Általában nem szoktam túlságosan privát jellegű postokat írni, de a szarkazmus kedvéért ezt most megírom.
A hétvégén lehalt a telefonom, pontosabban az akksi gondolt egyet és akkorára nőtt, hogy a telefon képernyőjét fizikai valójában kitolta a vázból, ezért kénytelen voltam megszabadulni az akksitól mielőtt rám gyújtotta volna a szőnyegpadlót. Imádom persze a unibody telefonokat, picit kellemetlenül szerelhetők. Mivel csak 3-4 napos átfutási idővel sikerült akksit rendeljek, most pár napig telefon nélkül voltam. (ez technikailag nem igaz, van egy régi Samsungom, de mivel kb mindenhol 2FA bejelentkezést használok, ami meg a telefonhoz van kötve, így arra jutottam, hogy bár kódokat SMS-ben is kaphatnék, nem akartam szenvedni ezzel most, inkább kihúztam valahogy)
Mate 9 Pro haldoklik — annak az akksinak nagyon laposnak kellene lennie. Persze akksi nélkül, töltőről tojik működni.
Íme a dolgok amik szarkasztikusan kimaradtak az életemből: (a múlt/jövő idő keveredést hagyjuk, elég sokat menet közben írtam, nem írom át megint az egészet)
időjárás-jelentés: most ez kb három kattintás lett egy helyett mert a laptopon kell megnézni és hát az mennyire bonyi már — végül csak feltettem a BBC Weather appot alternatív alkalmazásboltból. Persze egyszer esett a héten, akkor is eláztam.
konditerem-fejlődés logok: szerencsére ezt is lehet a neten intézni, de nem fogok lemenni a kondiba a laptoppal csak ezért. majd felírom papírra, vagy mi. (omfg papír, azmiaz — meg mivel írok rá leginkább) — ezt az appot is végül feltettem ugyan onnan ahonnan az előzőt, mást viszont nem raktam fel.
mobil bankingba nem jutok be. Szerencsére nincs is rá nagyon szükségem, de eszembe jutott — természetesen neten megoldható, bár annyiból ciki lenne, hogy egy ideje átálltam a digitális kulcsra, ami persze a telefon, szóval ha ahhoz nincs hozzáférésem akkor lehet hívni az üfsz-t és elmondani nekik hogy én tényleg én vagyok, meg kb anyám tyúkjának a madárszar-szín-hexkód-rgbkonverziója a biztonsági kód, megmifene)
nem látom a befektetéseket — ez se igaz így, mert megintcsak elérhetőek a neten, de az három kattintás, nem egy, meg adott, hogy sose piszkálom meg őket, majdnem mindegy, hogy pár nap alatt mennyit hullámvasutaznak
a kedvenc kínai szótáramhoz nehezebben férek hozzá. Teljes világvége A2 szinten (oké, ez picit zavaró lenne, ha nem tojnék folyamatosan a kínai tanulásra).
instán nem látom a nyuszikat — amúgy ez se teljesen igaz mert laptopon van egy insta belépésem, ami ráadásul Androidnak tetteti magát, szóval nem túl bonyi
nem tudok a telefonnal fotózni. Kár, hogy tizensok év alatt összesen 200 képet lőttem a telefonnal, szóval nem valószínű, hogy a D810 mellett sokból maradok ki (amit szintén nem használok sokat, adott pl hogy a fenti képet a laptop kamerájával csináltam, nem pedig a makróobival a normális fényképezőn, ha már van…)
egy helyett két kattintás megnézni melyik metró nem jár — annak fejében, hogy május eleje óta háromszor voltam az irodában összesen, az se sokat változtat az életemen, ha egyik se jár.
ebay-amazon páros szintén laptopról érhető csak el most…omfg két kattintás lesz a kávé rendelés, de szerencsére még így is kihozzák aznap, és a neten is lehet követni a motorost a térképen.
nem facebookozok hónapok óta szóval azt pont leszarom
messenger egyébként is a laptopra jön, akár csak az emailek, de most reggel előbb fel kell ébresztenem a laptopot, hogy lássam vannak-e emailek (ez kb 10 másodperc, és soha nincs semmi), mintsem látom a telefonon.
whatsApp tényleg nem nagyon megy telefon nélkül, de akinek kell, szóltam, hogy most ott nem talál meg.
tinderen nem vagyok már egy ideje, más, hasonló dolgon sem
valaki (régi ismerős) még a telefonszámomat is elkérte.
shiftet kell nyomjak a mondat eleji nagybetűkhöz mert Chrome-on nincs autocorrect. (mint látjátok ez előbbi nem mindig sikerül)
Néha nem értem minek nekem egy flagship telefon mindehhez. Offlinekodunk, offlinekodunk, a kapitalizmus meg haldokik, miii?
Ami inkább tanulság a dologból: tök jó, hogy ez nem a három hónapos ázsiai úton jött szembe velem, bár lehet ott az akksi csere gyorsabb lett volna, de ki tudja, adott van ahol áram se volt (igaz ott aztán nem is nagyon keresett senki). Akkor elvittem magammal az S5-t de az direkt nullázva volt, mondván ha valaki ellopja a telefont a zsebemből akkor azt vigye, ne a jobbikat, csak offline térképek voltak rajta.
A másik, meg hogy nem kell félni szétszedni a telefont. Csináltam már régebben törött-kijelző cseréket is, azok picit bonyibbak de kb egy hajszárító kell ahhoz, a unibody telefon akksicseréjéhez meg egy spécibb csavarhúzó, ebay/amazonon pár font egy olyan szett. Az én telefonomban hivatalosan elég kevés helyen cserélnek akksit, de egy hasonló készülékben £40 a díjazás. Adott hogy az akksi £8 ebayen, lehet hasznosabb, de mindenképp olcsóbb magunknak megcsinálni.
Mindamellett: egyrészt természetesen mindenről kell biztonsági mentés ha esetleg nagyobb gebasz van/lenne. Ez nekem van kb egy hónappal ezelőttről, de az csak a Huawei telefonokkal működik (vagyis hekkelhető, de strapa mert a rendszerfileokat nem lehet visszaállítani vele más telefonra), plusz ugye “Google figyel téged”, szóval tudja milyen appjaid vannak stb. Amit esetleg érdemesebb lehet, szerezni egy régi telefont, pl Samsung S5 ami nekem is van, ebayen olcsó, azt rootolni, rá egy LineageOS, majd nagyjából szinkronba hozni a “fő” telefonnal, 2FA mellett ez nem bonyi ha mindkét telefon működik. Ezután lehet TWRP-ben backupot csinálni majd azt a file-t valahova külsőre menteni, utána ha kell még nullázható a telefon, és lehet vinni utazni stb hogy lopható legyen, ha kell, akkor meg TWRP-ben gyorsan visszaállítható, vagy rosszabb esetben másik vásárolható.
Egyébként pedig a Huawei üfsz-je tehet egy szívességet, mert vasárnap óta nem írtak vissza, hogy mit kezdjek a telefonnal. Lehet kínaiul kellett volna írjak…rájöttem, hogy kínaiul meg tudom kérdezni, hogy 我的毛机是死我应该干什么？(halott a telefonom, mit csináljak? — de ha bármit is mondanának, úgyse érteném)
Kedvenc közlekedési blogomon, a Reconnections-on jelent meg egy hosszas elemzés arról, hogy mi is a TfL közelmúltbeli döntésének a háttere.
Szeptember 22-n a londoni Uber-felhasználók kaptak egy hivatalos emailt az Ubertől, amiben az Uber arra buzdította a felhasználókat, hogy írjanak alá egy online petíciót, mellyel az app betiltása ellen tiltakozhatnak. Ennek egyik érdekessége, hogy a TfL nem tett semmit a küldő cég ellen, és egyébként sincs befolyása a Google/Apple boltokban elérhető appokra.
Két cég az Uber mögött
A TfL nem-ráhatása a cégre azért történhet meg, mert nem egy, hanem két Uber van az országban, és az az Uber amivel a felhasználók találkoznak a telefonjukon, nem az, amelyik a szolgáltatást igazából futtatja. Az egyik cég ugyanis brit, a másik holland. A holland cég (Uber BV, innentől UBV) az a vállalat ami az app-ért felelős: a felhasználók az UBV-n keresztül kérnek kocsit, és a fuvarokért történő fizetések is az UBV-hez mennek. A helyi cég azonban, amelyik a kocsikat, vezetőket, és a fizikai élményt mint olyat biztosítja, az Uber London Limited, ULL, amely kizárólag az UBV megrendeléseire dolgozik.
