Gyíkfélsziget (Cornwall, Lizard // Lizard Peninsula)

Az elmúlt pár napban Cornwallban voltam, egy Meetup csoporttal túrázgattunk egy keveset.

A hétvége pénteken kezdődött, Richmond állomásnál volt a csoportos találkozó este hat előtt. A programleírásban meg volt említve, h a későn érkezőket reggel az olajoshordók mögött lepuffantjuk otthagyjuk, ennek megfelelően játszottunk Tíz kicsi indián-t, és helyből az elején 14-rol 12-re esett a csapatlétszám. Ketten ugyanis abszolút semmi életjelet nem adtak magukról. C’est la vie. Az igazsághoz hozza tartozik, hogy mire kijutottunk Londonból, elment majdnem egy óra, mert baleset miatt extra dugó volt. Később kiderült, hogy az egyik illető leutazott magában autóval, és állítólag írt is egy emailt a megfelelő embernek, de valahogy ez az információ elsikkadt. A másik illetőről azóta sem tudni semmit.

A hat órásra tervezett út relatíve csendben telt, az én fejemben állandóan a Hobbit c. film egyik dala ment, egyrészt mert a filmet előző este néztem, másrészt meg mert baromi fülbemászó zene, jó értelemben. Úgy 23:30 korul aztán egy hirtelen megállás következett, mikor is kiderült, h 300 méterrel előttünk volt egy igen csúnya baleset, amit az autók állapotát elnézve kisebb csoda h mindenki túlélte. Kép nincs. Az autópálya viszont egy jó 20 percre le volt zárva. Utána az út nyugiban telt, bar picit nehezen tudtam elsiklani amellett, h a 12 fő közül a vezetőt leszámítva ketten voltunk beővelve. Ez nekem nagyon fura, leginkább az előzőek után. Na mindegy, Darwin rulz.

_MG_1815_MOD_20121217_tnA hostel egy világítótorony mellett volt közvetlenül. Ez igen érdekes volt, ugyanis többen megvitattuk/-jegyeztük, hogy meg senki nem látott igazi működő világítótornyot, csak a rajzfilmekben. Ennek megfelelően el is felejtettem lefényképezni működés közben (pontosabban annyira állati szél volt minden este, hogy állvány nélkül teljesen esélytelen lett volna, azt meg persze otthon hagytam, ezert kimaradt a dolog, de majd ha meg egyszer járok arrafelé akkor  mindenképp megörökítem.) Pestek este mindenki el is vonult gyorsban aludni, mert nagyjából hajnali 2 volt mire odaértünk, kipakoltunk, stb. Szombaton reggel végül reggeli után el is indultunk, ez egy közvetlen az indulás utáni kép. A napi séta-terv kb 14 km volt, változó, jellemzően sáros terepen, végig a tengerpart mellett.

_MG_1820_MOD_20121217_tnÉrdekes volt látni, hogy a hullámok mennyire megtörnek a sziklakon, pontosabban, hogy mennyire nagyok a hullámok. Ezt persze nem kicsi, kb 45-50kmh-s szél is csapódott, néhol lehetett látni a növényzeten, hogy fák, füvek, bokrok, minden teljesen beállt a széliránynak megfelelően. Itt-ott a helyi történetleírásokban lehet olvasni, hogy amikor az első világítótorony megépült meg az 1600-as évek környéken, azt nemsokára el is hagyták, nem csak a rossz időjárás, de a helyiek hathatós segítsége miatt is, mert a lakosság nem kis része a hajóroncsok fosztogatásából élt annak idején és nem igazan jött nekik jól, hogy egy világítótorony csökkentse a roncsok számát. Ezután kb száz évig nem volt semmilyen világítótorony. Magáról a sétáról nem sok mesélni való van, leszámítva, csak annyit hogy az időjárással szerencsénk volt, nem esett sokat, de mire a végére értünk besötétedett, így fejlámpával mentünk. Bokatörés szerencsére nem volt. Este a helyi pubban ettünk, azaz ettünk volna, ha nem kellett volna kb két órát várni a kajára. Ezt nem tudom hogy a fenében sikerült managelnie a vendéglátóhelynek, de nem sokat dobott a morálon, az tuti. Vacsi után megint alvás. A többiektől tudom, hogy másik szobákban annyira nagy huzat-zaj volt, hogy volt aki nem tudott aludni. Nekünk szerencsére elég csendes szobánk volt. A szobatársakat persze nem ismertem, mondván ez meetup, de normális társaság volt az egész.

