Heti jelentés (03/22)

Próbálom összeszedni a gondolataimat h mit is írjak pontosan – mondjuk csalok mert elkezdtem vezetni egy kis Word file-t arról, ami esetleg érdeklődésre tarthat számot, szóval így talán kevesebb dolgot felejtek el.

Kezdjük az elején. Előző szombaton átestem első rögbi-élményemen, mármint ami a tv-nézést illeti mindenképpen. Ha valaki nem ismeri a rögbit, akkor kb úgy lehet jellemezni mint egy védőfelszerelés nélküli amerikai foci, de ezt egy angolnak sose mondjatok, mert helyben kivégeznek azért ha párhuzamot vontok az amcsi foci és a rögbi közt. Persze ők az előbbit erősen lenézik. Kedves munkatársam töretlen beleéléssel magyarázta a szabályokat, de nem sokat értettem meg belőlük elsőre. Megmondom őszintén ha a krikett és a rögbi közt kéne válasszak, akkor azon túl h egyiket sem kérem, inkább a krikettet tartom könnyebben emészthetőnek. Ezt mondtam a cégigazgatónak is pár napja, mert elbeszélgettünk picit arról h ki mit csinált hétvégén. Elég jó fej a pasi, közvetlen, bar a cégvezetési stílusával kapcsolatban azt hiszem mindenkinek vannak kritikai. A meccs egyébként Skócia vs. Anglia volt, döntetlennel végződött, és a többiek szerint (is) elég unalmas volt.

Szinten szombati élmény volt hogy elmentünk megnézni egy másik munkatárs ismerősének a fellépését, akik valamilyen népzene-szerűséggel kísérleteztek. Miközben az ő teljesítményüktől nem estem hasra, az utánuk fellepő szerb brigád már igencsak szimpatikus volt. Ahhoz képest hogy sem nem szeretem a népzenét, sem nem vagyok egy K-Európa rajongó, felettébb tetszett az adott helyzetben hogy szerbek játszottak jórészt népies szerb, román, magyar és szlovák jellegű zenéket, hagyományos hangszereken. Jó volt, majd pénteken megint játszanak, megpróbálok elvonszolni egy ismerőst, nem tudom meg mi sül ki a dologból.

Vettem fényképezőt, most épp nagyobbat, lecseréltem a 20D-t egy 40D-re, hétvégén voltam is vele pár képet csinálni, hát egyelőre nem voltam elhasalva mert sok kép életlen lett, de nem tudom hogy az objektívet nem szereti vagy mi van, szóval majd jövő héten egy másik obival megint elmegyek és másutt csinálok pár képet. Ha mondjuk nem válik be akkor fogom és eladom. Ebayt szeretjük, bar ez most épp nem onnan volt. Emellett megváltam a régi számítógéptől is, valami baromi kevés pénzért ment el, többet reméltem érte. De hat így értéktelenednek a dolgok, sajna, ez van. Mostanság egyébként elég hektikus hetem van, egyrészt most hazahoztam egy jo adag melót bentről mert a franciakkal közösen szúrtunk el több dolgot (értsd néha ők, néha én), de mivel az adatok léfuttatása a benti gépen 10 órát tart nekem meg reggelre kell,és picit bizalmatlan voltam, ezert hazahoztam. Kiderült nem volt fölös a taktika, egyrészt mert az adathalmaz lefut három óra alatt itthon, másrészt meg mert meg abban is volt hiba, úgyhogy a felet most megint futtatnom kell. Valszeg most már meglesz egy óra alatt kb mert ez a rövidebbik fele.

Emellett megyek majd Rómába, május elején – és kapok adóvisszatérítést is :) Relatíve keveset, mármint ahhoz képest h sok legendás történet van több ezer fontos adóvisszatérítésekről mert a cégek elszúrnak dolgokat, de szerintem ez halam alapban irreális, mert ahhoz jóval többet kéne keressek h annyi jojjon vissza. Valszeg kb tízszer ennyit – igaz £34k felett már többet vonnak, 20 helyett 40%-ot, sávosan persze.

Utolsó utáni, tegnap találtam egy jót a magyar wikipedian, számomra újdonság volt, azt mondja: “A néphiedelem más nevekkel is illeti a mumust: ismert elnevezése még: „Rézfaszú bagoly” főleg a keleti országrészben” – latszik h városi gyerek vagyok…

Márciusi életképek

Gondoltam megosztok pár kepét amit mostanság csináltam, csak érdekesség képpen, mondván olyan mar úgyis rég történt.

Helyből itt egy választási plakát – mint talán tudjatok nemsokára itt is választások lesznek, bar itt a verseny a két nagy part közt (a most kormánypárti Labour [Munkáspárt, de inkább szociáldemokraták mint hagyományos értelemben vett munkáspárt], ill a most ellenzéki Conservatives [meglepő módon ok a konzervatívok, de Tory néven is futnak]), ugyanis per pill a Toryk alig pár százalékkal vezetnek csak a baloldal előtt, és az is egyre csökkenő érték.

Mivel tehát a jobboldal előnye igen erősen olvadozni kezdett ezért most erős kampányba kezdtek szegények, hogy meggyőzzek a hezitálókat arról hogy rájuk érdemes szavazni. A kisbetűs rész nem látszik a plakat aljan, de a srác egy jómunkásember Liverpoolból, ami a sztereotípia szerint egy iparváros, baloldali beállítottsággal, a nagybetűs rész pedig azt mondja, hogy “Én még sose szavaztam a Torykra, de rendbe kell tegyük a gazdaságot“.