Ennek több oka van:
Ilyen módon könnyebben átléphetik a nem-hivatalos taxikra vonatkozó szabályokat: a taxik az egyetlen jellegű autók amiben taxióra lehet, valamint csak ők várhatnak (fizikailag) előrendelés nélkül utasokra (pl a droszton), miközben az úgynevezett minicab-ek, vagyis nem hivatalos de előre rendelt taxik csak előre megbeszélt időpontban és árért vihetnek utasokat)
Az eltérő adózási szabályok miatt (Hollandia és más országok között) az UBV nagyon kevés adót fizet csak (semennyi áfát, és mindössze £411k céges adót fizettek tavaly)
A korábbi taxis viták egyik nagy pontja az volt, hogy a mobiltelefon ami a vezetőnél van, taxiórának számít-e, vagy sem. Végül a bíróság arra fel, hogy a telefon nincs fizikailag a kocsiba építve, és az útért fizetett pénz sosem az ULL-hez kerül, úgy határozott, hogy a telefon ebből a szempontból nem taxióra.
Mi baja a TfL-nek?
A TfL négy pontban foglalta össze miért nem hajlandó megújítani az Uber lejáró licenszét:
A komolyabb bűncselekmények bejelentési kötelezettségének elmulasztása
Orvosi vizsgálatok meg nem követelése
Büntetlen előéletet feltáró vizsgálatok meg nem követelése
A Greyball használata (erről később)
Tehát ennek vajmi kevés köze van az apphoz.
Amikor 2012-ben Washingtonban kongresszusi meghallgatáson volt jelen az Uber akkori igazgatója, a pasi gyakorlatilag a Szovjetunió központosított WC-papír árazását erőltetőnek/-hez hasonlította az amerikai taxis lobbit és mindenkit aki az Uber ellen szólt fel. Ennek leginkább az volt az oka, hogy az Uber mindig is jól rájátszott a közhangulatra, magyarán arra, hogy az embereket az érdekli, hogy olcsón és gyorsan jussanak el az egyik helyről a másikra, és a legtöbb utas szerint a taxik drágák és visszamaradottak. Más szóval tudták, hogy ha a szavazók az Uber mellett vannak, az fél siker nekik.
Innen lassan már látható, hogy bár az Uber szereti politikai vonalra terelni a témát, itt most nem erről van szó, és hogy az Uber-nek sokkal egyszerűbb a TfL-re fogni a szokásos PR szöveget, mint a saját működési szokásaikat megváltoztatni, pedig lehet lenne mit. Mint Minicab szolgáltató, az Uber egyik legnagyobb feladata az utasok biztonságát garantálni.
A hagyományos (nem Minicab) autóvezetők szempontból ez nem bonyolult, ne vezessenek mint az állatok, és ne kövessenek el törvénysértéseket az úton.
A Minicab szolgáltatók esetében az általuk közvetített autóvezetőket azonban előzetesen validálni kell, munkaidőben történő ténykedéseiket folyamatosan követni kötelező, ez utóbbira pedig a felügyeleti hatóságnak (itt a TfL) is lehetőséget kell biztosítani. Mindezek mellett az esetleges utaspanaszokat ki kell vizsgálni, a komolyabbakat pedig a rendőrség felé jelenteni kellene.
2017 áprilisában a rendőrség kiadott egy közleményt, mi szerint nem voltak megelégedve az Uber jelentési kötelezettségének betartásával: előfordult, hogy az egyik vezetőjük egy fegyvernek látszó tárgyat rántott az utasra (paprikaspray volt egyébként, de az országban azt is tilos tartani), de az Uber nem jelentette az esetet; a rendőrség csak úgy jött rá az incidensre, hogy az ULL a havi összesített jelentésében tett felületes említést róla. Voltak komolyabb esetek is: 2016 során az Uber elmulasztott a rendőrség felé jelenteni 6 szexuális “sertést” (nem tudom mi a magyar jogban a megfelelője de nem a nemi erőszak), 2 rend beli közrend megsértése cselekményt és egy verekedést. Sok egyéb mellett ez azért is problémás volt, mert az események és a vizsgálatok kezdete közt volt hogy 7 hónap telt el, és egyes események majdnem elévültek. Az egyik szóban forgó vezető kétszer is felmerült a 6 esetben.
Függetlenül attól, hogy személyes véleményem szerint ha egy balhé/utazások statisztikát nézünk, az Uber még így is sokkal biztonságosabb mint akár csak a metró, vagy bármi más, itt a bejelentési kötelezettség elmulasztása a probléma.
Greyball
A Greyball egy elvileg nem létező szoftver, de azért mégiscsak létezik. A hivatalos indoklás szerint kizárólag tesztelési célokat szolgál, de a valóságban feltételezhető, hogy nagyon is valódi használatban van.
A szoftver segítségével meg lehet jelölni olyan utasokat, akik feltehetőleg ellenőrök, hivatalos személyek, és azokat a felhasználókat akik ilyenformán meg lettek jelölve, a környező Uber vezetők nem látják a térképen, tőlük hívás nem érkezik, valamint ezek a felhasználók sem látják a környező autókat. Az eredeti cikk hosszabban taglalja ezt az egészet, de megintcsak a tömör lényege a problémának, hogy illegális, és pontosan az ellenőrizhetőséget akarja megnehezíteni, tehát duplán rossz/köcsög.
A pénzügyi átláthatatlanság
Az Uber olcsó, mindenki ezért szereti. A gond ezzel csak az, hogy az Uber túl olcsó. Mivel a fuvarozásnak fix költségei vannak (autó, benzin, stb), ezért könnyen kiszámolható, hogy pl New York-ban 2016-os árakon és költségeken az Uber csak a saját költségeinek 41%-t tudta fedezni az utasoktól beszedett viteldíjjal, magyarul a fő szlogenjük, hogy olcsón jót, aligha fenntartható.
Miért más a TfL reakciója mint a többi városé?
A fentiekből, és az eredeti cikkből még részletesebben látható, hogy az Uber “rossz” szokásai mindenhol egyenlően jelen lehetnek, ezért ha a taxis lobbit ki is vesszük a képből, akkor is felmerül a kérdés hogy miért engedik más városok az Uber ténykedését, ha az egyébként innovatív London nem? Visszatérve az írás elején taglalt helyzetre, miszerint az Uber szereti a köznépet az ellene fordulok ellen hangolni, Londonban ennek nincs sok jelentősége. A TfL ugyanis, ellenben kb az összes másik nagyvárosi közlekedési céggel, nem “csak” egy közlekedési cég, hanem hatósági jogkörrel rendelkező vállalat, amely kizárólag London polgármesterének tartozik elszámolással, nem pedig a szavazóknak. A valóság az, hogy, a polgármesternek akkora a hivatalos hatalma, hogy még a TfL igazgatótanácsa felett is áll. Magyarul csinál amit akar, hatalmilag is, és pénzügyileg is.
A TfL pedig igazából azt akarja, hogy a szabályokat mindenki betartsa. A szabályok persze néhol idejétmúltabbak mint másutt. Pár éve, amikor az egyik minicab cég elkezdte a buszsávokat is használni (amit csak a hagyományos taxik tehetnek meg), a bíróság azzal dobta vissza a cég keresetét, hogy a taxiknak jogilag kötelező felvenni az utast, a minicab-eknek pedig nem, az előbbihez viszont kell az, hogy a taxik hozzáférjenek az útpadkához, a minicab-eknek tehát nem jogos az ilyen jellegű igényük.
Amellett a helyzet az, hogy a TfL legendásan szereti kerülni a jogi csatákat, és kb sosem megy bele semmibe amiben nincs majdnem teljesen biztos, hogy törvényileg megállja a helyét. Erre rá jön, hogy a mostani polgármester is ügyvéd, és jól ismeri a jogi szabályozás hátterét.
Innentől érthető tehát, hogy bár a jogi szabályzást mindenkinek a saját ízlése szerint megfelelő, vagy elavult, de a TfL nem igazán a taxislobbinak fekszik alá, mint sok másik hatóság teszi/tette, hanem elfogyott a türelme, mert az Uber kiskirályként üzemel. Meglátjuk majd mi lesz az acsarkodás hosszú távú kihatása.
Valaki írta twitteren, hogy az a több száz ezer ember, aki aláírta az online petíciót, azoknak “fontosabb egy szabálytalanul működő taxiscég olcsó terméke, mint a nők biztonsága.” Személyes véleményem, hogy igen, ez így van, mert…
a több millió lezavart utazásból nagyon kevés végződött balhéval,
az embereket köztudottan nem érdeklik mások problémái ilyen szemszögből,
és nem utolsó sorban az Uber még így is biztonságosabb péntek este mint az éjjeli busz, mindegy, hogy milyen nemű az utas.