_MG_1991_MOD_20121217_tnVasárnap a szombatihoz hasonló nap volt, legalábbis ami a sétát illette, bar valahogy mindenki úgy erezte, hogy jobban haladtunk, valószínűleg mert kevesebb/kevésbé sár(os) területen mentünk át, ezért jobban is lehetett haladni. Azért azt csendben megjegyzem, hogy a kevéssé sáros terület az azt jelenti hogy csak hatszor merült el teljesen a bakancsom a sárban, ehhez kepést belül tok száraz maradt, nem tudom, hogy csinálta, de nem volt semmi. Amennyire tudom nem mindenki volt ilyen szerencsés, de a terep egy jó része majdnem mocsár volt, ami a tengerpart közelsége és a sok eső miatt nem teljesen meglepő. Ebéd egy szárazabb sziklán volt, kép balra. Ebédek egyébként tipikus angolos/kirándulós pakkok voltak, szendvics, chips, banán, vagy hasonló, attól függően ki mit rakott el. Délután végül külön vált a csoport, a lustábbak leültek a helyi szállodában, és iszogattak, akik nagyon akartak menni, azok meg mentek tovább. _MG_2014_MOD_20121217_tnAdott, hogy nekem akkor épp elég kevés kedvem volt belesétálni egy masszív esőfelhőbe, a szálloda jobban megtetszett. A kilátás a szállodából egyébként igen impressziv volt, a korábban említett ‘fák beállnak szélirányba(n)’ pl a kertben elég jól megfigyelhető volt, amíg kint a szel tombolt, mi iszogattunk, aztán később kisbusszal mentünk vissza a táborhelyre. Este megint pub volt, de most egy másik helyen, ahol előre meg kellett rendelni a kaját, ennek megfelelően viszont nagyon gyorsan is sikerült kiszolgálni minket, ennek inkább mar örültünk persze. Később a visszavonulás után a társaság szociális eletet élt, beszélgettünk, activity, sakk, ilyesmik. Adott hogy kint baromi szel volt, mást túl sokat nem lehetett csinálni, meg persze volt elég alkesz is, naná.

A sétákkal kapcsolatban gondolkodtam el azon, hogy szerintem Tolkien valamit nagyon tolhatott amikor a könyveit írta. Mármint gondoljátok el, manapság, 170-190cm magas emberek, se nem olcsó, se nem egyszerű technikai öltözékben mászkálnak napi relatíve pár kilométereket, olyanok, akik sokszor relatíve edzett állapotban vannak. De még a SAS (brit speciális kommandó) egyik legnagyobb gyakorlati feladata is “csak” a “Long Drag“, amiben egy 64km-es túrát kell térkép alapján elvégezni, egy 25 kilós hátizsákkal

_MG_2059_MOD_20121217_tnHétfőn, mondván hosszú hétvégéről van szó, visszaindultunk, de előtte megálltunk az Eden Project-nél. Az EP-rol is biztosan lehetne egy hosszabb bejegyzést írni, de most legyen elég annyi hogy egy bioszféráról van szó, aminek a külső területen mindenfele hidegtűrő növények, bent pedig két nagy ‘sátorban’ (lásd balra) trópusi, ill mediterrán növények vannak. Igazából elég rég tudtam ennek a helynek a létezéséről és nagyon rég el is akartam menni ide, de mivel annyira kieső helyen van, ezert Londonból szuicid (leginkább a pénztárca számára) elmenni, most viszont útba esett. A két sátorban nem csak növények, hanem mindenfele madarak, sőt, valakinek a fényképen meg gyíkot is láttam…szóval gyíkok is vannak. Az igazság az, utólagosan, hogy Kew Gardens sokkal jobb, nagyobb területen van, változatosabb, és kevéssé családfókuszos (nincs sok gyerek), de egyszer érdekes elmenni ide is, leginkább ha valahogy csoportos beugrót lehet szerválni, mert akkor féláron be lehet menni.

_MG_2107_MOD_20121217_tnLegyen itt még egy utolsó kép amit EP-ben lőttem, növények nőnek egy másikra hullott földből, ez a nem semmi.

Advertisements

Kommenteket kérek!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s