Élet Angliában – Az alapok, témák szerint

[legutóbb frissítve: 2022 április 4] Kérdezni szabad – Elég gyorsan válaszolok. – itt jegyezném meg, hogy az ékezetek a Chrome helyesírási elképzelései szerint vannak, adott h az angol gépen egy darab nincs, így előfordulhat, hogy pár dolog picit hibás. Ez nem az én agyi szegénységem, hanem a gépé. Max az én lustaságom…

Indulás előtt

Igazából itt sok évig volt egy olyan rész hogy az EU csatlakozás óta minden mennyire egyszerű (volt) de a Brexit óta leginkább semmi nem az. A valóság az, hogy ha valaki ezt a bekezdést olvassa, akkor majdnem biztos, hogy nem fog Angliába jönni: egyszerűen “harmadik ország” lettünk, és kb annyira esélyes és bonyolult ide jutni mint pl NZ-re vagy Ausztráliába – aki cégen belül jön annak ez a bekezdés nem releváns, mindenki másnak meg nehéz dolga lesz. Itt le vannak írva az aktuális szabályok (angolul) de a TLDR az az, hogy ha nem cégen belül jön az ember akkor az esetek többségében külföldről kell valahogy munkát találni ide, és azt csak szponzoráló cégeken keresztül lehet, amiből nincs sok. Esetleg a kiemelkedő tehetségek akik sok pontot kapnak azok munkaajánlat nélkül is kijöhetnek, de ez viszonylag ritka. Ezt azért nem részletezem itt mert a linkben benne van, ráadásul hajlamos változni is, én pedig nem követem a szabályokat, a fenti link viszont mindig friss. A skilled worker eligibility list itt van, de ez hajlamos változni mint írtam. Ezen felül most már törvényi elvárás is az angol tudás, és ezt előre kell tudni bizonyítani. Aki különleges szakmát végez (pl orvos) annak szak-angolt kell tudnia. Aki olyan munkát végez ami az itteni minimálbér kb 2x-ét nem éri el, jó eséllyel nem lesz rajta ezen a listán vagy pedig egyszerűen nem jelentkezhet (magyarul hiába van rajta a könyvtáros a listán, ha nincs a megajánlott munkához konkréten £25k/év fizetés akkor nem kapsz vízumot). Azt, hogy szponzormunkát pontosan hol lehet találni ne kérdezzétek mert nem tudom sajna.

A fizetésekről lejjebb írok még de a £25k/év nagyon kevésre elég csak, és az is csak relatíve messze vidéken.

A továbbiak szempontjából tegyük fel hogy valamilyen módon legálisan ki tudtok jönni dolgozni. Az angol nyelvre szeretnék rátérni megint csak. Angolul tudni kell. Akkor is ha valami ok folytán a munka nem vár el magas angoltudást. Sajnos a tudás definíciója ez esetben kénytelen univerzálisnak lenni, más szóval nem árt, ha az itteni környezet is úgy ítéli meg hogy tudsz angolul, nem csak te. A brit koronagyarmat lakosai jellemzően tudnak angolul, leszámítva, hogy a kiejtésük nehézkes, azért tudnak. Ez azt jelenti, hogy ha nem érted meg mi zajlik a BBC-n, akkor körhátrányból indulsz, mert nem tudsz angolul, ők meg igen, és így te nem fogsz munkát kapni. A “rám ragad majd” dolog nem működik. Sajnos nem fog rád ragadni, lejjebb leírtam miért. Az otthoni rendszer többszörösen bolond, elhiteti mindenkivel h egy középfokú tudassál lehet valamit kezdeni. Ez nem igaz. Aki csak középfokon tud angolul, az itt hatalmasat fog szívni, akkor is, ha esetleg van melója.

Ami szintén fontos, az a pénzügyi háttér. Erről is sokat írok lejjebb, de, bár lehet az otthoni tízezres BKV/BKK bérlet drága, itt otthoni szemmel minden drága. Miközben a részleteket lejjebb leírom, érdemes fejben tartani, hogy Londonban a tömegközlekedés kb £140-200/hó, a szoba £900-1400/hó, plusz kaja, plusz mifene, fizetések pedig jellemzően a hó végén jönnek. Egy teljes lakás esetében érdemes havi £500-t számolni számlákra, de még lehet az se elég. Nálunk a villany 150/hó és ha 2022 októberben megint emelnek akkor lehet 2x ennyi lesz. Internet 50-70, council tax 120, víz és fűtés is elég sok ráadásul standing charge van mindenhol úgyh hiába nem fogyasztasz sokat, akkor is fizetsz.

A vízum-mizéria miatt ma már nem úgy van, hogy az egyén határozza meg a munka-helyet (kötőjel direkt) hanem fordítva. Ha Londonba kapsz vízumot, akkor az itteni árak relevánsak, ha Glasgow-ba, akkor az ottaniak.

