Fény az alagút végén – Brit állampolgárság, útlevél

Most, hogy épp feküdni készülök, itt pihen mellettem egy brit útlevél, ami, Gollam szavaival élve, dlágaszááág, csak az enyém. Meg persze a királynőé, mint ahogy a magyar útlevél is a magyar állam tulajdona, de nem skótkodunk, az a skótok dolga.

Viszont a blogot lassan lezáró postként gondoltam megírom a folyamat mikéntjét, mert beszélgetések során felmerült többször is, és most, hogy a végére jutottam az egésznek, már picit könnyebben átlátom.

Az állampolgárság megszerzésének a legtöbbünk számára két alapja van, vagy itt élsz elég sokáig, vagy ideházasodsz, bár az utóbbi esetben amennyire tudom annyi a könnyítés, hogy kevesebb ideig kell itt élni. Mivel én nem házasodtam, ezért az ‘alap’ rendszerről fogok írni egy cseppet.

2014-12-11 23.39.09-1

Az egyik központi téma, amin én is fennakadtam egy picit, az az itt töltött idő hosszával kapcsolatos követelmény. Szóval: a helyet az, hogy 5+1 évig kell gyakorolni az EU-s jogokat, ami magyarul annyit tesz, hogy 5 évig kell itt dolgozni, aztán utána még egy évig. A megkülönböztetés kb annyi, hogy öt év után leszünk állandó lakosok (permanent resident), de az állampolgársághoz az kell, hogy valaki egy teljes évig legyen PR. Ez alól vannak érdekes kivetélek, mint pl az is egy megoldás, hogy itt tanul az ember, akkor az is beleszámít az 5 évbe, ha közben magán egészségügyi (Chrome helyesírás-ellenőrzője szerint Állategészségügyi) biztosítása is van (pl Bupa), ami havi kb £120, tehát nem igazán a diákok költségvetési helyzetébe beleférő kategória. A gyakorlatiasság kedvéért, az útlevél dátuma december 9, ami azt jelenti, hogy 7 év 2 hónap után kaptam meg, de az első 10 hónap ebből nem számított, mert akkor még egyetemre jártam, és nem volt semmilyen extra biztosításom.

A permanent residence automatikusan jár, nem kell külön kikérni, viszont lehet, ha akarjuk. Ez utóbbinak az egyik előnye, hogy átesünk a dolgok adminisztratív részének a nehezén, mert ilyenkor össze kell gyűjteni, hogy hol dolgoztunk 5 évig, hol fizettünk adót 5 évig, hol nyaraltunk 5 évig, és hol laktunk 5 évig. Kb csak azt nem kérdik meg, hogy a nap melyik szakában mentünk a budira 5 évig. Viszont elég alapos a papírmunka. Ha ezt kihagyjuk, akkor egy évvel később kell ugyan ezt eljátszani, csak akkor már hat évvel, ha megcsináljuk, akkor egyrészt hivatalos papírunk lesz arról, hogy PR-ek vagyunk, amit már nem vehet el semmilyen populista törvénymódosítás, valamint később csak kb azt kell igazolni, hogy a maradék egy év jó részét az országban töltöttük, ami sokkal egyszerűbb. A kék papír költsége mostanság £55 per kopf. Hátránya nem igazán van, viszont a papír kiadásának átfutási ideje max fél év, ami idő alatt lehet, hogy a magyar útlevél/személyi a Home Officenál van. Ezeket a papírokat (útlevél/személyi) 20 munkanap elteltével vissza lehet kérni, amit aztán vagy teljesítenek, vagy nem. Engem rendesen megszívattak vele, de csak egy munkalehetőségem bánta, igaz nem volt személyim (elveszett), ezért az egyetlen hivatalos igazolványom volt leadva. Valamelyest az én hibám is. Mindegy, még élek…mindenesetre javaslom a PR kikérését, rosszat nem nagyon tehet.

A PR megszerzése után lehet nekifutni a további dolgoknak. Ami kelleni fog, az egy Life in the UK test, valamint egy B1 szintű nyelvvizsga. Egyik se bonyolult de az utóbbit egyszerűbb leírni, egy nagyon alap szintű nyelvtudást kell bizonyítani. Az rémlik, h az írásbeli feladat konkrétan az volt, h 2 ismerőst kellett levélben meghívni teázni, 100 szóban, amiben benne volt a Dear Bob and Mary, valamint a Looking forward to seeing you (“jó lesz majd látni/találkozni”), ami utóbbit persze B1 szinten kb a Please come if you can (“gyere ha tudsz”) szókapcsolat, vagy netán a Get your ass over here (“told ide a segged/gyere mán baszki”) már-már mennyei paszuly magasságokba emelne.

