Mint azt korábban említettem Dóri beköltözött – egyébként a vicc az hogy most itt ül mellettem a másik székben és o is blogol a laptopján, ami szerintem picit helyzetkomikus. Szerintem egyelőre jól elvagyunk, bar az első nap szépen átrendezte a konyhát, mondván ő fogja többet használni és egyébként is szerinte káosz volt ott. Mindamellett megvagyunk, most ez a pár hét nem oszt nem szoroz, és van társaság, ami mindenképp jó. Plusz új tapasztalatok, stb.
Egyelőre a munkakeresés és a varossal ismerkedés a program, neki mármint, de ezen keresztül valamelyest nekem is, mert hétvégén próbálunk menni helyekre, felfedezni, stb, és ha már igy alakul akkor olyasmi környékeket célzunk meg ami esetleg nekem sem annyira ismert. Vasárnap pl elmentünk Kensingtonba, ami egy igen igen gazdag környéke Londonnak, nem is annyira van messze ide.
A “közös” programok közt nem teljesen véletlen említettem a munkakeresést, Dori ugyanis összebarátkozott az egyik fejvadásszal, akinek most én is leadtam az önéletrajzomat, bar annak a közvetítőnek nem pont az a profilja amiben én keresek, de meglátjuk. Ha nem próbálom meg, nem is fog sikerülni. A kis kirándulásnak azért is örültem mert kb egy hónapja vettem új obit a géphez, és most nem csak h ki tudtam próbálni, hanem tudatosan erőltettem meg magam hogy vigyem már el, mert egyébként nem vagyok szokva a teleobjektívek használatához, viszont így muszáj volt. Sztm egész jók lettek a képek ahhoz képest. (Alliteráció?). Majd még azért ha/amikor megyünk, viszem megint a cuccot. Dóri képei itt vannak fent.
Azért vannak érdekes/vicces pillanatok. Valamelyest vicces külső szemlélő szemével látni hogy hogy megy át valaki ugyan azokon a meglepetéseken amiken anno pl saját magam is átmentem. A favorit pl mostanában az, hogy a fürdőszobában a villanykapcsolót húzogatni kell, mert a plafonról lóg le. Ez megért egy külön blogpostot. De rémlik h anno nálam is elég hosszú elemzés tárgya volt hogy itt milyen elmaradottak az elektromos biztonsági előírások. (Vagyis az előírások nem is annyira hanem a szokások).
Egyébként az élet a szokásos mederben zajlik, cseppnyi érdekesség esetleg hogy voltam ma Skóciában egy meetingen, ami az egyik éppen zajló projekttel volt kapcsolatos. Reggel korai keles, irány a reptér, egy óra után leszállás, meeting, majd vissza. Ez volt ma. Azt hiszem ez volt az első domestic flight-om mióta itt vagyok. Mivel turisztikai része nem volt a napnak, ezért képek sincsenek, de azért családi kérésre hoztam egy hűtőmágnest a reptérről. Fő a boldogság ugyebár. :P Az egyetlen kellemetlen pillanat az volt, amikor kiderült, hogy egyszerre két gép is indult Londonba, azonban a mienk késett. Ez azért volt rossz, mert a két csaj, aki előttünk állt a sorban igazából a másik járatra kellett volna h felszálljon, csak nem nézték meg rendesen a papírt, és beszalasztat közölték velük hogy nem ez az a kapu. Addigra az ő gépük elment, mert időben indult.