Ha elhatároztuk, hogy pont itt van aranyból a járdaszegély (akkor valamit nagyon benéztél…), és az angol is megy, jöhet a bürokrácia. Otthon le érdemes jelenteni az önkormányzatnak hogy hidegebb éghajlatokra távozunk. Irány tehát az Okmányiroda, 3 hónapot meghaladó külföldön tartózkodás bejelentése. Elvileg elég az ideiglenes is, gyakorlatban viszont, ha haza akarsz menni itteni rendszámú kocsival, jobban jársz, ha a véglegest x-eled be, ebben az esetben le kell adni a személyit, megszűnik a magyar állandó lakcímed. Ideiglenesnél ezek megmaradnak, nekem ideiglenes van. A magyar jogosítvány az EU-kilépés miatt itt nem érvényes de igazából úgyis a rossz oldalon vezetünk, úgyhogy érdemes egy nagyobb összeget elszórni vezető-órákra (asszem ez mostanság 40-50 font per óra).

TB. Amint külföldön munkát kapsz, ezt az oldalt érdemes elolvasni, nyomtatványokat kitölteni, és elküldeni az OEP-nek.
Alapesetben nem kéne a NAV-nak szólnod, de érdemes nekik is elküldened a fenti doksit, vagy a visszaigazolást az OEP-tol. Ez is lehet változott időközben, régebben NAV-nak csak a végleges külföldre távozás eseten kellett szólni, akkor végelszámolást készítettek.

Ha meg gyereked is van, akkor végleges külföldre távozás eseten a gyámhivatalt meg a volt iskolát/ovit is meg kell keresni, sot, meg itteni igazolás is kell, meg környezettanulmány. Ha valakit bővebben érdekel a téma, akkor itt olvashat utána (régi cikk, 2014-es).

Ha van idő és lehetőség, javaslom ennek a könyvnek a beszerzését, nekem nagyon érdekes és a maga módján hasznos volt.

Utazási tippek, felkészülés, 0. nap

Kijutás

Az első bekezdésben feljebb van a link amit itt megint megismétlek, itt le van írva a törvényi kerete a bejutásnak.

Az útlevélnek érdemes még legalább fél évig érvényesnek lennie, de a több jobb. Útlevelet itt is lehet hosszabbítani, de egyszerűbb ha otthonról csinálja az ember. Valahol olvastam hogy ha itt csináltatod akkor mindenféle extra költségeket számolnak fel. Ez nem így van (vagyis pár éve nem így volt amikor nekem kellett újítani), extra ktg csak a postaköltség h kipostázzák az itteni címre az új útlevelet, de ha belefér az időbe otthon, akkor lehet érdemesebb.

A kijutás fizikai megvalósulásába nem nagyon akarok belemenni, de azt csendben megjegyzem, hogy a London-közeli alternatív repterek picit kieső helyeken vannak. Ez leginkább akkor kellemetlen, hogy ha valaki elhatározza hogy a hajnali 2-es géppel jön, mert akkor baromira nagyot fog szívni a városba jutással. Pár embertől hallottam olyat is, hogy bár londoni végcéllal jöttek, de az olcsóság miatt másutt szálltak le (pl Manchester, stb). Ez igen rossz ötlet, mert a távoli repterekről (leginkább este) Londonba jutni nem csak baromi drága hanem nehézkes és kellemetlen is, emiatt az ötlet kerülendő szerintem. Ha van anyagi keret bejönni Heathrow-ra, az a legjobb. Egyrészt a BA (British Airways) nem számol plusz költséget a csomagokra, csekkolásra stb, másrészt Heathrow-rol kb £3 bejutni a városba metróval, miközben Standsted/Luton el van a fenében, órákig tart bejutni, és simán £15 plusz költséggel jár. Ehhez képest egy Leeds-London vonatjegy ha az állomáson veszed meg a nap közepén akkor simán háromjegyű összeg lesz. Fontban.

A repjegyet a legegyszerűbb az interneten megvenni. Ez azért is előnyös, mert szükség lesz előbb-utóbb egy olyan bankkártyára amivel a neten lehet vásárolni, mert a régi Electron kártyákat itt nem fogadják el a boltokban sem. (a logikai összeköttetés a két félmondat között az, hogy a dombornyomott kártyákkal lehet a neten vásárolni, kvázi ha olyanod van akkor az üzletben is tudod majd itt használni, ha nincs, az ciki.)

Az idejutással kapcsolatos alternatív opció az a vonattal, autóval vagy busszal kiutazás, utóbbit nem javaslom, kényelmetlen baromira, és nem sokkal olcsóbb mint egy korán foglalt repülőjegy. Az autózásnak relatíve kevés haszna van. Az anyagi oldalát nem tudom, de itt a használt autók (a fizetésekhez, vmint az otthoni használtautó-árakhoz mérten) olcsók, és jó állapotúak, és nem utolsó sorban a „megfelelő” oldalon van bennük a kormány, ami nem egy utolsó dolog.