Nemsokára kiderül majd, mi lesz a jogi vita vége. Az Uber-nek most 21 napja van fellebbezni, és addig megtarthatja a licencét amíg a bírósági tárgyalások zajlanak. Közben az új igazgató bejelentette, hogy szeretne beszélni a főpolgármesterrel, amire Khan nyitottnak látszik. Csapó 2 talán nemsokára.
A londoni metró 2013-ban (tavaly!) volt 150 éves. Arról már korábban írtam, hogy az elmúlt kb harminc évben meglehetősen kevés fejlesztés és pénz ment a rendszerbe, aminek nem csak a híres/hírhedt esetek (Kings X tűz), hanem kevéssé evidens problémák is az eredményei lettek. A reconnections-on [RCL] nagyon sok jó írás van arról, hogy miért alakultak bizonyos dolgok ahogyan, az érdeklődőknek javaslom elolvasni a 2-részes Metropolitan írást, valamint a szintén 2-részes Circle írást (“miért rossz ha a Circle line kör alakú”), viszont gondoltam, hogy a nemrég megjelent metrófejlesztésiterv-elemzést én is megírom.
Visszatérve az öregedő metróhálózatra, az elmúlt évek során a csapból is a Tube Improvement Plan [TIF] folyt, a TfL weblapja tele volt ezzel, az állomásokat kiposzterolták vele…aztán picit elcsendesedett a dolog. Mint oly sokszor, most is a pénzzel van a probléma, hiszen a tervek egy £13 milliárdos projektről szóltak. Összehasonlításképpen ez a Crossrail teljes árával egyezik. Az eredeti terveket ma már csak nagyon keresve lehet megtalálni a weblapon. Az eredeti terv mindenesetre így nézett ki:
Miközben a már felújítás alatt álló vonalakon valóban történtek változások, a többi vonalon semmi, az utasok számára kézzelfogható nem történt, és nem is igazán tűnik úgy, hogy történni fog. A TIF-re azonban sosem volt hivatalosan pénz, csak ígéretek. A terv egy része az lett volna, hogy a felújított vonalakon előbb-utóbb DLR jellegű automatikát vezettek volna be. Olyasmit, mint ami a 4-es metrón lesz Pesten, ha valaha átadják és működni fog. A felújítások élhúzódása azonban több okból problémás: miközben a vezető nélküli vonalak nem kötelezően szükségesek, a Bakerloo [1972] / Piccadilly [1973] vonalakon a szerelvények, valamint a biztosítóberendezések is az élettartamuk végéhez közelítenek, és pl bár a Central Line-on újak [1992] a szerelvények, konstrukciós problémák miatt azokat is cserélni kellene nemsoká. Ezekről picit lejjebb bővebben.
A szerelvények mellett azonban az állomásokat is fel kell újítani, különös tekintettel Holborn és Bank állomásokra, amiket már nem lehet halasztani. Evidens volt, hogy a pénzcsap elzárása után valamit ki kellett venni a kosárból. Ha ez nem lenne elég, bár a Jubilee/Victoria felújításokat megfelelően befejezték (2013 és 2012-ben), mára már evidens, hogy további fejlesztések szükségesek mindkét vonalon. A sok probléma mellett azért pozitívumok is vannak. A Central Line pl most már 34 tph (vonat/óra) -t közlekedtet, akár 65 másodperces követési idővel [igaz csak fél órát naponta]. A párizsi 1-es metró, ami mára automatizált és gumi kereken fut képes csak ilyen követési időre. A Victoria Line-on is 33 tph-s csúcsidős közlekedés van.
A legnagyobb gond talán a mostani vegyesség, már, ami a szerelvények és a biztosítóberendezések típusát illeti. Nemrégiben több fejes kijelentette, hogy a TfL soha nem fog többe vezetőkocsis metrókat vásárolni. Ez szép és jó is, de nem megvalósítható: miközben a felújítások tolódnak, az infrastruktúra állapota romlik. Ezt azt jelenti, hogy miközben a teljesen automatizált vonalak tervezése sok időt vesz igénybe, ezek a tervezések nem kezdődtek el még, ezért valószínűleg kimaradnak a következő körből. Erre jön pluszban, hogy a bővítések miatt több szerelvényre lesz szűkség a Northern [2020] és Julibee Line [2018]-n, miközben a szerelvényeknek kompatibilisnek kell maradniuk egymással.
Az eredeti tervek szerint a Bakerloo Line lett volna a következő felújítandó vonal. A vonatok már ma is 42 évesek, és nagyban építenek az azóta kivont 1967-es típusra. Ha a TIF megvalósult volna, a kocsik a kivonáskor [2021] már kb 50 évesek lettek volna. Ez azt jelenti, hogy már akkor is egy kb 55 éves technológiát használó rendszert vontak volna ki. A Bakerloo esetében megoldás lehetne, ha a másik vonalról kapna használt szerelvényeket is – ehhez azonban az kellene, hogy a másik vonalakon új kocsik jelenjenek meg. Itt azonban van egy érdekes probléma: a BL-on kapacitástöbbség van, tehát bár az utasok lehet nem kedvelik a régi és tömött kocsikat, igazából statisztikailag itt nem is rossz a helyzet.
A dolog vége pedig, hogy bár a szerelvények valóban szétesőfélben vannak de kapacitáshiány nincs, a pénzt meg másutt is el lehet költeni, ezért a BL felújítása és bővítése szépen eltűnt a süllyesztőben. Erre a bizarr helyzetre azonban van magyarázat: mint írtam a 72-es kocsik nagyrészt a 67-es dizájnra alapulnak, azonban a Victorián sokkal enyhébb kanyarok vannak, mint a Bakerloon. Mivel az elmúlt évek során a kerekek és a kocsiváz részei leamortizálódtak, és azokat mindenképp fel kell újítani, ezért új szerelvények vásárlása nem életszerű, hiszen azoknak az átfutási ideje a tervezéstől a leszállításig hosszabb, mint amit a mostani kocsik felújítás nélkül kibírnának.
A Bakerloo egyébként is egy olyan vonal, amit relatíve kevesen használnak, és ha valamilyen baleset miatt a vonal leállna, az utasoknak nagyszámú alternatív lehetőségük van eljutni az úti céljukhoz. (Overground, vonat stb.) Pontosan a kihasználatlanság miatt az is valószínűtlen h a belátható jövőben automata rendszereket hoznak a vonalra. Az automatizálásnak a kapacitásnövelés (tph-ban) a célja, itt pedig kapacitástöbblet van, és nem várható, hogy ez drasztikusan megváltozzon.
Az újabb tervekből tehát szépen kikerült a Bakerloo felújítása. Ettől függetlenül az irányítórendszer és a bizber valóban felújításra szorul, amik valószínűleg meg is fognak történni, a többi vonalon zajló felújítások miatt pedig valószínű h kellő számú kiselejtezett alkatrész, vagy talán kocsi is lesz.
A Central Line meglepően problémás vonal. Miközben a kocsik 22 évesek (1992+), az irányítási és bizber rendszerek nagyon régiek, valamint a Chancery Lane-nél történt kisiklás [anyagfáradás miatt], és az automata vonatvezető rendszer problémái miatt [nem tud megállni az állomásokon rendesen, ha vizes a pálya] a szerelvények cseréjnek kérdése már most hivatalosan felmerült. Egy másik szakoldalon elég sok írás van arról, hogy az automatika ezen a vonalon sosem igazán működött rendesen nem volt lehetőség tesztelni korábban, rossz a kerékváz, rosszak a motorok, anyagfáradásos problémák miatt pedig sebességkorlátozás van évek óta a teljes Central Line-on. Most (2013) év végén lecserélték az összes forgóvázat, ezért a sebességkorlátozások egy részét feloldották. Érdemes olvasgatni az oldalt annak, aki bukik az ilyesmi témára.
Miközben a Julibee Line felújítása 2013-ban véget ért, a megnövekedett kapacitást majdnem azonnal felemésztette a kihasználtság. Egyszerűen a 30tph sem elég. Az eredeti 1996 körüli tervek szerint a Jubilee-n 36 tph-nak kellene futnia, erre eleddig nem került sor. A vonat/óra mutató nem csak a szerelvények számától függ, hanem attól is, hogy mennyit időznek a járművek egyes állomásokon. A Jubliee esetében ez nem egy jól teljesítő mutató: a peronszéli ajtók növelik az eltöltött időt. Ettől függetlenül a terv az, hogy ha minden jól megy, 16 új szerelvényt kellene vásárolni, ezek valószínűleg a most futó 1996-os széria klónjai lennének. Egy másik lehetőség lenne a mostani Northern Line-rol behozni szerelvényeket, az viszont közel sem biztos, hogy azok cseréje megtörténik belátható időn belül.
