkor a környéket is feldobják egy picit. A projekt helyileg itt található. A korábbi csatornarendszer fontos szerepet töltött be abban az időben, amikor a hajózás még elterjedt szállítási módszer volt, de a későbbiekben ennek hanyatlásával, valamint London mint hajózási központ megszűnésével a környék ipari jellege miatt lelakottá vált. Akit bővebben érdekel a története az az angol Wikin olvashat róla egy cseppet.

A teljes beruházás területe eléri a 930,000m2-t, ami nagyobb mint Canary Wharf első fázisa, és mindenképp nagyobb mint a Soho.

Na de lássunk egy-két képet.

A bal oldali íves épület a Marks & Spencers illetve az Orange [mostanság Everything Everywhere néven fut] főhadiszállása. A háttérben levő irodaépületek jó része szintén az M&S-hez tartozik, illetve kisebb cégek is rendelkeznek irodákkal itt.

Hátrafelé továbbmenve (nem szurok be minden képet, a picasa albumokban fent vannak), az irodaházak után lakóházak vannak, pontosabban a csatorna egy zsákutcába torkollik, amit üvegpalota-jellegű házakkal vettek korul. Ezen a képen eleg perspektivikusan látni. A lakóházak aljában kisebb üzletek (Tesco, posta, Superdrug, fodrász stb) található.

Ha valaki térképen próbálja követni a helyszínt (ami meglepne ;), akkor a North Wharf Road balra van, a csatorna pedig ahogy a bal épület ível hátrafelé, úgy kanyarodik szintén. Paddington mögöttünk.

Mint már itt is látni, elég sok bárka van ahol valóban laknak, élnek emberek. A bárkák ingyen parkolhatnak kb egy hétig, ami után napi huszonpár fontot kell fizetni. Sajnos voltam olyan bolond hogy az ott töltött három hónapom alatt nem igazan csináltam kepéket a hajókon előforduló életről ami elég hiba volt mert mindig voltak érdekes arcok, de most mar mindegy, majd talán tavasszal visszanézek.

Nem latszik annyira, de a jobb oldalon a St Mary’s Hospital van, ami pedig vegkepp nem latszik, az, hogy Paddington állomás mögöttünk van. Most éppen a Crossrail-t építik ott, ezért eléggé fel van túrva.

A környék egyik érdekessége a meglepő izoláció. Wikipedian van fent egy jó kép (jobbra beszúrva), ami a kórház belső oldalát mutatja, a képen háttérben a piros épület ami az én nyári fotómon jobbra van. Ezt megint csak jobban kellett volna dokumentálni, (mert teljesen kimaradt) de ez a ‘modernség’ csak erre a pár utcára jellemző. Amint kilepünk erről a területről, visszacsöppenünk egy teljesen másik időszakba. A környék jellemzően olyan mint a kórház területe. A teljesebb környék része egy kiépített csatornarendszer, sok sok lakóház, és sok cuki park. Emellett tele van, mint említettem szűk utcákkal, ezert itt autóval közlekedni teljesen szuicid elképzelés, de sajnos a buszok sincsenek jobb helyzetben.

A jobboldali képen látszik hogy a másik irányba tekintve egyszerre van mindenféle építési stílus. Picit hatvanas évek, picit 1800-as évek, kinek mi kell. A bárka meg még mindig ott volt, igen (decemberi a jobboldali kép, miközben a többi júniusi). Nah de ha, mégiscsak továbbsétálna az ember, akkor hirtelen bizony jellemzően a Paddington környéki régi, szűk utcákba tévednénk. Ez mondjuk egy cseppet sem meglepő, mert ezeknek a felujitasi programoknak a feladata hogy lepusztulófélben lévő területeket emeljenek fel, és az elképzelés, hogy majd a többi jön magától. Így aztán sok meglepő helyen lehet vadi új épületeket látni, nem egyszer a legnagyobb gettók környékén, amiket aztán nagy pénzekért el/kiadnak. Egy lakás az új blokkokban £250-400,000, ami elég drága még helyi viszonyok közt is.

