Legalábbis ha megnézzük mit dob ki a Google arra hogy “Hungarians are…”:
Ezen kívül meg ázsiaiak is vagyunk, vmint nem utolsó sorban okosak és a legjobb szeretők. Ebből kettőt tudtam eddig is.
A földönkívülis utalás egyébként inkább érdekes mint komolyan vicces. Az eredete a dolognak a világháború környéki időszakból ered, amikor Teller Ede és a többi jómadár kiköltözött Amerikába, és mivel fura nyelvet beszéltek, okosak is voltak, úgy gondoltak biztos földönkívüliek. A Hetekben volt egy jó írás a témában, akit érdekel annak jó olvasmány.
A fagyasztóm továbbra se működik. Komolyan ha egyszer valaki könyvet írna az angliai ügynökségek töketlenkedéseiről biztos meggazdagodna belőle – már én is elég sokat hallottam másoktól, de az az ügynökség akitől bérlem a lakást se semmi. A történet lényege hogy meg korábban lehalt a fagyasztó, kiküldtek egy embert (“szerelőt”), aki meg is jelent csavarhúzóval, megnézte (kb felmérte szemmel), majd közölte hogy neki alkatrész kell ehhez, majd visszajön. Most több e-mailezés és személyes megjelenéssel egybekötött hiszti után kiküldtek egy újabb csókát, megint csavarhúzóval (neki már szerszámosládája is volt), ő is ránézett, majd közölte hogy alkatrész kell. Most az ügynökség közölte, hogy “mivel két szerelőnk se tudta megjavítani a fagyasztót, újat kapok”. Komolyan ennyi esze egy hektárnyi döglött hintalónak is van. Az új fagyasztónak örülök, mármint hiszem ha látom, de hogy ennyire ne beszéljenek egymás közt emberek, ez kész.
Mi más…valami furcsa kiválasztásos rendszerrel a HWSW Forum adminisztrátorai meghívtak az új fórum tesztelésére, ami szép dolog, mert csak kb tíz-tizenöt embert hívtak meg, én pedig már két éve alig írogatok a fórumra, úgyhogy nem tudom pontosan mivel érdemeltem ki a dolgot, de azért jól esik :) Valszeg egyébként azzal hogy anno megcsináltam a dizájnt amikor legutóbb váltás volt, most úgy tűnik megint dolgozok majd egy picit a régi design ráépítsen az új motorra, bar ezert csak virtuális hátbaveregetést kapok majd.
Tegnap találkoztam egy pesti ismerősömmel aki fejtágításon van itt a Morgan Stanley-nel, az irodájuk az üzleti negyedben van, Canary Wharf-on, neki pedig a cég által finanszírozott lakása van (igaz csak pár hétig, amíg itt van) – hat nem semmi a hely az tuti, bar szegény este 8kor szabadult csak a munkából, és elmondása szerint az meg nem is annyira rossz. Gondolom ott aztán van hajtás rendesen, néha nem tudom hogy inkább dolgoznék-e ott valahol a mostani fizu többszöröséért, amit nem lenne egyszerűen időm elkölteni a napi 25 óra munka miatt, vagy egy ‘normális’ állasra vágyom inkább. A tali jó volt, már igen hosszú ideje nem láttam kedves ismerőst, szerintem három éve is lehet, úgyhogy jo volt beszélgetni, vettünk egy üveg Bacardit, meg kólát, aztán otthon elszopogattuk – egyszerűbb és kényelmesebb mint háromszor annyiért lemenni egy tömött pubba ahol a sajt hangodat se hallod. Emellett, láttam egy srácon egy bazijó kabátot, csak voltam olyan hülye h nem kérdeztem meg tőle hol vette – egy hossz, barnásszürke, műszőrmés de marha hivatalosnak látszó, enyhen kurvapecér jellegű kabát, istenien nézett ki, ha netán látok valahol, mindenképp megveszem. Most nézegetem éppen a boltokat a neten hogy vajon hol lehet ilyesmit kapni, de egyelőre nincs meg. Nem lepne meg ha nem itt vette volna mondjuk.
Apropó munka – talán van aki tudja, ha követi a szektor híreit hogy most már nem TNS vagyunk hanem a Kantar csoport tagjaként Kantar Worldpanel lettünk, az eddigi TNS Worldpanel helyett. Ez meg annak a következménye h 2008 végén megvette a céget a WPP, pár szóban írtam erről akkortájt. A cégvezetés nem semmi pénzt feccolt bele abba hogy lenyomja a munkavállalók torkán az új brandet, új színek, új egéralátét, új bögrék, új minden, amire nagyjából annyit lehet mondani hogy baromság, és ezt kivételesen nem én csak mondom. Tök jó hogy a szlogenünk három szóból áll, de azok is ellentmondanak egymásnak, ezen kívül elköltöttek egy csomó pénzt az újrabrandingelésre, miközben kirúgtak tíz embert pár hónapja, mondván h nincs pénz. Ez nem nagyon ment jól a munkavállalók körében, bar egyébként is necces most a hangulat bent, a szeptemberben lefutott munkavállalói megelégedettség-indexben pl sikerült 39 pontot elérjünk, úgy, h ez meg a leépítésék előtt volt. (Itt jegyzem meg csendben hogy ez most nem rajtam múlt, én elég pozitív voltam). Ennek következményeképp ma fókuszcsoportot tartottak, ahol egyebek mellett kiderült, hogy van egy csomó igen komoly probléma a cégen belül, leginkább csapaton belül, valamint hogy 1) senki nem tud semmit az új brandiggel kapcsolatban, 2) senkit nem érdekel egyáltalán az új branding, mert sokkal nagyobb gondok is vannak. Erre mi van? Fel órát faggattak minket arról, h szerintünk hogyan lehetne az új brandet jobban elfogadtatni, és semmit nem beszéltünk arról, hogy ha így megyünk tovább, akkor el fog fogyni a csapat, mert mindenki jobb helyet keres magának. Tipikus példája annak amikor a cégvezetésnek megszűnik a kapcsolata a munkaerővel és csak a befektetőkre hajaznak, aztán majd szépen huppannak egyet.
Teljesen más téma. Urbanistán olvastam egy jó írást arról h mi lenne Budapesttel ha egy földrengés érne mint Haitit – érdemes olvasgatni, de emellett az is egy jó kérdés h mi lenne pl itt hogyha Londont érné egy olyan mint az előbb említett – nem nagyon olvastam utána, de szerintem elég nagy pusztulás lenne: egyrészt a város jó része össze-vissza van ásva a metrók miatt, tehát az alaptalaj valószínű nem a legszilárdabb, de ami mégjobb, hogy London lakóépületeinek jó része vmifele téglából épült, a tégla pedig nem bírja jól a földrengést sajnos.