Az egyik érdekesség a Jubilee-vel kapcsolatban, hogy ha több szerelvény közlekedik rajta, akkor előfordulhat, hogy Stanmore helyett Harrow felé is menni fognak a szerelvények – Stranmore-on ugyanis nincs kapacitásigény, másutt pedig nem lehet ekkora mennyiségű vonatot rendes időben megfordítani, ami dugókhoz vezetne, Harrow tehát nem egy agyhalott elképzelés volna. Itt érdemes megemlíteni, hogy a hivatalos dokumentumokban az útvonalváltozásról sehol nem esik szó, tehát ez csak egy lehetőség. Bezzeg Pesten mennyire egyszerű, van 2 metróvonal, aztán azok sem működnek!
A Northern Line pillanatnyilag az egyik legforgalmasabb vonal, és elég sok átalakítás van folyamatban. Egyrészt két új állomást ásnak nemsokára a metróhoz, de ez csak a kisebbik dolog. A keleti és nyugati ágakat hosszú távon szeparálni szeretnék, és a tph értéket is növelni. A Nortnern-en mostanában reggel képtelenség felszállni a vonatokra, teljesen tele vannak. A probléma megoldásához sok felújításra lesz szükség.
A fenti kép a jövő évtől érvényes reggeli csúcsidős menetrendet mutatja. A két ág részleges (a mostaninál jobb) szétválasztásával észak fele több vonatot lehet tolni óránként. Dél fele ez nem fog működni sajnos még. A terv mindenesetre az, hogy mindegyik Charing X (nyugat) vonat Edgware felé fog menni, miközben mindegyik H Barnet vonat Bankon keresztül megy (kelet). A második fázis, a két ág teljes szétválasztása egyelőre a levegőben lóg. Ehhez nem utolsó sorban Camden Town-t kellene átalakítani, valamint természetesen az irányító és biztosítóberendezéseket is. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Battersea-ág 2020-as megnyitásához 5 új vonatra lesz szükség, azonban ez azt is jelenti, h az első időszakban elég kevés vonat fog arra járni, a teljes kapacitáshoz ugyanis nem 5, hanem 10 kellene.
A helyzetet természetesen nehezíti, hogy 5 szerelvény legyártása nem igazán gazdaságos semelyik gyártó számára, tehát egy elvi javaslat lehetne, hogy a Jubilee Line [1996-os széria] extra vonatait is meg lehetne rendelni a NL [1995-os széria] vonatokkal. A gond az, hogy a két szerelvény bár hasonlóan néz ki, de nem ugyan olyan, más technológia van bennük, más a hajtómotor, az elektronika stb., ezért az esetleges 1996-os vonatokat nehezen lehetne a Northern-re küldeni.
Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy az új 1995/1996-os vonatok sem a következő generációs rendszerekbe fognak tartozni, hiszen azokat még csak talán előkészíteni sem kezdték.
A Victoria Line nemrég lett felújítva, de már ettől függetlenül egy ideje tanulmányozzak a további tph emelést, 36-ra. Érdekes, hogy úgy tűnik ebben az esetben az extra meleg nagyobb gondot okozna, mint a vonatok hadrendbe állítása. További gondok akadnak a fordítással, egyszerűen Seven Sister-nél túl sokáig tart megfordítani a vonatokat, ezért egy alternatív opció lenne egészen Walthamstow-ig futtatni a vonatok egy részét. A déli oldalon, Brixtonnál egy igen érdekes helyzet alakulna ki ha még több vonat lenne. Lemérték, hogy a teljes utascseréhez és induláshoz pontosan minimum 203 másodperc kell. Adott h két peron van Brixtonnál, 36 vonat per órával mérve darabonként 100 mp jut a vonatokra. Ez azt jelenti, hogy egy vonat maximum 200 másodpercig lehet a peronon. Mivel a vonal áthaladási ideje 74 perc + 3 perc fordítás, 39 szerelvény mellett lehet szükség lesz még egy vonatra, ha a 33 tph-t hosszabb távon (a mostani napi 1 ora helyett) fent szeretné tartani a TfL. Idén áprilistól 34 tph-ra emelkedik a csúcsidei teljesítmény – ez 105 másodperces követési időt jelent, amire már most is van példa, csak jelenleg minden ötödik vonat után 2 perc a várakozás, nem pedig másfél-és-egy-kevés.
Egy alternatív elképzelés szerint lehet, hogy áprilistól egyből 36 tph-ra emelik a sűrűséget. Ez igen meredek elképzelés lenne, adott, hogy ha az időzítéseket meg is tudják oldani, a rendelkezésre álló vonatok száma feltételezi, hogy bármelyik adott napon legfeljebb 4 vonat lehet kivonva a forgalomból. Az RC szerint ez a verzió nem valószínű, hogy megtörténik egyébként.
A Waterloo & City Line-ról egy ideig sokan gondolták, hogy hossza, illetve rövidsége miatt a jövőben bevezetendő technológiák teszt-platformja lehetne. Ez azonban, bár adott megközelítésből jó ötletnek tűnt, sosem valósult meg. Ez utóbbira valószínűleg az adta az okot, hogy rendszerszinten nehéz tesztelni uj technológiákat egy ilyen kis pályán, miközben a technológiák jó része a világon másutt már bizonyított, tehát semmi radikálisan újról nincs szó. A tesztelés persze fontos, csak nem mindegy, hogy hol és mit. A WL&C vonalon ugyanis minden valamiért különleges, semmi nem jellemző a hálózat többi részére, tehát ha ezt használnák tesztelni, könnyen az lehetne a vége mint a Victoria Line átadását megelőző teszteken Hainault és Woodford között. Utóbbi annyiban emlékeztetett a WL&C-re, hogy egy nagyon rövid szakaszon futtattak összevissza (nem sűrű menetrend szerinti) időbeosztásban, nagyon kevés emberrel vonatokat, aminek semmi köze nem volt ahhoz, hogy élesben hogyan fog majd kinézni a Victoria Line. A vezetőség úgy gondolta, ez is jó lesz. Ennek eredménye 40 év szívás volt az utasoknak… Minthogy a tesztpálya nem fog megvalósulni ezen a vonalon, a felújítás is valószínűleg elhúzódik, adott, hogy a kapacitás-növelés nehézkes lenne nagyobb felfordulás nélkül, és a vonal, leszámítva az esti csúcsot Waterloo felé, majdnem kihasználatlan.
Végül, de nem utolsó sorban a az eredeti cikk egy teljesen külön írást szentelt a Piccadilly Line-nak, ami a metró jövőjének egy nagyon fontos összetevője, es sok problémát is felvet, ezért érdemes külön venni a többi vonaltól. Mivel a szerelvények átlagos élettartama 35+ év szokott lenni, ezért az előre tervezés fontos és jogos ötlet. Amikor a Tube improvement plan szépen csendben elhallgatott, helyette jött a New Tube for London. Ez ebben az esetben szójáték, mert nem csak a metró megújulását jelenti, hanem azt is, hogy egy új metrószerelvény-típust akarnak behozni a városnak. A fentiekben le lett írva, hogy pénzhiány és egyéb okok miatt most már lassan úgy néz ki, hogy ebből inkább New Tube for London Piccadilly Line lesz, ha egyáltalán valami. Tehát miközben az új metró, ami egyelőre csak Evo néven fut, a Piccadilly, Bakerloo, Waterloo & City és Central vonalak szerelvénye lett volna, most úgy tűnik csak az első lesz meg ezekből…talán.
Az új metrókocsik sokkal többről szólnak, mint az vezető nélküli rendszerek behozatala Londonba. Bár egyesek, leginkább a politikusok és a szakszervezeti vezetők szeretik ez máshogyan látni, ennek ellenére a kérdés nagyon összetett. A legfontosabb megoldandó (két) probléma ugyanis az energiafogyasztás, és a hőtermelés. A kettő természetesen összefügg. Az, hogy a vonatok képesek lesznek vezető nélküli (unattended train operation – UTO) módban futni, ez már eldöntött ténynek tekinthető, a rendszert mindenképp úgy alakítják ki, hogy erre lehetőség legyen. Hogy aztán bevezetik-e és ha igen mikor az más kérdés.