Együttélési tünetek

Mint azt korábban említettem Dóri beköltözött – egyébként a vicc az hogy most itt ül mellettem a másik székben és o is blogol a laptopján, ami szerintem picit helyzetkomikus. Szerintem egyelőre jól elvagyunk, bar az első nap szépen átrendezte a konyhát, mondván ő fogja többet használni és egyébként is szerinte káosz volt ott. Mindamellett megvagyunk, most ez a pár hét nem oszt nem szoroz, és van társaság, ami mindenképp jó. Plusz új tapasztalatok, stb.

Egyelőre a munkakeresés és a varossal ismerkedés a program, neki mármint, de ezen keresztül valamelyest nekem is, mert hétvégén próbálunk menni helyekre, felfedezni, stb, és ha már igy alakul akkor olyasmi környékeket célzunk meg ami esetleg nekem sem annyira ismert. Vasárnap pl elmentünk Kensingtonba, ami egy igen igen gazdag környéke Londonnak, nem is annyira van messze ide.

A “közös” programok közt nem teljesen véletlen említettem a munkakeresést, Dori ugyanis összebarátkozott az egyik fejvadásszal, akinek most én is leadtam az önéletrajzomat, bar annak a közvetítőnek nem pont az a profilja amiben én keresek, de meglátjuk. Ha nem próbálom meg, nem is fog sikerülni. A kis kirándulásnak azért is örültem mert kb egy hónapja vettem új obit a géphez, és most nem csak h ki tudtam próbálni, hanem tudatosan erőltettem meg magam hogy vigyem már el, mert egyébként nem vagyok szokva a teleobjektívek használatához, viszont így muszáj volt. Sztm egész jók lettek a képek ahhoz képest. (Alliteráció?). Majd még azért ha/amikor megyünk, viszem megint a cuccot. Dóri képei itt vannak fent.

Azért vannak érdekes/vicces pillanatok. Valamelyest vicces külső szemlélő szemével látni hogy hogy megy át valaki ugyan azokon a meglepetéseken amiken anno pl saját magam is átmentem. A favorit pl mostanában az, hogy a fürdőszobában a villanykapcsolót húzogatni kell, mert a plafonról lóg le. Ez megért egy külön blogpostot. De rémlik h anno nálam is elég hosszú elemzés tárgya volt hogy itt milyen elmaradottak az elektromos biztonsági előírások. (Vagyis az előírások nem is annyira hanem a szokások).

Egyébként az élet a szokásos mederben zajlik, cseppnyi érdekesség esetleg hogy voltam ma Skóciában egy meetingen, ami az egyik éppen zajló projekttel volt kapcsolatos. Reggel korai keles, irány a reptér, egy óra után leszállás, meeting, majd vissza. Ez volt ma. Azt hiszem ez volt az első domestic flight-om mióta itt vagyok. Mivel turisztikai része nem volt a napnak, ezert kepék sincsenek, de azért családi kérésre hoztam egy hűtőmágnest a reptérről. Fő a boldogság ugyebár. :P Az egyetlen kellemetlen pillanat az volt, amikor kiderült, hogy egyszerre két gép is indult Londonba, azonban a mienk késett. Ez azért volt rossz, mert a két csaj, aki előttünk állt a sorban igazából a másik járatra kellett volna h felszálljon, csak nem nézték meg rendesen a papírt, és beszalasztat közölték velük hogy nem ez az a kapu. Addigra az o gépük elment, mert időben indult.

Kelet London, Old Street környéke

Megint jó ideig nem írtam semmit, de ennek ellenére még élek. Voltunk ma kelet-Londonban, ott csináltam néhány kepét. K-Londonról sok legenda terjeng hogy nem igazan jó környék, ez jórészt igaz is, bar mivel London elég hatalmas, nem könnyű/érdemes általánosítani a helyzetről.

