Hetesek, nyolcasok, koszosok és vegák. Polkorrekten a londoni kisebbségekről.

Sokan gondolnák, hogy a rasszizmus egy ilyen társadalomban biztosan kevéssé létezik, mint pl otthon. Pedig a valóság az, hogy nem biztos, hogy ez a helyzet – és nem csak a magyarok nem csípik a kisebbségieket. Picit nehezen kivesézhető téma, inkább csak felhozni akarom, hogy lássuk, “ilyen is létezik” – a másik, amiért érdemes nekifutni, elég sokan kérdik, hogy hogyan állnak az angolok a bevándorlókhoz…hát így:

Többször kifejeztem már azon véleményemet, hogy a multikulti nem működő rendszer. Miközben a nyugati társadalmak egyénközpontúak, a multikulti arra a fals elképzelésre épül, hogy nagyon különböző embereknek kellene elfogadniuk egymást, és ezzel egy időben mindenkinek mindenkihez alkalmazkodnia kellene. Ha ez nem lenne elég, a másik, ami folyamatosan folyik a csapból, hogy mindenki vagy egyenlő, vagy annak kellene tekinteni az embereket, amellett a pénz boldogít, és akkor vagy több, ha nagyobb a plazmatévéd, vagy bármi egyéb dolog, ami a kezed ügyébe kerül…

Az emberek elfogadásának kérdését nagyon máshogy kezelik keleten, mint nyugaton, de nem vagyok meggyőződve arról, h bármelyik is tökéletes lenne. K-Európában nemcsak, hogy létezik cigánybűnözés, de ezt ki is lehet mondani. Itt ilyet nem lehetne kimondani, ha lenne, akkor sem. Az rasszizmus. Helyette van egy csomó más dolog. Van a mindennapi rasszizmus, és a politikai/populista rasszizmus. A mindennapi egy vicces dolog. Természetesen törvényi előírások vannak arra, hogy embereket nem lehet megkülönböztetni mindenféle jellemzők alapján, és hogy általában mindenkinek örülni kell, mert az jó. A köznép erre jobbnál jobb megoldásokat talál ki.

Az egyik, gyakorlatiasabb dolog, hogy az angolok nem nagyon mixelődnek másokkal, leginkább, ha mondjuk nem fehér és angol anyanyelvű az illető. Hirtelen kb egy ismerőst tudok előkaparni a fejemből, akinek magyar létére brit párja van, és ahol a brit illető nem második generációs bevándorlócsemete, hanem “helyi”. Hasonlóan kevés mixelődés van bőrszínek közt (az angolok részéről), bár az érdekes, hogy a bevándorlók körében inkább dívik a mixelt párkeresés modellje. A mindennapok során erősen érezni, hogy nem csak a pár-, hanem az emberi kapcsolatokból is szeretnek kihagyni minket az angolok. Ami nem muszáj, abban nem kell, hogy velük vegyünk részt. Persze mindez csak a hátunk mögött.

A preferenciális csoportosulás és aktív kibeszélés nem csak faji szinten működik. Egyik előző munkahelyemen volt egy vegetáriánus csaj. Amikor csoportos kajolás volt, akkor mindig meg kellett szervezni, hogy olyan helyre menjünk, ahol volt vegás kaja. Persze sok pasi között ez probléma volt, mert mindenki húst akart. Amikor nem volt velünk a csaj, mindig ki lett beszélve, miszerint neki kellene beilleszkednie a többségi csoportba, és milyen jó, hogy nincs velünk stb. Ez persze normális, csak “nem illik” (ennyit a jól nevelt angolokról)

A verbálisabb dolog még jobb. Mi (K-eu.) nem bevándorlók vagyunk, hanem migránsok. Az pedig jellemzően egy derogatív szó, de nem rasszista. Ez persze minden irányba működik, hiszen mindenki úgy érzi, hogy vannak körülötte lejjebb valók. A sötétebb bőrszínűekre eddig a helyi magyarok közt sok érdekes kifejezést hallottam. Koszosok, hetesek, nyolcasok. (utóbbi kettő a billiárdgolyók színe alapján). A magyar nyelvnek megvan az az előnye, hogy nem ismerik fel automatikusan amiről beszelünk, de azért az indiaiak/pakik/négerek/stb helyett van mit válogatni. Biztos érdekes lenne egyszer előkeresni valahonnan, hogy azok a csoportok milyen szavakkal illetik mondjuk a K-európaiakat. Gondolom hasonlóan pozitívakkal.