Az UTO rendszer egyik követelménye, hogy a peron felőli oldalon is ajtók legyenek, de nem csak a fold alatt, hanem a fold feletti állomások esetében is. Ezen kívül elvárás az is, hogy a szerelvény és a peron egy szintben legyen, valamint a távolság a kettő közt ne legyen túl nagy. Londonban, a mind the gap hazájában, egy cirka 100-150 éves hálózaton ez így összesen nem lesz egyszerű feladat.
Miközben a peronok kiegyenesítése nem igazán lehetőség, gond van abból is, hogy a hálózat egyes részein a Piccadilly megosztva közlekedik más szerelvényekkel is. Ez elsősorban Ealing Common-nál (District/S7 Stock), és Rayners Lane-tol kifele (Metropolitan/S8 Stock) lesz problémás, mert a szerelvények hossza, valamint az ajtók elrendezése nem fog egyezni az Evo kocsikkal. Erre az eredeti megoldás az lett volna, hogy a Picc a jövőben csak Rayners Lane-ig közlekedne, azonban a matematikai modellek alapján ez nagyon sok embernek okozna kényelmetlenséget, emellett az sem segít a helyzeten h Rayners Lane nem felel meg a modern kerekesszékes-közlekedés elvárásainak, és nem is igazán megfeleltethető, és ez jogszabályba ütközik. Az ajtók elhelyezése már komolyabb gond. Mivel az S7/S8/Evo ajtajai nem egy helyen vannak, ezért az osztott szakaszokon nem lehet peron-oldali ajtó, ez pedig azt jelenti, hogy ezeken a szakaszokon minimum egy vonatkapitány-nak kell lennie a szerelvényeken (mint most a DLR-on.) Egyelőre ez utóbbi tűnik a legvalószínűbb megoldásnak.
Ealing Common esetében is a vonalmegosztás a probléma. Ennek a megoldására már az 1940-es években is kerültek elő ötletek, elsősorban új sínekkel akarták elválasztani egymástól a két vonalat (District/Picc.), de ez sosem valósult meg, ami az idő előrehaladtával egyre lehetetlenebbé válik ahogy a terület beépül és a TfL nem tudja kivásárolni a területet a fejlesztéshez. Miközben viszonylag logikusnak tűnne, hogy Ealing Common a fent említett okokból egy vonatindítóval rendelkezzen, helyette valószínűbb egy elsőre meredek, de többedikre lehet nem teljesen elborult ötlet megvalósulása: az Ealing-i District ágat át kellene adni a Piccadilly-re.
Ez egy rossznak tűnő ötlet, ugyanis:
A District Line nemrégiben lett felújítva és a biztosítóberendezések cseréje is mostanában történt meg
Richmondtól Ealing B felé ezután csak Hammersmith-en keresztül lehetne menni
A Piccadillynek meg kellene állnia Chiswick Parknál, ami a peronmagasság megváltoztatásával járna
Az Ealing Common-i kocsiszín a District line kocsiszíne
A Piccadilly Heathrow fele is megy. Jogos a felvetés, hogy nem kellene egy harmadik ágat is betenni a mostani három mellé [H5 + H4 +Uxbridge], ami tovább bonyolítaná a menetrendet, valamint valószínűsítené, hogy a vonatok kisebb százaléka menne Heathrow fele.
A fentiekre válaszként meggondolandó:
Mivel ez egy hosszútávú terv, ezért nem kell még siratni a nemrégiben lefektetett biztosítóberendezéseket. Lehetne azt is, hogy egy ideig a District Line-on manuális módban mehetnének a vonatok. Az is igen valószínű egyébként, hogy a jövőbeli és a mostani új biztosítórendszerek vagy kompatibilisek lesznek, vagy legalább valami átfedés lesz majd.
Ha a Piccadilly fixen megállna Turnham Green-nél, nem pedig csak a nap adott időszakaiban, ezzel el lehetne kerülni a Richmond-Hammersmith-Ealing utak szükségességet.
Ha az eddigi Ealing-i District vonatokat mind Richmond fele irányítaná a TfL, ezzel sokkal kényelmesebbé lehetne tenni a richmondi utat hiszen 2x annyi vonat menne arra.
A kocsiszín hovatartozása kb lényegtelen, hiszen most is sok vonatvezető Earls Courtnál kezdi/fejezi be a napot, bár az ‘üresjáratok’ száma valóban megnőne.
Heathrow felé csak bizonyos számú vonatot lehet irányítani. Mivel az ottani utasok jó része külföldi, aki nem ismeri a hálózatot, és/vagy nagy csomagokkal utazik, ezért Heathrownál mindig sokat időznek a szerelvények.
2023-ban lejár a Heathrow Express koncessziós időszaka. Más szóval onnantól a HE pályája nem csak a HE számára lesz használható, és igen valószínű, hogy attól kezdve a Crossrail extra felár nélkül futhatna Heathrow felé (és vissza). Ha feltételezzük, hogy a reptéri kapacitás addig nem növekszik jelentősen, beláthatjuk, hogy a Crossrail megépülése jelentős terhet fog levenni a metróról a reptéri szakaszokon.
Az, hogy hány ág van nyugaton majdnem mindegy. Ha a központi részen 32tph fut, akkor azt a 32 vonatot valahol nyugaton meg kell fordítani. Heahtrow felé több vonat nem nagyon tud menni, Uxbridge felé jó a mostani 8tph (+ 16 a Metropolitan-en), tehát Ealingnek rendben kellene legyen.
A metrótérkép 2024 után?
Összességében tehát a fent vázolt elképzelés előnye az volna, hogy a két vonalat függetlenítené egymástól, miközben a richmondi ág 16 vonatot kapna minden órában, ami a mostani kétszerese.
Visszatérve a vonatok kérdésére, az 1938-as vonatok óta a kocsik külseje nem sokat változott, leszámítva a festést, illetve pár apróságot. A kocsik hossza kb ugyan az mint régen, az ajtók kb ott vannak ahol régen, stb. Tehát ami változik és kritikus, az a ruha (peronszint) alatt van. Mint korábban említve volt, az UTO-képesség csak apróság, a legnagyobb kihívás a fogyasztással és hőtermeléssel van.
Amikor a metrót előszór kiásták, senki nem gondolt a meleg levegő elvonásának problémájára – pont fordítva, a talaj hideg volt, kevés ember használta a rendszert, és kevés vonat járt, ami kevés termelődő hőt jelentett. A gond csak az, hogy közben eltelt száz valahány év, és a hideg talaj felmelegedett, és emiatt nemhogy elvezetni nem vezette el a meleget, hanem inkább ahhoz tett hozzá, hogy a hálózaton baromi hőség legyen. Az áramfogyasztás is egy központi kérdés lett, az ára miatt. Ha anyagi megfontolásból nézzük, viszonylag kevés értelme van egy nagyon drága automata rendszert kiépíteni, ha az áramfogyasztás olcsóbban csökkenthető. A meleg képződését megakadályozni pedig hatékonyabb, mint kivonni a meleget a rendszerből, hiszen az utóbbihoz energia kell, az pedig meleget generál, így kevéssé hatékonnyá teszi a folyamatot.
A vonatokon az egyik legnagyobb súlyforrás a forgóváz. Duplán jó megoldás lenne tehát, ha a mostani, kocsinként 2 forgóváz helyett kevesebb lenne, mert így a felszabaduló helyre pl légkondit is be lehetne építeni. (Hiszen az a metró tetején biztosan nem fog elférni.)
Az eredeti elképzelés az volt, hogy a középső kocsi mindkét végére tennének egy-egy forgóvázat, majd mindegyik másik kocsin a középsőtől legtávolabb eső pontokra tennének egy újabbat, valamint a vonat két végén is lenne egy-egy, így a forgóvázak száma pontosan egy darabbal lenne több mint a kocsik száma, ellenben a mostani 2db per kocsival. A gond ezzel az, hogy a mostani kb 17.5m helyett az új kocsik hossza csak 10.7m lesz, így lehetőség nyílik szélesebb kocsikat használni a nagyobb kanyarokban.
Minden kocsin csak 2 darab dupla ajtó lesz, amik viszont elég szélesek lesznek. Mivel a széles ajtók nem csak nehezebbek, de tovább is tart becsukni őket, könnyen előfordulhat, hogy a repülőgépeken használt könnyűszerkezetes anyagok nemsokára visszaköszönnek majd a metró ajtajaiban.