Azt feltételezem, hogy mindenki ült már repülőn, de ha tévedek, akkor annyit érdemes tudni, hogy a gépre felvihető csomag mennyisége kb 20 kg, de a pontos méret attól függ kivel repülsz. Több tonna ruhát, ágyneműt, stb. nem érdemes hozni, vannak helyek ahol olcsón lehet tűrhető minőségű ruhát (stb) kapni.

Otthon érdemes lejelenti az önkormányzatnak, vmint az adóhatóságnak és az egészségügyi pénztárnak, h külföldre távoztál, egyébként az APEH/NAV piszkálni fog a TB miatt (is).

Pénzügy-fronton lehetőleg érdemes kijönni minimum…sok pénzzel. Attól függően h mit akarsz bérelni egyrészt kell 4-6-8 hét letét a lakáshoz/szobához, ami helytől függően £1000-2000 per hó. Ezen felül kell valamiből fizetni azt az időszakot is amíg nincs meg a kecó, az meg mégdrágább lesz. Az nem gond ha ez otthoni számlán ül, de arról viszont érdemes előre meggyőződni h ezt az összeget külföldön is fel lehessen venni. Azt megértem, hogy az otthoni havi nettó 120 ezres fizuból ennyi pénzt elpakolni simán eltart egy bő évezredig, de akkor is fontos/előnyös/szükséges/stb.

Kell-e London?

A legtöbb ember aki kijön Londonba érkezik, azzal az eltökélt céllal, hogy innen nem is áll tovább egy ideig. Mint írtam, mostmár a munkavízum definiálja hova megy az ember de attól még érdemes erről szót ejteni. Londonnak megvan az az előnye, hogy főváros, emiatt itt van a legtöbb munkalehetőség, valamint anyagi helyzettől függően szórakozási lehetőség is, de azoknak akik hadilábon állnak az angollal és a pénzzel, nem biztos, hogy a legjobb választás. A lakhatási költségek minimum másfélszer nagyobbak mint vidéken, és a tömegközlekedés is drága. Viszont autóra nem kell költeni, ami nem egy utolsó dolog. Videken olcsóbb az élet, a szórakozás, de kevesebb a munkalehetőség, jellemzően picit alacsonyabbak a fizetések, és sokszor hasznos az autó birtoklása, aminek viszont a fenntartása drága.

Londonban egy átlagos szoba havi költsége £700-800 ha nagyon pici és-vagy osztott, és simán 2-3x annyi is lehet jobb helyeken, a bérlet pedig £140.

Volt itt ezen a ponton pár évig egy 2012 körüli táblázat az akkori lakásbérleti költségekről, de nem látom értelmét bent hagyni – én akkor 700 fontot fizettem egy lakásért, most 2-3x annyit. Helyette inkább két link ami hasznos lehet:

• https://www.london.gov.uk/what-we-do/housing-and-land/renting/london-rents-map
• https://england.shelter.org.uk/professional_resources/housing_databank
• zoopla/openrent ahol lehet lakásokat keresgélni meg árakat nézni

Mint azt hiszem írtam, a bérlet megkezdésekor 6-8 hét kauciót, és egy hónap bérletet előre be kell fizetni, tehát az első havi számla könnyen a fenti összegek háromszorosa lehet. Egy kétszobás lakás bérléséhez ilyen árak mellett £52-60,000/éves háztartási fizetésre van szükség (úgy, hogy még enni is maradjon.)

Egy további dolog amit jó fejben tartani, hogy a vonat mocskosul drága. Egy Luton/London havi bérlet simán £400-500 körül van, a vonatok sokszor késnek, erre pluszban rájön egy TfL bérlet, stb, szóval ne tervezzetek agglomerációval, ha csak nincs rá nagyon nyomós okotok. A bruttó-netó fizut itt tudjátok megnézni: https://listentotaxman.com/

Mostanra ott tartunk, hogy £50k alatt nem érdemes Londonba jönni, és az is necces lesz picit. Egyszerűen k.va drága a város, tehát ha vki olyan munkát kap, ami a vízumhoz szükséges £25,600 font per év az még véletlen se jöjjön Londonba mert nagyon lábon lövi magát vele. Ha azt vesszük, h a szoba/lakás havi összköltsége mindennel együtt £1200-2000 plusz kaja meg tömegközlekedés akkor nem irreális hogy a havi kimenőségek £1700-2500 legyen. A gyerek iskolázása/óvodája simán £1000 per hó felett van, per gyerek. £50k havi nettója £3100, £25k havi nettója £1700, a többit mindenki számolja ki magának.

Kultúrsokk?