Az alábbi képet a metrón csináltam, ennek kevés köze van az előbb vázolt értelemben a mindennapi politikához, de azért érdekes. Az SIS/MI6 keres ügynököket. Ők a titkosszolgalat/belső elhárítás. Kb a III/III-as csapat ha jól ismerem a rendszer történelmét. A poszteren az alábbi szöveg van: “A jobboldaladon levő ember. Mi a születési dátuma? Három megállód van.” Aztán leírja h ha valakit felvesznek akkor sose tudhatja hogy milyen feladatok varnak majd rá, és ez is lehet egy példa arra hogy miket kellhet csinálni. Persze csak briteket varnak erre a pozícióra, és az is kitétel h a szüleid is azok legyenek. De ez csak az alap, ahhoz hogy valaki olyan beosztást kapjon amivel minden területre rálátást kaphat, ahhoz sok generációra (3 asszem) felmenően kell mindenkinek britnek lennie. Persze otthon ez nem akadály, hiszen jórészt kevés a külföldi, de mint említettem itt Londonban kb senki nem beszel angolul.

Ehhez meg hozzátartozik h a kisbetűs részben benne van az egyébként viszonylag evidens kérés hogy aki jelentkezik a pozícióra, az nem nagyon mondja el senkinek. Ezért is van az, h mi pl tök jól tudjuk h az egyik volt munkatársunk elment az MI3-hoz dolgozni mint adatelemző, mert ő sose tudja tartani a száját…

Latom közben a brit humor továbbra is verhetetlen, mint mindig. Indexen láttam egy rövid szösszenetet amiből most beidézek egy keveset – a lényeg h elárvereztek egy használaton kívüli atombunkert [90 millió forintért], de:

A 225 négyzetméteres ingatlant bútorozottan élvezheti a vevő, sőt telefont, szirénát, egy zománcozott vödröt, egy marmonkannát és még egy kötelet is kap hozzá. Utóbbi a nehéz tárgyak fel- és lehúzását hivatott segíteni.

Komolyan mar csak a vödör megért egy millát ebben szerintem. De én félmillióért is adok neki vödröt. Lehet írnom kéne egy levelet.

Metrós témában ma mondta egy munkatársam hogy munkába jövet az egyik nő eltűnt mellette a metró és a peron közt – szegény belelepett a lukba. Mind the Gap – nem véletlen van kiírva, a peronhézag elég nagy nálunk. A Bank a legrosszabb, de a többi se mindig kicsi:

A hölgyet egyébként egyben és sértetlenül szedték ki a metró mellől, állítólag annyira, hogy két utas megfogta, kihúzta, aztán mindenki ment tovább. Az eset nem ezen az állomáson történt, de mint mondtam a Banknél igen nagy a hézag, jól illusztrálja ezt a Mind the Gap-es mizériát. Egyébként csúcsidőben megcsúszott a nő, előfordul, szerencsés volt mert gyorsak kikapták. Az áramvezető sin az állomásokon természetesen mindig a perontól távoli oldalon van, nem véletlen, mert ha a peron mellett lenne, akkor egy ilyen félrelépés halálos lenne. Ez Pesten is így van – szerintem mindenütt.

Továbbra is a metrós témát feszegetve, egy pesti ismerősöm kérdezte h itt mi a szokás, lakást venni vagy bérelni, mire írtam h inkább bérelni, mert London nagyon nagy, tehát ha kapsz egy munkát a varos túlsó végen jó eséllyel fogod a batyudat és elköltözöl, mert egyébként két órát kell utazgass. Na most megnéztem, a Piccadilly Line 71 km. A Central 74 km. Kb 2-2.5 óra végigmenni rajtuk – ez km szám leágazásokkal, de akkor is. Ehhez képest a 2-es metró 15 perce nem sok.

Másik érdekesség, most már nem metró témában, az ünnepek elhelyezésének a különbsége. Miközben otthon most épp nőnap van, itt anyák napja. Emlékeim szerint amikor Brazilban voltam anno, ott mindkét ünnep máskor volt, mármint ezekhez képest máskor. Szóval jó, h nemzetközinek hívják őket. Lehet meg kéne kérdezzem Dorit h Malajziaban mit ünnepelnek éppen.

Nőnap ide, nőnap oda, elvileg itt a tavasz. A hóvirágok mar kikeltek, es a nappali hőmérséklet egész baráti, kemény 5-10 fok van. Persze este azért le lehet fagyni. Voltam is vasárnap Kew Gardensben megint, az egy (igen nagy) botanikus kert. Vettem új obit, tesztelni kellett :) [egy 50/1.8 -ast egész konkrétan.] Kell majd valamikor új fényképezőt is vegyek. Nem mintha évente egy alkalomnál sűrűbben kapcsolnám be, de nem akarom hogy akkor haljon meg a most már hat éves gép amikor az én tulajdonomban van, úgyhogy megérett egy cserere szegény úgy érzem.

Meg visszatérve a vizuális élményekre, elindult a HWSW Fórum új változata, aminek az egyik skinjét én csináltam. Íme:

A külföldre költözés nem lett elfelejtve – ahogy mondta valaki, most a Holdon van. Mármint on Hold – hétvégén lesz egy Ausztrál/NZ-i kiállítás amire elmegyek. Meglátjuk majd mi lesz. Az a baj hogy az ausztrál vízum amit korábban néztem annak az átfutási ideje három év. Szóval bakfitty. NZ-be ki lehetne menni egyszerűbben, lehet majd egyszer nekifutok, most felvetettem főnökömnek h ki akarok menni esetleg Kínába, persze oda csak rövid időre, megnézni mi van ott, jól mutat az életrajzban, más világ, más kultúra, de sok a brit/külföldi, szóval nem a kici & occó jelleg futna. A gond persze az, hogy ahhoz h céggel külföldre mehessek ahhoz meg kb egy évet a seggemen kéne ülnöm és ügyesnek lennem, mert ilyen szintről nem küldözgetnek embereket. Meglátjuk.