Az áramfogyasztást minden szemszögből újra kell vizsgálni majd. Jelenleg is tart a teljes hálózat 750V-re való felfejlesztése (a mostani 630V helyett), így remélhetőleg kisebb szállítási veszteséggel és pár egyéb hasznos tulajdonsággal lehet számolni a jövőben. Az új szerelvények nem csak a helyi alállomásra vagy a vonalra tudnak majd a fékezésnél energiát visszatáplálni, hanem a teljes hálózatra. Egy további esetleges elképzelés az lenne, hogy akkumulátorokat helyeznének a vonatokra, így egy esetleges áramkimaradás (vagy csak lekapcsolás, pl amikor egy előrébb tartó szerelvény elé esik valaki) eseten is eljuthatna a szerelvény a következő állomásig, es így nem kellene az alagútból kimenteni az embereket. Bar ez elvileg megoldható, ha van hely rá, azonban a jelenlegi szabályzás szerint ha nincs áram, a vonat sem mehet sehova.
Egy megoldatlan probléma még továbbra is a mind the gap,tehát, hogy az UTO rendszerben a peronoknak a vonatok mellett kell lennie közvetlenül. Ezt Párizsban automatikusan kitolódó peron-bővítővel oldották meg, amit itt is meg lehetne csinálni, igaz ehhez nagyfokú összehangoltságra van szükség a vonat, az automatika és a peron között, valamint arra is fel kell készülni, hogy esetleg a rendszer meghibásodik, ideiglenesen nem működik, és meg kell gondolni, hogy ezekben a helyzetekben milyen megoldások lehetségesek.
Miközben még el kell dönteni, hogy pontosan milyen szerelvényeket is rendel meg/gyártat a TfL, egy jó kérdés az is, hogy mikorra várhatóak az új kocsik: a jelen elképzelés szerint 2021-ben. Három évvel később viszont már a teljes vonalnak fel kell lennie újítva, és több mint 100 új szerelvénynek kellene érkeznie. A dolgot bonyolítja, hogy csak akkor lehet a peronajtókat telepíteni, amikor a legutolsó 1973-as szerelvényt is kivonjak a forgalomból, és csak akkor lehet az UTO rendszert bevezetni, amikor az utolsó ajtó is beépítésre került. Ehhez még hozzájön, hogy a biztosítóberendezési pályázatot kb egy hete vették vissza a Bombardier-tol, ezért újat kell kiírni, ami eltart egy ideig. Azt sem látni egyelőre, hogy a régi vonatok mennyire fognak még tíz évek kibírni…
Erre a kérdésre a válasz, hogy nincs válasz – ellenben mivel a keresőszavak közt jött fel, mar többedszer, gondoltam leírok pár dolgot. Alapvetően a gond az, hogy ahány ember, annyi igény, hely, pénztárca, stb., emiatt teljes képtelenség összesíteni hogy valóban mi a jó.
Kis országunkban kétféle mobilszolgáltatót különböztetünk meg, a normált (‘fizikait’) és az úgynevezett virtuálist, MVNO-t, amiről mar lehet hallottatok, leginkább a ‘negyedik otthoni szolgáltató’ kapcsán. A kettő közti alapvető különbség, hogy a normál szolgáltatók esetében jellemzően a szolgáltató kiépíti a saját fizikai hálózatát, tornyokat, stb, miközben az MVNO-knak nincs saját hálózatuk, valaki másén lógnak, persze szerződött körülmények közt, és saját üzleti modelljük van.
Tehát. Az aktuális lista a pár nagy szolgáltatóról feljebb található, de szerintem nem kimondottan sokra mentek vele. Ami esetleg inkább hasznos lehet, mivel sokszor változnak az elérhető csomagok, ez a két oldal:
MVNO-k: [wikipedia link] — nézzétek meg a linket plz, elég hosszú a lista és nem túl informatív
Minden ami ez alatt van a cikkben régi írás (2012-2013).
Megmondom őszintén a virtuális szolgáltatók közt a Lyca, Lebrara, Tesco, Giffgaff, és Virgin-en kívül a többiről ezidáig nem is tudtam, hogy léteznek. Mint látjátok a táblázatot nem takarítottam ki tanulságosan, nem láttam értelmét, elég kaotikus, ellenben ötletet adhat arra, hogy kik a nagyok. melyik cég kin lóg, milyen technológiákat használ.
A személyes és másodkéz-beli tapasztalataim valamelyest limitáltak, leginkább, mert nagyon nem mindegy, hogy merre lakik az ember és mit szeretne. Annyit megosztanék első körben, h per pillanat nekem egy relatíve nagy, másfélkezes, Galaxy Note II-m van, keveset telefonálok, sokat netezek, és SIM-only csomagban vagyok. Erre pluszban rájön egy home broadband, ami BT Infinity 80 megabites, majd jövőre valszeg feltolják 160-ra [ezt már tavaly(előtt?) is írtam, azóta se lett semmi belőle…]. Ezt elsősorban azért gondoltam megosztani, mert ebből kilátszanak a saját prioritásaim, nem beszelek 5000 percet, nem küldök végtelen számú sms-t.
Visszatérve a mobilszolgáltatókra, alapvetően technikai okokból az o2 ill. EE hálózatok a legjobbak, mert nekik van a mobilfrekvencia alsó része. Aki tudja, h ez miért jó, annak nem kell magyarázni, a többieknek meg mindegy, elég ha elhiszitek. Az o2 egyébként jellemzően a value for money kategória győztese szerintem, jó minőséget biztosítanak elég jó áron, viszont a csomagjaik jellemzően olyanok, hogy vagy sok perc van bennük, vagy kevés adat, nekem személy szerint emiatt nem igazan éri meg, bar több évig voltam velük, még mielőtt az adat-őrület beindult. Sok telefon is csak o2-n kapható az első időszakokban. Ügyfélszolgálataik jellemzően Skóciában vannak, emiatt érdemes nem alap angollal felhívni őket.
[2013/11] – egyeseknek hasznos lehet a giffgaff, olcsón kb megfelelő minőségű szolgáltatást nyújt ritkán előforduló (de előforduló) kiesésekkel. A GG az o2 hálózatán lóg, az o2 saját cége igazából, csak más az üzleti modell. Eddig kizárólag simkártyákat osztogattak, telefonokat nem, 2013 novembertől viszont egy hitelrendszerben lehet telefont is lízingelni tőlük (ennek tömören az a lényege, hogy a telefon költsége, valamint a telefonálás költsége külön fut, és az utóbbi idő közben változtatható – további infók itt: http://giffgaff.com/phones) – a SIM-es részben pedig havi £12-ért kapsz 250 percet és unlimited data-t, vagy £15-ért 500 percet. Annak, aki nem akar telefont, érdemes megnézni.
A tmobile es az orange itt pár éve egyesült, már csak EE néven fut minden. Ennek vitathatatlan előnye, hogy az EE-felhasználóknak nagyon jo lefedettségük van, de nem olcsó. Emlékeim szerint amikor meg külön futott a kettő, néztem, hogy a T nagyon drága volt, jellemzően céges profillal, az orange meg egy kalap szutyok, sok panasz volt a minőségre, valamint a csomagjaik sem voltak kiemelkedőek. Azt azonban megint megjegyeznem, hogy én pl. nem sokat beszelek telefonon, nekem adat-csomagok és -minőség kell, szóval az én nézeteimet nem biztos, hogy mindenki osztja. Mostanság a csomagjaikat kipofozták picit, és a különféle igényeknek megfelelően alakították ki. Az EE az első 4G-ben is szolgáltató cég az országban, pontosabban a nagyvárosokban. Igaz most már kb. mindegyik nagy cég szolgátat 4G-ben, mindenhol pofátlanul drága, havi £40-50 korul van egy kisebb adatcsomag, és természetesen csak LTE-kompatibilis telefonokkal működik.
A vodafone-nak jo lefedettsége, es viszonylag korrekt árai vannak. Anno a blackberry-s szolgáltatásuk volt elég jó, mostanság nem ismerem (ki használ ma BB-t?!), de Londonon kívül reális alternatíva lehet, sok exkluzív telefonjuk van annak, akinek ez kell. Akár csak az o2, a voda is sok extra szolgáltatást nyújt, amit kb senki nem vesz igénybe, de azért valamelyest fizet érte (olcsóbb koncertjegyek stb.). Emlékszem még kb 5 éve egyszer csoportosan eltévedtünk a Lake District közepén, és nekem volt csak lefedettségem. Ezzel nem akarok semmit mondani, de mint emlék, megmaradt, mert így tudtunk felhívni valakit, aki megmondta, hogy hol lehetünk.