Sokan nincsenek felkészülve arra, hogy Londonban nagyon kevés az angol. Meg a fehér is. Ennek a kettőnek a kombinációja pedig kb elenyésző. Ez sok egyéb mellett azt is jelenti, hogy nagyon sok a muszlim, fekete, és az indiai, és ez azzal is jár nagyon sokszor, hogy bizony az angol nyelvű üzletek száma minimális egyes környékeken. Ez a ‘jobb’ helyeken sem jobb, Kensingtonban pl sok az orosz/arab, csak nekik sok pénzük van, miközben sokszor a többi társuknak kevés (egyébként RBKC [ = Kensington/Chelsea] egy hatalmas gettó, Grenfell és társai is ott vannak). Korábban beszúrtam már pár post-ba egy térképet a Guardianról, amin a fehér britek arányát színezték be Londonban. Kb a 4-es zónán belül alig laktak.

Ez nem csak Londonra, hanem minden nagyvárosra igaz. Kisebb helyeken kevéssé jellemző. A dolog mögött természetesen az áll, hogy nem csak a kelet-európaiak jönnek ide szerencsét próbálni, hanem sokan mások is a világból, és persze mindenki oda siet ahova hiszi, hogy van lehetőség.

Kivédeni ezt kb semmivel nem lehet (max AK47-essel, haha), emiatt muszáj megbarátkozni vele. Az angolok egyébként limitáltan válogatnak a külföldiek közt ha arról van szó h kit kedvelnek és kit nem. Jellemzően mindenkiről viszonylag hasonló a véleményük, baromi rasszisták.

Az elején biztosan nem lesz prioritás a letelepedés és a kulturális beilleszkedés kérdése, de javaslom ettől függetlenül elolvasni ezt az írásomat az angol társadalmi osztályok átjárhatatlanságáról, meg általában arról, hogy tizenpár év után mennyire normális (vagy nem!), hogy idetartozónak érzi magát az ember…kb legyen egy elképzelésetek, mire lehet számítani hosszabb távon.

Lakhatás/teendők az első napokban

Mobil

Talán érdemes előbb egy mobiltelefont/SIM-kártyát beszerezni mint szobát. Ez már csak a szobakeresés okán is hasznos dolog lesz. Kismillió mobilszolgáltató van, a nagyobbak az O2, Vodafone, EE, és a 3 [three]. A feltöltős mobiltelefont itt PAYG-nek (pay as you go) hívják, a feltöltés pedig top-up, nem pedig upload. A legolcsóbb PAYG telefonok £15 korul futnak. Ha nagyobb anyagi keret áll rendelkezésre, érdemes valami GPS+adatforgalom-képes megoldást választani, h a Google Maps elérhető legyen. A metróban nincs térerő semelyik hálózaton.

PAYG telefont iratok nélkül lehet vásárolni, semmilyen tényt nem kell igazolj, kifizeted és kész.

A telefon témáról itt írtam többet még elég régen (vszg mostanra limitáltan hasznos cikk). TLDR hogy a nagy szolgáltatóktól érdemes egy sim-et szerezni, nem az MVNO-któl.

Lakhatás

A lakásbérléssel kapcsolatban már volt egy írásom pár éve, de mivel próbálok valami taktikai sorrendben menni itt, ezért most kb az első heti lakhatási kérdést feszegetem, a többit majd egy külön fejezetben. Mivel a legtöbben úgy jönnek ki, hogy nincs előre lefixált lakhatásuk és munkájuk, ezért az első pár napot jobb esetben ismerősnél, rosszabb esetben spontán töltik valahol. Az ismerősnél verzió egyszerű, mert ha van kinél meghúzni magad, akkor valószínűleg az illető tud tippeket adni arról, hogy mit és hogyan érdemes.

Ha nagyon spontánul zajlanak a dolgok, akkor anyagi háttértől függően megérkezés után érdemes keresni egy netkávézót, és gyorsan rászállni zooplára vagy openrent-re. Mindenesetre fontos, hogy előre pénzt utalni senkinek nem szabad, Gumtree kerülendő.

Ezt írtam már, de mint minden más helyen, itt is sok a kerülendő hely. Ha valami túl olcsó, az okkal olcsó. Nézz körül ha van lehetőséged, nappal is, este is, mérd fel milyen arcok vannak. Ezt annyira komolyan gondolom, hogy amikor 8 év után nyugatról keletre költöztem, minden lakás környékét amit megnéztem nappal, azt megnéztem péntek éjjel is. Ha gettó, előre tudni akarom.

Azt érdemes fejben tartani, hogy London többször nagyobb mint Budapest, ezért érdemes nem a halál faszán túl keresni kecót, mert idegesítő, amikor naponta két vagy három órát kell utazgatni egy irányba, amellett nem is előnyös, már csak azért sem mert az itteni metrórendszer nem megbízható, és nem sokat dob a közérzeten ha a lenti negyven fokban kell plusz órákat dekkolni az alagútban, amellett, hogy sokat is utazol. Értelemszerűen minél kisebb időtartamra kell felszállni a járműre, annál kisebb az esélye, h bennragadsz. Amennyire hülysegének hangzik, annyira gyakran fordul elő itt.