Ezzel kapcsolatban (távolságok) gondolkoztam el valamin, helyből két, egymással kapcsolatos dolgon. Beszeltük a munkatársaimmal pár napja, hogy Kínában (ahol szinten van irodánk), úgy végzik az analízist, hogy varosokra, néha régiókra lebontva, nem pedig az egész országot egyként kezelve. Ez azért van mert a márka ami egyik városban piacvezető, az a másikban sokszor nem is létezik vagy kb a kutya se veszi. Távolságok ugyebár. Tegnap beszeltem egy ismerősömmel aki gondolkodik a kiköltözésen, és azt hiszem picit lehangolva konstatálta, hogy másfél óra távolságra lakom a tengerparttól. Ezt már ecseteltem párszor, hogy itt másfél óra igazából nem távolság, de pont arra jutottunk, hogy itt is vannak olyan környékek Londonon belül amik nagyon mások a környezettől. Majd látjátok lejjebb, elég sok képet lőttem ma, de itt is sok a változatosság, és ha csak építészetileg nézzük, akkor is sokszor más világokba csöppen az ember fel óra távolság után. Ez persze azért se annyira meglepő, mert ha otthon pl utazunk valahova másfél órát, az mar egy normális “utazás” kategória, nem pedig “felülök a metróra” kategória. Aki ismerősebb errefelé, érdemes csak pl az Old Street/Barbican/St Mary’s Axe környékre gondolni, mennyire egymás mellett van a három és mennyire más világ mindegyik. Na de akkor képek, sorban:

Egy elhagyott benzinkút. Különösebben nem releváns :) A poszter az épület jobb alsó sarkában nem rossz mondjuk.

P7240946_MOD

Kevéssé elhagyott benzinkút & művészkép motorossal :) – a srác nem nagyon értette miért fényképeztem, pedig szerintem annyira illett abba a környezetbe. Ezt persze nem álltam le megmagyarázni neki.

P7240980_MOD

Volt kávézó is. Napernyőket nem kihagyni.

P7240993_MOD

Igazából azért mentünk K-Londonba hogy megnézzünk egy utcabált, aminek ez volt az elején. Az utcabál baromi pici és lapos volt, de hat az már más tészta. Azért mi felfedeztük a környéket.

P7240956_MOD

Ez is az utcabálon volt. Ez a pickup valami teherautó-szépségversenyt nyert néhány éve amikor elkészült. Ha jól tudom Pakisztánban divatos a teherautókat ilyen csempemozaikokkal díszíteni, bár élőben csak most láttam ilyet először.

P7240959_MOD

Házdizájnok:

P7240961_MOD

P7240974_MOD

Keleten az alábbi utcadizájn nem ritka.

P7240967_MOD

Művészfotó:

P7240976_MOD

Ez odébb volt, Brick Lane mellett:

P7241000_MOD

Dettó:

P7241001_MOD

Nagyobb dizájnok: Ezek mar az Old Street metróállomás környékén vannak.

P7240981_MOD

A csajszin kívül a tehénmintás kukát is érdemes megnézni.

P7240982_MOD

Kreatív. Aki nem idevaló, annak ez az Oyster Card (kb a tómegközlekedési bérlet) átszabott dizájnja.

P7240984_MOD

Az elején írtam arról, hogy mennyire mások tudnak lenni az épületek. Lásd alább:

A toronyház a hetvenes években épült, a Barbican Ctr-el együtt, az egész környéket akkor alakítottak ki mint művészeti és kulturális központot . Természetesen mai szemmel nézve picit ocsmányként hat. Az üvegpalota alatta valamivel újabb, miközben a kép előterében levő reszt valamikor tippre a 80-as években csinálhattak. Ennek az utcának a másik vége volt a kisgyerek & furaszaurusz kép az elején. Persze az is tök más építészeti stílus.

P7240970_MOD

Lerobbant gyárépület. Ezek egyébként viszonylag egy területen készült képek, gyalogtávolságban volt az egész napunk.

P7240987_MOD

Innen egyébként Brick Lane fele tartottunk, gondoltuk megnézzük. BL egy viszonylag híres utca K-Londonban, nagyon sok az indiai jellegű étterem, és elég művészies is tud lenni, bar ez utóbbi arcát csak elvétve láttuk ma. Azért pár érdekes akadt, a házdizájnos képek egy része (madár & gomba) is onnan volt.

P7240999_MOD

A végére találtunk egy egész jó helyet ahol lehetett borozni. Mondjuk azt hittem a pofám leszakad hogy elkértek £5-t egy pohár borért de szerencsére nem részegedni mentünk oda. Inkább a hangulata volt jó:

P7241008_MOD

Legvégére egy metrós (mi más) kép. Ennek az érdekessége hogy Ongar/North Weald már tizenöt éve zárva van, nem jár ott semmi, de a táblákat azóta se cserélték le:

P7241010_MOD