A politikai/populista szintű rasszizmus az elmúlt kb 3 évben került láthatóan előtérbe Angliában. Kicsit ott tartunk egyes szavazói csoportokkal, mint otthon a cigányokkal meg a nyugdíjasokkal. Szent tehenek lettek. Egyre többet hallani arról, hogy mekkora hiba volt, hogy a K-európaiakat ‘csak úgy beengedték’, vagy, hogy mi el- és kihasználjuk az itteni szociális ellátórendszert, és, hogy ezt mindenféle módon meg kell akadályozni. Erre egyébként már törvények is születtek, úgyhogy kivételesen nem csak UKIP és BNP szónokai csápolnak.  A dolog szépsége, természetesen, hogy nekünk nincsenek második és harmadik generációs, több tíz- vagy százezres csoportjaink itt, akik szavazhatnak. Tehát minket lehet ekézni, úgyse tudunk ártani a kormánynak.
Persze azokat, akik valóban lógnak az ellátórendszeren, a ‘hetesek’, akik 4-5 gyerekkel, pongyolával a fejükön rohangásznak egész nap a városban, és egy kanyi szót nem tudnak angolul, mecsetbe járnak, közük nincs az európai kultúrához, esetleg megverik Whitechapel környékén a fehéreket, mert ‘kihívóan öltözködnek (nincs a nőknek eltakarva az arca), őket a politikusok nem ágazzák. Neeem. Aj, te nem. Te nem. Persze, te egészséges, tisztességes, jóravaló, persze. Te kis bio, te. Miért? Mert ezeknek az embereknek a jó része vagy már brit, vagy a hasonlóak közül itt van annyi, hogy azok már megkapták a szavazati jogot, és ezáltal nagy tömegben befolyásolható szavazati bázist adnak.

Érdemes felidézni, hogy amikor 2 éve zavargások voltak, akkor jórészt milyen emberek vettek részt ezekben – korábban írtam róla, de legyen elég, hogy a fehérek aránya elenyésző volt, emlékeim szerint valami 2-3%. A későbbi elemzések rámutattak, hogy a feketék, akik az egész zavargásnak a törzsét adták, jórészt munkanélküliek, sok gyerekesek, és nem is igazán akarnak dolgozni. Kész szerencse, hogy a K-európaiak úgy lopják meg a rendszert, hogy közben még békések is. De amikor valaki meg meri említeni az összefüggéseket, az rasszizmus.

Londonban az itteni lakosok most már kb csak 40%-a született Angliában, és ebből még lejön az, aki 2-3. generációs. Azért nem semmi, hogy laza 30-40 év alatt mennyire megváltozott a város összetétele. Valóban érdekes lenne lemodellezni, hogy valamilyen statisztikai pontszámozás alapján eldöntött “más” (azaz az eddigi többséghez képest más) népcsoportok beérkezése a társadalomba mennyire borítja fel a rendszert, mennyi idő alatt fejti ki hatását stb. Ezt végig lehetne futtatni az ókori Rómától kezdve mondjuk a mostani vezető országokig, hátha lehetne jövendőt mondani.

Megoldás persze kevés van a témára. Azon már nem lehet változtatni, hogy amikor a Brit Birodalom szétesett, akkor meghagyták a költözési jogát sok embernek, akinek talán nem kellett volna. Az angolok szemszögéből ugyan úgy hiba volt, hogy anno az EU-csatlakozáskor beengedték a keletieket. Mindenkinek más szúrja a szemét. A reálisabb megoldások jó része politikai öngyilkosság lenne, de az über-liberalizmust, ami itt zajlik, be kellene szüntetni. Akinek nem tetszenek az európai értékrendek, menjen haza. Ebbe nagyon erősen beletartozik az öltözködés, a vallási jelképek és megnyilvánulások stb. Aki nem akar megtanulni angolul, menjen haza – ez vonatkozik pl az itteni magyarokra is. A nem-angol táblákat, bármilyen tábla is legyen az, át kellene írni angolra. Ezt a szlovákok is megcsinálták a magyarokkal, de végül is támogatható, elvégre mi nem vagyunk a saját országunkban. Emellett statisztikákat kellene publikálni arról, hogy kik, és hol lógnak az ellátórendszereken, nem pedig merev hazugságokkal tömni az emberek fejét.

A fent látható hirdetés futott egy pár napig, aztán megijedtek a politikusok, és levették, pedig csak annyit van ráírva, hogy aki illegálisan van itt, az menjen haza, vagy lecsukják. A civil szervezetek őrült tiltakozásba kezdtek akkor amikor még tavasszal/nyáron mentek a hirdetések. Igen kellemetlen, hogy ezek a szervezetek, az illegálisan itt tartózkodó emberek véleményét védik, nem pedig az országét. Ennél már kizárólag az kellemetlenebb, hogy a politikusok meghajolnak az ilyenek véleménye előtt. Ennek megfelelően természetesen semmi pozitív változás nem lesz az országban ezen a téren.