Sajnos a bicajozás mint opció a város mérete miatt kérdőjelesen managelhető. Van aki szereti, szerintem szuicid.

Érdemes utánanézni Google Maps-on a szobák elhelyezkedésének, és fontos/érdemes, hogy a jövőbeli lakhely, még ha csak hetekre is maradsz, valahol metróközélben legyen. A buszozás limitáltan poénos dolog, akárcsak otthon. Van pár ismerősöm aki buszbérletet vesz metró helyett, mert havi valamennyi fonttal olcsóbb, de szerintem az idő nem ér annyit. A buszok kb sosem versenyképesek a metróval ha van az utóbbiból is elérhető.

A jellemző lakhatási forma errefelé a houseshare/flatshare, amikor szobánként egy ember (vagy egy pár) lakik egy házban egy csapat ismeretlennel. Az árakról írtam már, de £400 alatt nem nagyon lehet normális szobát találni. A normális ebben az esetben kb 4m², ami lássuk be baromira a legalja mindennek. A single/double room az ágy szélességét jelzi [75cm vs 130cm], nem a bentlakók számát. A shared room vagy twin room viszont osztott szobát jelent. Azt természetesen érdemes megkérdezni, hogy az árban mi foglaltatik benne (elsősorban a számlákra, illetve a council tax-re gondolván). Érdemes továbbá megkérdezni/-nézni h van-e mosógép, mi a helyzet a cigizéssel (ha releváns), stb.

Ha sikerült valami lakhelyet fixálni, érdemes papírt kérni az előlegekről. Megint csak anyagi háttértől függően érdemes nem osztott szobába menni, és lehetőleg nem magyarokkal lakni. A landlord se nagyon legyen magyar – jót még nem hallottam róluk. A házak udvarát érdemes megnézni, ha nagyon retkes, akkor a ház is olyan lesz. A „tiszta udvar, rendes ház” szlogen itt is él. A lakótársakkal érdemes picit beszélgetni ha mindenki tud angolul. Az indiaiak nem problémás nép, csak büdöset főznek. Jobban érdemes figyelni a fekákkal, illetve a nagyon tré fejű arcokkal színtől függetlenül általában. Volt egy ukrán-orosz-svéd-zsidó lakótársam valamikor a legelején tizensok éve (ezt így mindet egyszerre egy személyben), nem az volt a baj, hogy az illető honnan jött meg mekkora orra volt, hanem, hogy 14 (tizennégy) doboz sört tolt be egy este, aztán mivel rasszista állat volt szétverte a füvező (egyébként őszintén erősen liberális hajlamú) szikh gyereket a házban.

Teljes lakást (elvileg) csak ügynökségen keresztül lehet kivenni, ehhez credit check kell, ami azt jelenti, hogy legyen egy ideje bankszámlád, és kell egy full-time munka lehetőleg minden embernek aki a lakásban lesz, valamint valamiféle referenciát is szoktak szeretni. Az elvárt nettó jövedelem a lakásbérlés esetében a lakás költségének másfél-kétszerese. A lakásbérlés drága játék, mert itt már 1-2 hónap kauciót kérnek, ami egy £1100-as lakás esetén ugye simán lehet £2200, plusz ugye az első hónapot be kell fizetni költözéskor. Ha ez nem lenne elég, akkor az ügynökség is leszed pár száz fontot járadék címszó alatt. A kauciót kiköltözéskor visszakapod, ha nem amortizáltad le a kecót.

A lakásvásárlásról nem írok mert szerintem az mindenkinek odébb van, aki ott tart, hogy itt vesz lakást annak nem erre a blogra van szüksége.

Bankszámla

Bankszámlára mindenképp szükség lesz. Ez egy cumis ördögi kör, mert számlához lakcímigazolás kell, ahhoz meg munka, ahhoz meg számla. Régen volt HSBC Passport számla, ma már nincs, azzal lehetett kiskapuzni. Amit lehet csinálni inkább manapság, hogy otthoni számláról fizetni mindent amit kell, aztán melót találni, plusz a bérelt szoba házában átiratni a villanyszámlát a saját nevünkre (lehetőleg 2 különböző számlát, ami nem mobilszla, mert kettő fog kelleni a bankszla nyitáshoz), aztán azzal elmenni vmelyik bankba, és onnan egyszerűbb. Metro (Bank) talán a legjobb manapság.

Munkakeresés

Volt itt egy nagyon hosszú rész arról, hogy mit és mit nem érdemes csinálni munkakeresés kapcsán de mivel a bejutáshoz is munka kell mostmár, ezért töröltem. Az önéletrajz részt meghagyom viszont.