A Life in the UK tesztről nem annyira tudok – pontosabban a mostani verzióról nem, mert én még az előzőt csináltam, a mostaniban állítólag több kulturális jellegű kérdés van, de összességében ahhoz is, a mostanihoz is lehet kapni egy tesztkönyvet, be kell magolni, aztán van egy multiple choice test, amin át kell menni. Az eredményt azonnal kiadják, ha nem mentél át, akkor addig kell csinálni és fizetni, amíg át nem mész. Nekem másodikra sikerült. Ami megint vitatéma szokott lenni, az a teszt lejárati ideje. Mindenki mást mond, de amikor telefonon megkérdeztem, azt mondták, hogy ha nincs semmi lejárati idő a teszten, akkor 2 év, vagy nem. De két évig általában elfogadják. Nyasgem, ellenben ez van. A lényeg, hogy lehet érdemes úgy tervezni, hogy az állampolgársági kérelem leadása előtt nem több mint másfél/két évvel megfutni a tesztet. Ne ezért dobják vissza később az ezerfontos kérelmet.

Az ezután hátramaradó dolgok már majdnem gyerekjáték kategóriába esnek. Az AN1 nevű formanyomtatványt kell kitölteni, ami sokkal egyszerűbb, ha a PR-t ‘tavaly’ kikértük, mert akkor csak a kék kártyát, valamint kb csak 2 fotót, két ismerős aláírását, valamint kb £950-t kell csatolni. Extra kb ötven fontért érdemes/javasolt a nationality checking service nevű szolgáltatást igénybe venni, amit a helyi council biztosít. Ennek két hatalmas előnye van: egyrészt hivatalos másolatot készítenek a papírjaidról, így nem kell megkockáztatni, hogy akár egy évig is a magyar igazolvány nélkül sínylődj, másrészt átnézik a leadandó anyagot, amiben van pár kellemetlen buktató. Konkrét példa: elvárás, hogy a leadáshoz képest 5 évvel korábban az országban tartózkodj. Ez nem azt jelenti, hogy ha mondjuk 2014 aug 5-én adod le a papírokat (mint én), akkor, az tök jó, ha már 2008 augusztusában is itt voltál. Lófasz. Ha 2008-ban már bőven itt voltál, ám 2009 aug 5-én, külföldön nyaraltál (mint én), akkor visszadobják a kérelmedet, amin lehet egy évet ültek, és persze £950 is ugrott. Nyasgem megint csak. Lassan fényes lesz.

Ha minden megvan, akkor már csak várni kell, legfeljebb 1 évet, de nekem 10 hét alatt megvolt a papír, hogy mehetek ceremóniára, ami igazából az eskütétel. Ez utóbbi részleteit nem írom le, vagy legyen meglepi, vagy igazából semmi sokkoló nincs benne, ha csak nem annyi h nálunk a kb hatvan megjelentből rajtam kívül összesen egy fehérember volt. Az eskütétel után adnak egy papírt, ami innentől hivatalosan bizonyítja, hogy brit is vagy. (ééérted, brit is(h), háá hááá). Ezzel a papírral lehet folyamodni útlevélért, amihez egy formanyomtatványt, valamint egy újabb referenciát és újabb két fotót kell csatolni. Ja meg kb hetven fontot. A papírmunka elfogadása után egy interjút még le kell zavarni, ami annyiból áll, hogy meggyőződnek arról, hogy te valóban te vagy, és nem egy identity theft esete áll fent. Nem kell parázni rajta, a kérdések listája hosszú, elég sok baromság is van benne (pl meséld el a lakásod alaprajzát — komoly, én ezt is kaptam), de igazából mindenki átmegy, aki nem csaló. Ha valaki nagyon kíváncsi, a kérdések listáját a netről össze tudja dolgozni, fórumokon olvasgatás útján kitalálható.

Ennyi hát a történet. Nem is bonyi. Csak picit soká tart.

A házasodásos buli azt hiszem annyiban különbözik a fentebb vázoltaktól, h nem 6, hanem csak 3 évet kell kibírni itt, valamint talán B1 helyett A1-es szintű nyelvvizsga kell, igaz szerintem, ha valaki csak A1 szinten tud angolul az nem fog itt 3 évig maradni, mert az gyakorlatilag azt jelenti h bemutatkozni se nagyon tud. I don’t speak England, ahogy egy ismerősöm egyszer mondta saját magáról. Há’télleg.

Ezzel viszont azt hiszem lassan eljutottunk a bezár a bazár részhez, ugyanis nincs már nagyon miről írnom, az elmúlt időben nem is írtam túl sokat. Több post nem valószínű, hogy lesz már itt. Kérdésekre továbbra is szívesen válaszolok, valamint, ha összejönnek a jövőbeli terveim akkor majd egyszer lesz egy down under blog is, de azt majd a maga idejében…Addig is, élmény volt. Köszi mindenkinek, aki olvasott.

Reklámok