Még egy csepp a politikai rendszerrol (AV, Skócia, idokozi).

Tegnap megint választások voltak, pontosabban helyenként idokozi es/vagy helyhatósági választások, valamint egy általános szavazás a szavazási rendszerrol – ebbol en most kimaradtam, nem hivtak meg rá, de pár szót érdemes pazarolni a témára:

  1. A helyhatósági választásokon elég érdekes eredmények szulettek. A tavalyi valasztasok egyik nagy eredmenye volt a LibDem-ek koaliciora jutása, és természetesen nagy kérdése az o tovabbi teljesitmenyuk/megitelesuk. Kicsit mint otthon az LMP és hasonló kisebb pártok, csak ok nem voltak donto pozicioban. A tegnapi választások során viszont ugy tunik a nép az uj szereplok ellen fordult, mert az LD-ket kitették a legtobb helyi tanácsból. Csak Angliában, a LibDemek kb 700 helyet veszítettek, mikozben a Labour 800-at nyert. Persze a feladat deklaráltan nem volt egyszeru, hiszen bár az LD választási igereteibol sokat keresztulvitt, a média itt is erosen populista (kb mint mindenhol), ezért arra fokuszáltak ami nem ment. Ebbol az embereknek az jott le hogy az LD eddigi teljesitmenye gyenge volt, és kiábrándító. Persze kisebbségi koalicios partnerként nehéz, lásd KDNP otthon, mindenre képtelenek (az mondjuk talán jobb is). Érdekes lesz látni hogy mik a kovetkezmenyei a valasztasnak az LD számára. Már ma tele van a sajtó azzal, hogy Clegg-nek le kéne mondania és apácazárdaba vonulnia (de legalabbis el messze innen). Emellett lesz még egy érdekes kérdés, Skócia is, amit a harmadik pontban feszegetek.
  2. Az AV [Alternative Vote]: Még tavaly ilyentájt írtam a választási rendszer bemutatásánál, hogy mivel itt FPTP jellegu rendszerben szavazunk, ezert az a kepviselo jut be a parlamentbe illetve a tanácsokba stb aki a legtobb szavazatot kapja, ellenben pl az otthoni rendszerrel ahol kétkoros, részszavazatos, és lássuk be foldi halandónak néha elég nehezen emesztheto rendszer van. Az FPTP egyik vonzata, hogy a nagy pártok jellemzoen profitálnak belole, a kicsik pedig buknak rajta. Ezt a korabbi irasban bemutattam, ahol latszott hogy a balkozep bar a szavazatok elég nagy részét kapta meg, a parlamenti helyeknek csak toredékét, mert nem volt jo a szavazateloszlásuk. Természtesen létezés szintjén tobb fajta szavazási rendszer van, nem csak az FPTP. Amikor még tavaly folyt a kampányidoszak, a LibDemek megigérték, hogy kormányrakerulésuk esetén bevezettetik a magyar választási rendszerhez hasonló elképzelést itt is. (Na nem mert a magyarok olyan kurva nagyot alkottak volna, hanem mert ez az ugynevezett PR – Proportional Representation rendszer eléggé elterjedt mindenfelé). Ebbol vegul nagyon kevés lett: a koalicios tárgyalások során elokerult ami addig is baromi evidens volt, hogy a Toryk nem akarták a választási rendszer megváltoztatását: ha megnezzuk hogy az orszagban embereszmélet óta két nagy párt van, es a LibDemek neha feljonnek, neha eltunnek, konnyen ertheto lesz, hogy a mostani koalicioban miert okozna feszultseget az FPTP eltorlése. Vegul kompromisszumos megállapodás szuletett arrol, hogy népszavazást futtatnak az ugynevezett AV-rendszerrol, ami egy harmadik módszer az elobb emlitetteken kivul, es viszonylag kozepút jellege van. Tomor módszere hogy a szavazáskor meg kell adni tobbedleges preferenciákat is (gyk: második, harmadik…), és a szavazatosszesitesnel a tobbedleges preferenciák hozzáadódnak a képviselore jutó szavazatokhoz, egész addig amég valaki el nem éri az 50%-ot.
    A BBC-n van egy nagyon jo osszesites az egész hercehurcáról, kicsit szájbarágó módszerrel, de nem baj. Jórészt azt feszegetik, hogy az AV ellenzoi szerint a mostani rendszer tortenelmileg bevált, es kifejezi az emberek akaratát (khmmm), es konnyen átlátható. Az ellenzok szerint viszont éppen hogy elnyomja a kisebb pártokat. Amit a cikk csendben nem jegyez meg, hogy pontosan ez volt a szavazás buktatója: mivel a két nagy pártnak nagyon magas a támogatottsága (sot, mint az elso pontban irtam, novekszik is), ezert a nagypárti-szavazóknak nem érdekuk h a mostani rendszer megvaltozzon.

    Nem tudom, hogy ezt nem gondoltak vegig a balkozepen, vagy ugy voltak vele hogy valamivel mindenkepp ki kellene tunni a tomegbol, ezert nekifutnak, de nem vált be, az biztos. A “mekkora az akkora” kérdésben érdemes megnézni, hogy a résztvevo 440 szavazókorbol csak 10-ben voltak tobbsegben az igen-ek. A szavazatok tobb mint ketharmada elutasitotta az uj rendszert. A balkozepet ezzel a két dologgal lemosták a palettáról, és most kapálóznak, hogy mertbezzeg a koalicios partner ellenuk uszította a népet (ami igaz is, nem bolondok ok sem).
    (forras: Times)
  3. A harmadik kérdés Skócia. Errol már az index is megeresztett egy rovidebb irast, de itt termesztesen sokkal nagyobb a híráram a témával kapcsolatban. Az SNP, a Skót Nemzeti Párt tobbseget szerzett a helyi parlamentben, és az SNP egyik igérte az volt, h megszavaztatja a népet az esetleges fuggetlenedésrol. (Adott hogy az Egyesult Kiralysag igazából egy únió, akár csak az USA, nem pedig egy monolit ország, ezert az úniót elvileg ott is lehet hagyni). Nem is elsosorban azzal akarok foglalkozni hogy ennek milyen kihatásai lesznek, mert nem is nagyon latni, plusz jogilag osszetett kérdes (az alkotmanyrol az angol parlamentnek van csak joga donteni, tehat hiaba szavaznák meg a fuggetlenseget eszakon, nem kotelezo jellegu, max egyoldalú kiválás lehetne ha Westminster leszavazza – persze az is érdekes lenne), hanem inkabb az elso angol reakciok erdekesek. Az, hogy az AV-t leszavazták, a tegnapi beszelgetesek soran ugy tunt, hogy kb senkit nem erdekelt a tovabbiakban (joreszuk nem is ment el szavazni mondjuk). Ez joreszt azert is volt, mert az AV-eredmeny bar nem volt ezertuti, de azert valoszinusitheto volt hogy bukta, viszont az SNP gyozelmere nem nagyon szamitott senki. Persze most sok az erdekes kerdes. Lesz-e szavazas, milyen eredmennyel, milyen hatások lennének, stb. A politikai adok-kapok/kampányolások/megszólalások már mindkét oldalon elkezdodtek.

Azert mindenesetre lesznek erdekessegek. A szavazokorzetek hatarait valoszinuleg megvaltoztatjak, az alsohaz meretet csokkentik, es lehet a felsohazat egy atmeneti idoszak utan egyszeruen eltorlik. Emellett az is lehet, hogy a mostani veletlenszeru-hosszusagu kormanyzasi idoszakot fix 5 évre modositjak.

Advertisements

Kommenteket kérek!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s