Önéletrajz

Az önéletrajzról annyit, hogy erősen különbözik az itteni rendszer a magyartól. Egyrészt a törvény előírja hogy semmit nem szabad rátenni a CV-re ami negatívan diszkriminálhat. Elvileg. Persze ha magyar egyetemen végeztél és nem John Smith a neved hanem Kovács János akkor jó eséllyel kiszúrják h nem vagy angol. Ez kb rendben is van, de pl fotót nem szabad mellékelni, valamint nem lehet feltüntetni a születési dátumot sem. Úgyis kiderül kb a tapasztalataidból h hány éves lehetsz. Magyar telefonszámot ne tegyél az önéletrajzra mert sosem fognak felhívni, és az se árt ha valami kommersz email címed van, pl gmail/hotmail, nem pedig olyan aminek .hu a vége. Tudom Magyarországról picit nehézkes nem-magyar számmal operálni de ez van.

Abba nem akarok belemenni, hogy pontosan hogyan kell önéletrajzot írni, de az otthon divatos „EU-konform” önéletrajzokat itt kivágják lendületesen a kukába, szóval ne úgy.

Elég erős tapasztalatom, és mások is ezt mondják, hogy ami nem nemzetközi, az nem fontos. Ezt úgy értem, hogy hiába végeztél otthon kitűnőre az ELTE-n, esetleg Közgázon/Corvinuson, az önmagában itt senkit nem fog érdekelni, hogy ezek otthoni színvonalon jó egyetemek. Az első munkáknál előírás a diploma, de egyébként a gyakorlati tapasztalat fontosabb, hogy el tudd adni magad a (minden valószínűség szerint online) interjún, stb. A magyar oktatási rendszer rákfenéje, hogy gyakorlati tárgyakat oktatnak elméleti szinten. (Pl marketing, stb, divatos dolgokat mármint.) – ha valaki még nem dolgozott, gyorsan rá fog jönni, hogy az ilyen területeken a munkának kevés köze van a tankönyvhöz. Ha egy interjún nem tudod feltalálni magad, nem jó. Ellenben az önéletrajznak azt kell sugallnia, hogy csináltál valamit, ami által több leszel mint mások.

Mire gondolok: az enyémben pl ezek vannak/voltak:

• I translated most of Facebook into Hungarian in my spare time. According to FB, though that was in 2007, even as of now they’re viewed around 50 billion times (!) a month. I did over 20k words/phrases at the time. For fun.
• I used to own and run the biggest public transportation related website in HU.
• I’m a member of the Mensa High IQ society.
• I’m an INTJ on the MBTI grid.
• I lived in NZ for 7 months, only to find it was a bit too quiet and shaky for me. [we had a 7.8 earthquake 2 weeks into my time there]
• I’ve coded my own app that can be purchased on Google Play
• While visiting Chernobyl, I’ve been bitten by several (irradiated?) mosquitoes, yet I haven’t turned into Mosquito Man. Marvel Comics lied.(Yes, I’ve really been there.) – also been to the DPRK (N. Korea)

Mi vagyunk a NI lovagjai

(gyk. Gyalog galopp.) A munkavállaláshoz szükség lesz egy NI [national insurance]- számra, ami a magyar TAJ-szám és adószám hibridje kb. Az interjúkhoz nem lesz rá szükség de a fizetéshez már igen. NI numbert a helyi jobcenterben kell kérni, akiket viszont telefonon kell felhívni. A JC amolyan állami munkaközvetítő iroda, ahol az ilyen jellegű adminisztráció zajlik. Az NI-hez le kell zavarni egy interjút, ahol meggyőződnek róla hogy nem lopni jöttél az országba. Fontos tudni, hogy az interjú a kérelemtől számítva akár 2 hónap múlva is lehet (és ezt sajna nem te döntöd el), és ezután akár másfél hónapig is eltarthat amíg megkapod az NI-számot. Ennyi ideig jellemzően egyik fázis sem tart, de azért nem két nap lesz az átfutási idő. Erről több infó angolul itt: https://www.gov.uk/apply-national-insurance-number

Pénzügyek

Fizetések, adók

Természetesen Angliában nem euróban számolunk. Ez az Egyesült Királyság többi részére is igaz. Bár ez keveseket fog érinteni, de a skót/ír font máshogy néz ki mint az angol, de ettől függetlenül mindenütt el kell fogadják. Ez elvileg működik is, de sokszor a kis boltokban ezzel nincsenek tisztában. Ha nagyon akarod, hívhatsz rendőrt aki megmondja h neked van igazad, de néha egyszerűbb keresni egy angol fontot a pénztárcában ha van. Amellett mostangság kb mindenhol (kizárólag) kátyával lehet fizetni mert ugye a “COVID az egy olyan levegőben terjedő dolog ami megfertőzi a készpénzt” (leglábbis itt hasonló a logika, ne engem üssetek).