A three (3) -rol mostanság tudok személyes tapasztalatokkal szolgálni. Velük kapcsolatban sok kritikát hallottam mielőtt csatlakoztam, és megmondom őszintén ezek egy része igaz: a minőség hullámzó, a tornyok egy része túlterhelt, az ügyfélszolgálat szar, es ha nem tudsz punjabi-ul, akkor nem fogsz messze jutni velük. Ellenben olcsók, nagyon olcsók, es 50-50 jelleggel egész normális lefedettségük van adott területeken. Magyarul ahol épp működik, ott egész jó. Épületeken belül nem annyira erősek, valamint félig MVNO jellege van, vidék egy részen az orange hálózatán lógnak, viszont csak a hangszolgáltatás, adatforgalom azokon a területeken nincs.
Még a 3-vel kapcsolatban egy 2012-es saját tapasztalatom:
3-t felhívtam hogy adjanak egy PAC kódot számhordozáshoz.
Azok után hogy fél éve kb nincs/nem volt lefedettség munkahelyen, emiatt szó szerint hatszor beszeltem velük. Hülye indiai fel órán keresztül ismételgette hogy “but there’s a special team that can help you with your technical issue.” De vagy négyszer elmondta. Mondom hagyja már a fenébe, segítettek volna akkor amikor korábban beszeltem velük. Erre megismétli ötödször meg hatodszor is. Végén már majdnem elküldtem a picsába, mondtam neki hogy most vagy ad egy PAC kódot és akkor számhordozok, vagy felmondom a fizetést aztán új számmal megyek a rekettyésbe el tőlük.
A többi szolgáltatóról nem sokat tudok. Adott mondjuk, hogy az MVNO-k a fizikai szolgáltatok hálózatán vannak, minőségre jobbak nem lehetnek az eredetinél, max rosszabbak. A fenti táblázatban le van írva, h melyik hálózat milyen technológiákat használ, hiszen nem mindig licenszelik a teljes elérhető technikát, ezeket érdemes tanulmányozni, annak aki érti hogy mi mit jelent, mert a minőséggel/sebességgel kapcsolatban hasznos utalások vannak benne. Annyit azért kiemelnék, hogy a csak-GSM hálózatokat (pl Lyca) messziről érdemes kerülnie mindenkinek aki adatforgalmat akar bonyolítani. Az egyes szolgáltatok csomagjait nem is kísérlem meg beírni ide, egyebek mellett mert (tényleg) 2-3 havonta változnak, de mindegyik MVNO-nak megvan a saját profilja, és ennek megfelelően szolgálnak ki csoportokat, pl a Lyca/Lebara a külföldi, európai, indiai hívásokban jo (olcsó), a giffgaff pedig adatban, viszont cserébe kb 0 ügyfélszolgálatuk van. A tesco/asda/stb azoknak jo akiknek klubkártyájuk van, mert pontokat kapnak, stb.
Továbbiakban érdemes tudni, amihez mondjuk nem kell közgáz-diploma, hogy itt is, akar csak másutt, a szolgalatoknak az az érdeke, hogy a felhasználók hosszabb ideig maradjanak velük, ezert a fizikai szolgálatátók inkább a telefonos csomagokat tolják, legtöbbször 18-24 hónapos szerződéssel. Az MVNO-k közt változó a helyzet, van akik csak SIM-eket árulnak, de mint írtam ott más az üzleti stratégia. Emiatt azoknak, akiknek nem kell telefon, lehet jobban érdemes megnézni ezeket a szolgáltatókat.
Azoknak, akik relatíve újak az országban a PAYG (pay as you go, feltöltős) szolgáltatások jobbak lehetnek. A minőségi/hálózattal kapcsolatos dolgok természetesen ugyan úgy vonatkoznak ezekre a csomagokra is mint a szerződésesekre, de itt a telefonok magukban általában drágábbak, hiszen bármikor el lehet sétálni a szerződéstől. Az aktuális árak megintcsak pár havonta változnak, viszont foldip user hívta fel a figyelmemet egy dologra ami mellett elsiklottam:
Hazatelefonálási opciók (emlékezetből):
– O2 “your country” PAYG csomagja: ha töltesz £10-t a SIM-re, akkor kapsz 50, £15-ért 100, £30-ért 200 perc ingyen international telefonalast egy hónapra. Ingyen = valóban ingyen, azaz megmarad a feltöltött összeged minden másra. Hónapon belül nem lehet újrázni, azaz megnézik mennyit töltöttél fel az elmúlt 30 napban és annak megfelelő perceket kapsz a következő 30 napra.
A másik hálózatot amelyik ajánl hasonlót most keresnem kene, es sajna ezeken az oldalakon előbb találsz 0 fontos telokat, mint ezeket a dealeket, szoval sorry, hazi feladat annak akit érdekel.
A 3-nak ha jol emlekszem az international megoldasa: szinten egy választható extra PAYG-ban, es olyan 10penny korul jön ki egy perc (vezetékesre persze olcsóbb). O2-nel jobb annyiban, hogy nincs perc korlat, meg nem is “töltesz túl” – azaz O2-nel például feltettel 30 fontot, de csak 10 percet beszeltél, következő hónapra viszont ismét töltened kell ra, hogy újra legyenek ingyen perceid. Így ha nem költesz helyi beszélgetésekre, egyre nagyobb pénzeket fogsz tartani a SIM-eden.
Jó vadaszatot! Kommenteket, véleményeket, kérdéseket szívesen várok.
Silicon Milkroundabout. A Silicon Valley/Szilicium-völgy mintájára kezdtek pár évvel ezelőtt kialakítani egy kisebb szegletet Londonban azoknak a startupoknak, amelyeknek helyre, és irodára volt szükségük. A startupok, azoknak akik nem tudják mik azok, olyan kisvállalkozások, amik az egész vállalkozás-fejlesztés első stádiumában vannak, és sokszor még befektetőket keresnek, vagy netán egy keveset már találtak is.
Ezeknek a cégeknek dolgozni, bár személyes tapasztalatom nincs a témában, de mindenképp érdekes/más, mert egyrészt nincs az a hivatalos corporate környezet, hanem inkább családias, valószínűleg túlórás jellegű, másrészt (nem is annyira) néha előfordulhat h egyszerűen csődbe mennek. A Silicon Milkroundabout egy szójáték ami a Silicon Roundabout valamint a Milkround szavakból áll össze. Előbbi a fent említett kialakított terület neve az Old Street Roundabout mellett, utóbbi pedig az angolban az állásbörzét jelenti, tehát ezek a startupok tartottak állásbörzét ma.
A résztvevő cégek jó része annyira uj volt, hogy konkrétan idei kezdésűek, vitatható finanszírozással, mármint nagyon kevés pénz van mögöttük, sokszor az egész ‘csapat’ 3-5 emberből áll, és minden jo szándék ellenére néha lett volna kedvem megkérdezni, h mégis szerintük hogyan nem fognak becsődölni hónapokon belül. Mindezek ellenére érdekes, plusz csendben megjegyzem, h ok legalább megpróbálnak csinálni valamit. A profilok jó része az online zenevilágot próbálta kereshetőbbé tenni, vagy valamilyen Facebook-alapú extra szolgáltatást nyújtott.
A maradék kb 15%-ban voltak érdekes kezdeményezések, mint pl. rövidtávú lakás-kiadás amolyan szállodai rendszerben (pl. amíg a család elutazik egy hétre addig valakinek kiadja a kecót, a cég aki felügyeli a folyamatot pedig felelős azért, h a lakás pontosan úgy nézzen ki a végén mint az elején, de ennek része hogy van takarítás, reggeli, szoba-szolgálat, stb stb.)
Az állásbörze nagyon informális hangulatban zajlott, ingyen pia volt, viszont mindent félpintes pohárban szolgáltak fel, a bort is beleszámítva. Sajnos töményet nem adtak. Az álláshirdetések egy része is igen meredek stílusban volt megfogalmazva. Az egyik ilyen ‘érdekes’ például így nézett ki:
UPDATE: FOR EVERY RECRUITER THAT CONTACTS ME, I WILL KILL A KITTEN.
Do you enjoy not givin’ a f*ck, living life in the fast lane? Are you insane not only in the brain, but also in the membrane? Are you down with OPP?
If not, then leave this page right now and go back to your business. If so, then you’ll enjoy working with a startup that does things differently.
We just won Seedcamp London. We’re out of dev resource. I need someone who I can stare straight in the face and say “we are going to build an empire together” without throwing up in my mouth.
Feel me?
We’re solving the almighty clusterf*ck of a problem men call shopping. Real men, not fashionistas. We’re inventing H-commerce (humour commerce). I mean, we have a robot FFS.