Fizetést bankszámlára szokás utalni. Sávos adózás van, a fizetéseket jellemzően éves bruttóban adják meg (pl £25,000), vagy órabér bruttóban (£7.50), az adózás pedig attól függ, h mennyi a fizetésed. Mivel mint mondtam sávos a rendszer, ezért ha pl fellépsz a felső sávba (£35,000 felett), akkor csak a limitet meghaladó összeg után kell magasabb adót fizess. A minimálbér aktuális értékét itt találod, de ha órabérre fizetnek akkor jellemzően olyan munkád van/lesz, ahol nincs meg a heti 40 óra. Az adósávokat itt lehet megnézni.

Feljebb írtam arról, hogy London milyen drága, a többi város költségeit meg lehet találni a neten, zoopla stb, a számlákra havi £500 minimum számolandó. A fizukról azért nem akarok írni sokat mert esélyes hogy ha találsz melót akkor az lesz a fizud és kész, szóval nem lehet majd válogatni egy ideig.

Költségek

Vegyes/Lakhatás

Gondolkoztam picit azon, hogy az alábbi gondolatot hová is tegyem de arra jutottam talán a költségek elején van a legjobb helyen. Az olvasói statisztikákból tudom, hogy a legtöbben kizárólag ezt a cikket olvassák el, semmi mást, ezért röviden magamról: nincs gyerek, nincs asszony, harminc-sok éves vagyok, és 2007 óta vagyok kint, azóta vezetek egy napi bontású Excel filet arról, hogy mikor mire költök.

Havi bontásban az alábbi a költés-listám 2019-ig:

Azóta értelemszerűen drágább lett minden.

Ha vki egy kétszobás lakás felét fizeti, akkor a lakhatási költésgek kijönnek £1200 alatt, ha az egész kecót veszi ki akkor £2000+ A Tesco-kaja/Huel/stb simán 200 font per hó, ivászat/kávé is hasonló, és közlekedni is kell, stb…és mondom, nincs gyerek, nincs ovi havi £1200-ért, nem kell cuccot venni neki, stb. Nincs autó sem, ami megintcsak nem olcsó.

Egyik ismerősöm a napokban szórt el £4200-t fogorvosra, pedig “csak” 5 fogát kellett csinálni, meg egy gyökérkezelést, és két koronát. Oké ez elég sok, de nem teljesen extrém, nekem annó 10 fogamat csinálta a doki, privátban, otthon, 300e forintért, és még be is drogozott. Itt az tuti lett volna 4-5 ezer font.

Egyik ismerőssel beszéltük, hogy mi egész szerencsés helyzetben vagyunk, mert sikerült annyi pénzt összeszedjünk, hogy ha van valami gebasz, akkor legalább mondjuk egy bő évig ki tudjuk húzni anyagilag. Ha havi 2-3e fontos költséggel számolunk, akkor ki lehet találni, hogy ez kb 40e font, ami egyrészt egy valag pénz otthoni szemmel, másrészt nem tart annyira sokáig, nem kell rákosnak lenni, hogy egy évig gond legyen, lehet elég lesz egy Brexit is hozzá, vagy meghúzni a hátadat. Általában ha alap munkája van az embernek, ott nem nagyon jár normális betegszabi, vagy leginkább semmilyen, és a jobb munkahelyek sem adnak túl sokat, túl sokáig. Tömören, érdemes meggondolni, hogy mennyire fenntartható a pénzügyi jövő errefelé, és annak megfelelően költözni, vagy nem költözni. Persze ez pl Budapesten is igaz, csak sokakkal találkoztam, akik felégettek otthon mindent (anyagilag), hogy idejöhessenek, miközben otthon talán van egy lakás, vagy “the bank of mum and dad”, ilyesmik…na azok itt nem lesznek.

Közlekedés

Még a közlekedésről annyit, hogy a távolsági vasúti közlekedés nagyon drága. Egy oda-vissza jegy vonattal kb 50km távolságra £25+. Az autó fenntartási költségeit nem ismerem túlságosan de egy liter benzin kb £1.70 mostanság. A biztosítás drága, de maga a használt autó relatíve olcsó.

Ruházat

Az ÁFA most éppen 20%. A mindennapos költségek tapasztalataim szerint jellemzően olcsóbbak ha dolgokról van szó, és drágábbak ha szolgáltatásokról van szó, mint otthon. Pl ruhákat a Primarkban baromi olcsón meg lehet kapni, és bár a minősége nem lesz a legjobb, de a ruhatárat komolyan fel lehet tölteni kisebb pénzből. Pl pólók £2-£5, nadrágok <£10, pulcsik szintén hasonló árakon. A normálisabb/márkásabb ruhák természetesen többe kerülnek de sokszor olcsóbban még átszámolva is mint otthon, azt pedig érdemes fejben tartani, hogy itt azért sokszor magasabb az elkölthető fizetés mint otthon. Tehát egy £200-as télikabát kevéssé vág fejbe mint otthon 75k forintért ugyanaz otthon. Mindenesetre javaslom, hogy azok akik úgy jönnek ki hogy nincs túl komoly megtakarításuk inkább itt vegyenek ruhát mint otthon, olcsóbb lesz és nem tömi tele a bőröndöt.

Étel-ital (boltban, étteremben)

Az ételek (boltban) jellemzően olcsóbbak ha félkészen veszed meg őket, és jellemzően nincsenek tele E-számokkal, sőt a legritkább esetben van tartósító es/vagy színező a hűtött ételekben (kivéve ha űbernagyon olcsón veszed meg az Icelandban pl, de az egy külön tészta.). Pl az úgynevezett ready meal-ek, amiket csak meg kell mikrózni, kb 400g-s kivitelben, adalékok nélkül £3 korul vannak. Dragábbak az alapanyagok viszont, pl a hús, és fűszerek rendesen többe kerülnek mint otthon. Gyümölcsök elég drágák szerintem, bár nem tudom hogy otthon mi mennyibe fáj pontosan. Az akciók gyakoriak, ezért ha valaki anyagilag picit érzékenyebb, elég jó ajánlatokat lehet kifogni. A főbb kajabeszerzési helyek a Tesco, Sainsbury’s (picit drágább), ASDA (olcsóbb), Morrisons (nem igazan ismerem), Iceland (baromi olcsó de olyan is), valamint a felsőbb végletben Marks&Spencer valamint Waitrose. Utóbbi elég drága de nagyon jó cuccokat árul.

Lehet esetleg enni Huel-t is, annak akinek erre van gusztusa, én ezen élek, támogatni tudom, folyékony kaja.

Az otthoni pékség-jellegű helyek nem jellemzőek, mert itt azok felsőbb kategóriás dolognak számítanak, ezért friss pékárút inkább a nagyobb üzletekben lehet beszerezni. Hentesek inkább megint csak a nagyobb üzletekben vannak, de ha valakinek nagyon piacolnia van vágyása, azért könnyű megtalálni ezeket is, eldugva nincsenek, csak kevéssé jellemzően talán (plusz drágábbak is.)

Az éttermek elég drágák, de az első időszakban valószínűleg nem lesz releváns probléma. Londonban egy normálisabb helyen simán el lehet költeni fejenként £30-40-t ha van benne valamennyi ital is. Bulizás pénztárca-függő, határ a csillagos ég. Valamikor voltam egy bárban ahol lehetett kapni £12,000-ért egy üveg pezsgőt és £2,000-ért üveg vodkát is.

A műszaki cikkek jellemzően olcsóbbak mint otthon, leginkább pl Amazonról beszerezve. Utóbbit érdemes.

Gyerek

Erről nem sokat tudok, de azért pár dolgot hallottam. Miközben otthon elvileg ingyenes az ovi/bölcsőde, itt elég komoly pénzbe kerül. Érdemes havi ezer fonttal számolni csak a „tandíjat”. Erre persze rájön egy csomó más költség is. A bébiszitter hasonló összegbe fáj, hiszen normál fizut kell adni neki, és ha a minimum £11-t veszed alapul (per óra), az drága biza.

A GYES itt elég gyenge, megint csak limitált a tudásom a témában, de általában 6 hét fizetett szabi jár, ami után pár hónapig csökkentett fizut adnak, majd talán fél év után semmit. Ez persze az alapellátás, de még a jobb helyeken sem divat nagyon eltérni tőle.

Nyelvtanulás

Sokan persze azért (is) jönnek ki, hogy az angoljukat picit rendbe szedjék. Ez egy igen nemes ötlet, de sokkal bonyolultabb mint amilyennek hangzik, leginkább ha az ember hadilábon áll az angollal, és nem három hétre jön ki a nyáron angolozni hanem picit komolyabban képzeli és/vagy idősebb.

A gond abból akad, hogy olyanok akik nem tudnak angolul, jellemzően olyan helyre kerülnek majd ahol más sem tud. Ez értendő mind a lakhatásra, mind a munkára. A bébiszitting/pubban dolgozás sem sokat segít, mert az előbbi esetben kb addig fog terjedni a kommunikáció, h „Abdull Mohamed Ahmedke ne szarj a bili mellé!”, utóbbi esetben meg odáig hogy kiszolgálod az illetőt és kész. Lakhatás esetében az olcsó szállásokra jellemzően külföldiek mennek, akik azért vannak pont ott, mert többre nincs pénzük. Innentől meg ördögi kor a dolog. Sokan elmennek magyarokkal lakni, ami megint csak többszörösen rossz dolog, mert kimaradsz nem csak a nyelvtanulási lehetőségből, de kultúrákkal szembesülésből is.

Természetesen az sem sokat segít, hogy azok akiknek nincs sok pénzük nem nagyon tudnak beiratkozni nyelvtanfolyásokra sem. Ilyen esetekben a tv-nézés és lehetőleg minél többet beszélés segíthet elérni egy olyan szintet ahonnan már megy magától is a dolog.