Ez a konkrét cég különben arra épít, hogy a pasik utálnak ruhákat vásárolni, ezért elő lehet náluk fizetni bizonyos ruhatermékek kiszállítására x havonta. (Pl beütöd hogy neked a pepita-kék zokni tetszik, 10-es lábméreted, és akkor három havonta küldenek x darab pepita-kék zoknit.)
Szóval ez is egy ‘élmény’ volt, ilyet is láttam, majd még lehet megyek párszor mert úgy tűnik relatíve gyakran van. Hátha egyszer találok valami szimpatikusat.
A korábbiakban írtam egy hosszas bejegyzést a metróhálózatról, történetéről, működéséről, stb, és most így a karácsonyi készülődés (sic) közben jutottam arra, hogy munka helyett lehet folytatni kellene a megkezdett sort.
Ezúttal a cikk viszont meglehetősen rövid lesz, mert a történeti áttekintés nem túl érdekes, valamint bár nem tizenpár hanem hatszázhetven vonala van a buszhálózatnak, a metróval ellentétben, nem fogok végigmenni mindegyiken.
Mint korábban, megint csak a wikipedia és a TfL oldalairól származnak az információk.
Aki régebb óta ismer talán tudja (mondjuk a blogot olvasók közül szerintem ez kb az ősökre korlátozódik azt hiszem), hogy kb három-négy évig én futtattam Magyarország egyik legnagyobb tömegközlekedéssel kapcsolatos weboldalát, ami azóta megszűnt már de maga az érdeklődés megmaradt. Mivel most már lassan kimerülőfélben vannak a témák amik eszembe jutnak, hogy mit lehetne relatív egyszerűen megírni és talán érdekes, arra jutottam hogy kivesézem a metrót első körben.
Mivel elég hosszú és picit elvont téma sok képpel, beteszek egy “Tovább”-ot (Read the rest of this entry azt hiszem) – akit érdekel, nyomjon rá.
ui: a szöveg egy nagyon kis részét módosítottam 2019/07.
Újdonsült lakótársammal (mármint azzal, aki kb három v négy hete költözött be) meg mindig nem beszéltem, úgyhogy elneveztem szürkebarátnak – na nem azért, mert olyan okos, mint a középkori papok, vagy mint a szürkéknek nevezett földönkívüliek, hanem inkább mert a bőre sötét, bár nem fekete, (indiai), így a Gábor-fele “koszos” definícióját inkább mint “szürke” alkalmazom rájuk, másrészt mert agyilag olyan sötét, hogy nem érti, h a fürdőszobában nem lehet cigizni. Mióta beköltözött háromnegyed öngyújtó van a fürdőben (Egyszerre). Addig egy se volt. Van egy másik indiai gyerek is a házban, az is cigizik, de ő mindig a ház előtt. Ő valahogy meg tudja érteni, hogy a rohadt ház félig fából van, szar állapotú, és nincs poroltónk. (azaz nekem van, de mivel itt semmit nem osztunk meg, az nem publikus, LOL)
Gondoltam valami változatosság is kell bedobok egy új témát az írásba, levéleszemét-elemzés: [a továbbiakban spam, mert az rövidebb szó]. Ezen már agyaltam egy jó ideje, szerintem szórakoztató. Valamikor pár hónapja eladhatták az email címemet kilóra valakinek, mert az eddigi 300-as spam listám folyamatosan no, most már 1100 felett járunk, de tegnap v tegnapelőtt meg csak elérte az ezret. A gmail jól szűr, talán, ha egy vagy kettő csúszik át havonta, inkább annyi sem. De azért kivettem pár aranyköpésnek tűnő példányt: [sok fölös idom van? a helyesírási hibákat nem en tettem bele, de nem javítom ki. Angol után a magyar fordítása]
Válság idejen: “Sex toys tax-deductible for prostitutes” – Adó visszatérítésre jogosult szex játékszerek kurvaknak. Hát nemtom, ezért már majdnem megéri beállni az iparba!
Farok növelési spam: “make it reach to your knee”, kb érjen a térdedig. Aztán majd elájulsz vérhiányban.
Lottó nyertes email: “Swiss Lotto, Netherlands”. Ez már a globalizáció új mértéke lesz.
Hasonló: “Toyota International Lottery, China Zone” – én élni London, nem kici, nem occo, ellenben kurva drága!
Most olvastam az indexen, hogy a mi polgármesterünk szemét szedés közben a folyóba pottyant és jól megázott. Persze utána viccelődött rajta. Már várom azt a pillanatot amikor 1) Budapesten lesz olyan polgármester, aki az önkéntesekkel szemetet szed a folyóban, 2) Budapest morálja elér oda, hogy aki nem végez önkéntes munkát önszántából azt meg se szavazzák polgármesternek!
Szinten az indexen olvastam, de nem találom a linket, hogy valahol az USA-ban volt nemrég egy konferencia, ahol az online pornó hatását vitattak meg a családokra nézve. Érdekes konferencia lehet, kíváncsi vagyok, hogy mit csinálnak, megnézik a felhozatalt? Bár, ha akarom megértem a kérdést. Gondolom jó vita forrás a családokban, leginkább, ha véletlenszerűen derül ki. Picit más téma, de tegnap láttam a tévében, kellemetlen történet, a rendőröket mutatja be egy dokumentumsorozat, ill. hogy milyen ügyekkel van dolguk. A lényeg, pasi megszállt egy hotelben, elment partyzni, majd visszament a szállóba valami nőcivel, azonban a barátnője valahogy bekéredzkedett a szobába, és rózsafüzérekkel maga körül az ágyon meztelenül várta. Elég balhé volt belőle, leginkább, amikor kiderült, hogy a pasi táskájában komoly adag fű, és £1900 is volt. Picit drogdealerkedett, de a barátnője nem tudott róla.
Pár rövid hírmorzsa…nem épp fontossági sorrendben, de láttam az új lakótársunkat! Mindezt két és fél hét után…persze köszönni már nem sikerült, csak épp a konyhában voltam amikor hazajött, ami a bejárati ajtó mellett van, így legalább tudom, hogy humanoid lény és nem csak szellem. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az illető továbbra is noname módban megy nálam, na nem mintha a többi ötnek tudnám a nevét, pedig már 11 és fél hónapja itt lakom.
Ha már a lakásnál tartunk, ma néztem egy lakást, ezúttal személyesen, szimpi hely, elég újnak tűnt, a srác, aki most lakik ott uber hatalmas kupit tart. Persze ha én beköltözök akkor ő kikötözik, mert ez saját (bérelt) lakás volna. Költségek £700/hó plusz számlák, kb egy ezres. Kellemetlen egyébként hogy nincs semerre bekötve a kábeltévé, így, ha netezni akar az ember akkor ADSL van, ahhoz meg persze telefonvonal kell, úgyhogy kis árukapcsolás zajlik ám itt is. (Naná nem ingyen). Holnap majd beszelek az ügynökséggel, megpróbálok lecsapni a kecóra. Ha összejön teszek fel képeket, de az min egy hónap. Viszont a szomszédok magyarok ahogy néztem, mert a kijelölt parkolóhelyen egy magyar rendszámú Yaris állt, és a most ott lakó srác szerint a szomszédok talán lengyelek (magyarul fingja nincs de valami k-európai banda). A lakás egyébként egyszobás, előszobás, külön konyhás, első emeleti, délnyugatra néző, a helyi viszonyoknak megfelelő méretű (kb harminc-harmincöt négyzetméteres), és egy nagyjából 15 éve épített blokkban van, ami jónak számít.
A héten kezdtem az új csapatban, most Excel makrókkal ügyeskedek, ami jó, mert olyat meg sose csináltam. Maga a feladat elég egyszerű, de persze beletanulni ebbe is kell, így az, ami másnak öt perc az nekem öt óra. De nem hajt a tatár. Nem tudom különben milyen legendák keringenek rólam cégen belül, de vicces, hogy feltételezik rólam, hogy egy csomó olyan dolgot tudok, amivel egyébként sose találkoztam meg. De tanulási lehetőségnek jó, meg azt hiszem egyelőre átlátom a dolgokat, a helyzethez képest, szóval nincs ok a panaszra, meg végre már valami olyat is csinálok, ami érdekesnek tűnik.
Csütörtök este megyünk Skóciába, majd utólag beszámolok róla, lesznek képek is, viszem a nagyobbik gépemet. Remélem nem ázunk szarrá, bár sajna az esélyeink nem épp rózsásak. Mindegy, ha már ilyen debil éghajlatú országba jöttem, magamra vessek ugyebár.
[backtotheuk] 